Difference between revisions of "Donso ngoni"

a (Ngoni lapot átneveztem Donso ngoni és a névre)
(EmbedVideo csere)
 
(14 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Hat húrral és pentatonos hangolással készült kordofon hangszerek, melyek a mande kultúrában terjedtek el.
+
Sokféle hárfához hasonló húros hangszer típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek. <br>
 +
A két legelterjedtebb, a maninkák által használt [[Simbi|simbi]], (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni), amely utóbbi hat húrral és pentatonos hangolással készül.
 +
A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. A donso ngoni játéka hasonlít a simbi játékára, ám a két kéz nem egymással szemben, illetve mellett játszik a két sorban elhelyezkedő húrokon, hanem a bal kéz hüvelyk és mutató ujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján. A játék általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik donso ngoni-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket. A donso ngoni játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. E vadász-hangszer nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, pentatonikus hangolású. <br><br>
  
[[Fájl:Ngomi.jpg|bélyegkép|500 px|balra|Donso ngoni]]
+
{{#ev:youtube|JmwzxhI_fHQ|380|center|Sekouba Traoré egy Issa nevű vadászt, annak erőit és tevékenységeit énekli meg.}}
  
[[Fájl:Ngomi2.jpg|bélyegkép|300 px|jobbra|Kamalen ngoni]]
+
<br><br>
<br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br><br>
+
A donso ngoni az újgenerációs, népszerű wasulu (wassolon, wassoulou) előadóinak jelentős forrását képezi. (Például: Omou Sangare, Issa Bagayogo)<br><br>
==Kapcsolódó szócikkek==
+
*[[A vadászok hangszerei]]
+
  
 +
{{#ev:youtube|p_AhbHZEr-0|380|center|Issa Bagayogo}}
 +
 +
==Kapcsolódó szócikkek==
 +
*[[6. A vadászok hangszerei]]
 +
*[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]]
 +
*[[5. A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői]]
 +
*[[Simbi]]
 
[[Kategória:hangszerek]]
 
[[Kategória:hangszerek]]
 +
[[Kategória:Hangszerek]]
 +
[[Kategória:Kordofon hangszerek]]

A lap jelenlegi, 2013. március 29., 14:32-kori változata

Sokféle hárfához hasonló húros hangszer típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek.
A két legelterjedtebb, a maninkák által használt simbi, (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni), amely utóbbi hat húrral és pentatonos hangolással készül. A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. A donso ngoni játéka hasonlít a simbi játékára, ám a két kéz nem egymással szemben, illetve mellett játszik a két sorban elhelyezkedő húrokon, hanem a bal kéz hüvelyk és mutató ujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján. A játék általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik donso ngoni-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket. A donso ngoni játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. E vadász-hangszer nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, pentatonikus hangolású.

Sekouba Traoré egy Issa nevű vadászt, annak erőit és tevékenységeit énekli meg.



A donso ngoni az újgenerációs, népszerű wasulu (wassolon, wassoulou) előadóinak jelentős forrását képezi. (Például: Omou Sangare, Issa Bagayogo)

Issa Bagayogo

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök