Difference between revisions of "Kategória:Németország"

(Google térkép link)
 
(4 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
<center>
 
<center>
<websiteFrame>
+
[[Fájl:Kat nemetorszag.jpg]]<br>
website=<center>
+
[http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c1b26beb6889272&ll=51.165691,10.451526&spn=38.883465,74.707031&z=3 Google térkép megtekintése]
<websiteFrame>
+
website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c1b26beb6889272&ll=51.165691,10.451526&spn=38.883465,74.707031&z=3&output=embed
+
height=400
+
width=90%
+
border=0
+
scroll=no
+
</websiteFrame>
+
 
</center>
 
</center>
 
+
<br><br>
 
[[Fájl:Johann_Gottfried_von_Herder.jpg|bélyegkép|200 px|balra|Johann Gottfried von Herder (1744-1803]]
 
[[Fájl:Johann_Gottfried_von_Herder.jpg|bélyegkép|200 px|balra|Johann Gottfried von Herder (1744-1803]]
 
Az etnomuzikológia kialakulásában és fejlődésében a mindenkori német tudományos elit kétségtelenül vezető szerepet töltött be. Johann Gottfried von Herder (1744-1803), német költő, teológus és filozófus volt az, aki 1778-ban elsőként használta a népdal (Volkslied) kifejezést, a német gondolkodók soros nemzedékei mindig élen jártak a népzenével kapcsolatos alapvető definíciók megalkotásában és a különböző tudományos elméletek kidolgozásában. A történeti (tér-idő) aspektusrendszer figyelembevétele mellett érdeklődésük már a 19. század elején kiterjedt a népzene szociális funkcióira, valamint az egyes ember rendszerben betöltött szerepére (előállító, közvetítő, fogyasztó), műfaji, formai és dallami elméleti alapvetéseik általános érvényűek. A német zenetudomány egyetemes jelentősége a népzenei kutatások területén is áll, a legszofisztikáltabb teóriákat jegyző muzikológusok – mint Wiora, Bohlman vagy Schepping – munkái mindmáig irányadó értékei a nemzetközi kutatói szférának.
 
Az etnomuzikológia kialakulásában és fejlődésében a mindenkori német tudományos elit kétségtelenül vezető szerepet töltött be. Johann Gottfried von Herder (1744-1803), német költő, teológus és filozófus volt az, aki 1778-ban elsőként használta a népdal (Volkslied) kifejezést, a német gondolkodók soros nemzedékei mindig élen jártak a népzenével kapcsolatos alapvető definíciók megalkotásában és a különböző tudományos elméletek kidolgozásában. A történeti (tér-idő) aspektusrendszer figyelembevétele mellett érdeklődésük már a 19. század elején kiterjedt a népzene szociális funkcióira, valamint az egyes ember rendszerben betöltött szerepére (előállító, közvetítő, fogyasztó), műfaji, formai és dallami elméleti alapvetéseik általános érvényűek. A német zenetudomány egyetemes jelentősége a népzenei kutatások területén is áll, a legszofisztikáltabb teóriákat jegyző muzikológusok – mint Wiora, Bohlman vagy Schepping – munkái mindmáig irányadó értékei a nemzetközi kutatói szférának.
  
 
===Kisebbségek===
 
===Kisebbségek===
A kisebbségek szerepének kérdése Németországban egészen a 20. század második feléig nem merült fel. Az érdeklődés, illetve figyelem tulajdonképpen két történelmi faktornak tudható be. Az első stimulus a Holocaust volt. A II. világháborút követően előtérbe került az értékmentés, mint szempont. A zsidó (és kisebb részt a cigány) kultúra hagyományainak feltárása, rögzítése egyetemes történelmi szükségszerűséggé és egyben kötelességgé vált. A második tényező a „nem német” (leginkább török) vendégmunkások számának megnövekedése a század második felében. Lélekszámuk az 1980-as években olyan mértékben megemelkedett, hogy elengedhetetlenné vált az önálló kulturális és társadalmi intézmények létrehozása, továbbá a német kulturális életben betöltött szerepük értékelése.
+
A kisebbségek szerepének kérdése Németországban egészen a 20. század második feléig nem merült fel. Az érdeklődés, illetve figyelem tulajdonképpen két történelmi faktornak tudható be. Az első stimulus a Holocaust volt. A II. világháborút követően előtérbe került az értékmentés, mint szempont. A zsidó (és kisebb részt a cigány) kultúra hagyományainak feltárása, rögzítése egyetemes történelmi szükségszerűséggé és egyben kötelességgé vált. A második tényező a „nem német” (leginkább török) vendégmunkások számának megnövekedése a század második felében. Lélekszámuk az 1980-as években olyan mértékben megemelkedett, hogy elengedhetetlenné vált az önálló kulturális és társadalmi intézmények létrehozása, továbbá a német kulturális életben betöltött szerepük értékelése.<br><br>
  
 
[[Kategória:Európa]]
 
[[Kategória:Európa]]
[[Kategória:országok]]
+
[[Kategória:ország]]

A lap jelenlegi, 2013. április 5., 09:58-kori változata

Kat nemetorszag.jpg
Google térkép megtekintése



Johann Gottfried von Herder (1744-1803

Az etnomuzikológia kialakulásában és fejlődésében a mindenkori német tudományos elit kétségtelenül vezető szerepet töltött be. Johann Gottfried von Herder (1744-1803), német költő, teológus és filozófus volt az, aki 1778-ban elsőként használta a népdal (Volkslied) kifejezést, a német gondolkodók soros nemzedékei mindig élen jártak a népzenével kapcsolatos alapvető definíciók megalkotásában és a különböző tudományos elméletek kidolgozásában. A történeti (tér-idő) aspektusrendszer figyelembevétele mellett érdeklődésük már a 19. század elején kiterjedt a népzene szociális funkcióira, valamint az egyes ember rendszerben betöltött szerepére (előállító, közvetítő, fogyasztó), műfaji, formai és dallami elméleti alapvetéseik általános érvényűek. A német zenetudomány egyetemes jelentősége a népzenei kutatások területén is áll, a legszofisztikáltabb teóriákat jegyző muzikológusok – mint Wiora, Bohlman vagy Schepping – munkái mindmáig irányadó értékei a nemzetközi kutatói szférának.

[szerkesztés] Kisebbségek

A kisebbségek szerepének kérdése Németországban egészen a 20. század második feléig nem merült fel. Az érdeklődés, illetve figyelem tulajdonképpen két történelmi faktornak tudható be. Az első stimulus a Holocaust volt. A II. világháborút követően előtérbe került az értékmentés, mint szempont. A zsidó (és kisebb részt a cigány) kultúra hagyományainak feltárása, rögzítése egyetemes történelmi szükségszerűséggé és egyben kötelességgé vált. A második tényező a „nem német” (leginkább török) vendégmunkások számának megnövekedése a század második felében. Lélekszámuk az 1980-as években olyan mértékben megemelkedett, hogy elengedhetetlenné vált az önálló kulturális és társadalmi intézmények létrehozása, továbbá a német kulturális életben betöltött szerepük értékelése.

A(z) „Németország” kategóriába tartozó lapok

Csak a következő lap található ebben a kategóriában.

Személyes eszközök