Difference between revisions of "Bumeráng"
a (Levédte a(z) Bumeráng lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A bumeráng egy hosszanti irányban hajló, lapos, megmunkált fa, manapság az egyik legismertebb ausztrál őslakosok által használt eszköz. Eredete és kialakulása bizonytalan. Két fő csoportját különböztethetjük meg: visszatérő és nem visszatérő bumeráng. Kevesen tudják, hogy az előbbi a kevésbé elterjedt, használata főként szórakozási célokat szolgál. A nem visszatérő bumerángot vadászatra és önvédelmi fegyverként használják, valószínűleg a hajítófából alakult ki. A bumeráng eredetileg nem volt ismert az egész kontinensen, használata a középső területekről terjedt el.<br> | A bumeráng egy hosszanti irányban hajló, lapos, megmunkált fa, manapság az egyik legismertebb ausztrál őslakosok által használt eszköz. Eredete és kialakulása bizonytalan. Két fő csoportját különböztethetjük meg: visszatérő és nem visszatérő bumeráng. Kevesen tudják, hogy az előbbi a kevésbé elterjedt, használata főként szórakozási célokat szolgál. A nem visszatérő bumerángot vadászatra és önvédelmi fegyverként használják, valószínűleg a hajítófából alakult ki. A bumeráng eredetileg nem volt ismert az egész kontinensen, használata a középső területekről terjedt el.<br> | ||
A zenében [[:Kategória:idiofon hangszerek|idiofon]] hangszerként, párban használják, formája többféle lehet. A játékos a két hangszert a közepén megragadva úgy tartja, hogy a két bumeráng két-két vége egymás felé nézzen. Néhol a hangszer két végét eltérő időben ütik össze, így egyfajta csörgőhöz hasonló hangot érnek el. Az [[:Kategória:Ausztrália északi területeinek előadási stílusai és hangszerei|északi területeken]] elsősorban a rituális zenében használják, ez esetben a ritmusverő fa szerepét veszi át (például a Kunapipi kultuszban) | A zenében [[:Kategória:idiofon hangszerek|idiofon]] hangszerként, párban használják, formája többféle lehet. A játékos a két hangszert a közepén megragadva úgy tartja, hogy a két bumeráng két-két vége egymás felé nézzen. Néhol a hangszer két végét eltérő időben ütik össze, így egyfajta csörgőhöz hasonló hangot érnek el. Az [[:Kategória:Ausztrália északi területeinek előadási stílusai és hangszerei|északi területeken]] elsősorban a rituális zenében használják, ez esetben a ritmusverő fa szerepét veszi át (például a Kunapipi kultuszban) | ||
| + | <br> | ||
| + | <center> | ||
| + | <websiteFrame> | ||
| + | website=http://www.youtube.com/embed/zHIYecf6gKA | ||
| + | height=290 | ||
| + | width=380 | ||
| + | border=0 | ||
| + | scroll=no | ||
| + | </websiteFrame> | ||
| + | </center><br> | ||
| + | |||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[Hangszerek Ausztráliában]] | *[[Hangszerek Ausztráliában]] | ||
[[Kategória:Idiofon hangszerek]] | [[Kategória:Idiofon hangszerek]] | ||
[[Kategória:Hangszerek]] | [[Kategória:Hangszerek]] | ||
A lap 2012. február 13., 01:08-kori változata
A bumeráng egy hosszanti irányban hajló, lapos, megmunkált fa, manapság az egyik legismertebb ausztrál őslakosok által használt eszköz. Eredete és kialakulása bizonytalan. Két fő csoportját különböztethetjük meg: visszatérő és nem visszatérő bumeráng. Kevesen tudják, hogy az előbbi a kevésbé elterjedt, használata főként szórakozási célokat szolgál. A nem visszatérő bumerángot vadászatra és önvédelmi fegyverként használják, valószínűleg a hajítófából alakult ki. A bumeráng eredetileg nem volt ismert az egész kontinensen, használata a középső területekről terjedt el.
A zenében idiofon hangszerként, párban használják, formája többféle lehet. A játékos a két hangszert a közepén megragadva úgy tartja, hogy a két bumeráng két-két vége egymás felé nézzen. Néhol a hangszer két végét eltérő időben ütik össze, így egyfajta csörgőhöz hasonló hangot érnek el. Az északi területeken elsősorban a rituális zenében használják, ez esetben a ritmusverő fa szerepét veszi át (például a Kunapipi kultuszban)
<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/zHIYecf6gKA height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame>
