Difference between revisions of "Donso ngoni"
(→Kapcsolódó szócikkek) |
(EmbedVideo csere) |
||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Sokféle hárfához hasonló húros hangszer | + | Sokféle hárfához hasonló húros hangszer típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek. <br> |
| − | A két legelterjedtebb, a maninkák által használt simbi, (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni), amely utóbbi hat húrral és pentatonos hangolással készül | + | A két legelterjedtebb, a maninkák által használt [[Simbi|simbi]], (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni), amely utóbbi hat húrral és pentatonos hangolással készül. |
| − | + | ||
A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. A donso ngoni játéka hasonlít a simbi játékára, ám a két kéz nem egymással szemben, illetve mellett játszik a két sorban elhelyezkedő húrokon, hanem a bal kéz hüvelyk és mutató ujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján. A játék általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik donso ngoni-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket. A donso ngoni játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. E vadász-hangszer nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, pentatonikus hangolású. <br><br> | A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. A donso ngoni játéka hasonlít a simbi játékára, ám a két kéz nem egymással szemben, illetve mellett játszik a két sorban elhelyezkedő húrokon, hanem a bal kéz hüvelyk és mutató ujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján. A játék általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik donso ngoni-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket. A donso ngoni játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. E vadász-hangszer nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, pentatonikus hangolású. <br><br> | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | {{#ev:youtube|JmwzxhI_fHQ|380|center|Sekouba Traoré egy Issa nevű vadászt, annak erőit és tevékenységeit énekli meg.}} | |
| + | |||
<br><br> | <br><br> | ||
A donso ngoni az újgenerációs, népszerű wasulu (wassolon, wassoulou) előadóinak jelentős forrását képezi. (Például: Omou Sangare, Issa Bagayogo)<br><br> | A donso ngoni az újgenerációs, népszerű wasulu (wassolon, wassoulou) előadóinak jelentős forrását képezi. (Például: Omou Sangare, Issa Bagayogo)<br><br> | ||
| − | + | ||
| − | + | {{#ev:youtube|p_AhbHZEr-0|380|center|Issa Bagayogo}} | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[6. A vadászok hangszerei]] | *[[6. A vadászok hangszerei]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. március 29., 14:32-kori változata
Sokféle hárfához hasonló húros hangszer típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek.
A két legelterjedtebb, a maninkák által használt simbi, (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni), amely utóbbi hat húrral és pentatonos hangolással készül.
A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. A donso ngoni játéka hasonlít a simbi játékára, ám a két kéz nem egymással szemben, illetve mellett játszik a két sorban elhelyezkedő húrokon, hanem a bal kéz hüvelyk és mutató ujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján. A játék általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik donso ngoni-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket. A donso ngoni játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. E vadász-hangszer nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, pentatonikus hangolású.
A donso ngoni az újgenerációs, népszerű wasulu (wassolon, wassoulou) előadóinak jelentős forrását képezi. (Például: Omou Sangare, Issa Bagayogo)
