Difference between revisions of "Hangszeres népzene Dániában"
a (Levédte a(z) Hangszeres népzene Dániában lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan)))
 
(4 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
A 18. századig a [[:Kategória:népi hegedű|népi hegedű]] és a [[:Kategória:dob|dob]] a falu zenéjének egyeduralkodó hangszerei voltak. Szűkebb körben, de használták még a [[:Kategória:duda|dudát]], [[:Kategória:tekerőlant|tekerőlantot]], valamint a [[:Kategória:doromb|dorombot]]. A 18. század első évtizedeire a népi hegedűt (fiddle) felváltotta a modern hegedű, a dob pedig teljes mértékben kiveszett a hagyományos zenei gyakorlatból. A 19. században megjelent a klarinét és a fuvola, majd valamivel később a harmonika.<br>
+
A 18. századig a népi hegedű és a dob a falu zenéjének egyeduralkodó hangszerei voltak. Szűkebb körben, de használták még a [[:Kategória:duda|dudát]], ''tekerőlantot'', valamint a dorombot. A 18. század első évtizedeire a népi hegedűt (fiddle) felváltotta a modern hegedű, a dob pedig teljes mértékben kiveszett a hagyományos zenei gyakorlatból. A 19. században megjelent a klarinét és a fuvola, majd valamivel később a harmonika.<br>
−
A hangszeres dallamok két stílusrétege különböztethető meg, a régi, autentikus stílus korai kihalása összefügg a hivatalos állami alkalmazásban álló „városi zenész” 17. századi megjelenésével. A „városi zenész” kötelessége (és kizárólagos joga) volt zenét szolgáltatni a polgárságnak, sőt gyakran a parasztságnak is. Az általa játszott, új stílusú dalok az európai, leginkább német hagyományban gyökereznek, szerkezetük világos, szimmetrikus. A dallamok 8 ütemes szakaszokból állnak, jellemző a dúr [[tonalitás]], gyakoriak a fő funkciók hármashangzatbontásai.
+
<br>
 +
A hangszeres dallamok két stílusrétege különböztethető meg, a régi, autentikus stílus korai kihalása összefügg a hivatalos állami alkalmazásban álló „városi zenész” 17. századi megjelenésével. A „városi zenész” kötelessége (és kizárólagos joga) volt zenét szolgáltatni a polgárságnak, sőt gyakran a parasztságnak is. Az általa játszott, új stílusú dalok az európai, leginkább német hagyományban gyökereznek, szerkezetük világos, szimmetrikus. A dallamok 8 ütemes szakaszokból állnak, jellemző a dúr tonalitás, gyakoriak a fő funkciók hármashangzatbontásai.
 +
<br>
  
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 
==Kapcsolódó szócikkek==
6. sor: 8. sor:
 
[[Kategória:Dánia]]
 
[[Kategória:Dánia]]
 
[[Kategória:dánok]]
 
[[Kategória:dánok]]
−
[[Kategória:népi hegedű]]
 
−
[[Kategória:dob]]
 
−
[[Kategória:duda]]
 
−
[[Kategória:tekerőlant]]
 
−
[[Kategória:doromb]]
 

A lap jelenlegi, 2011. június 15., 22:39-kori változata

A 18. századig a népi hegedű és a dob a falu zenéjének egyeduralkodó hangszerei voltak. Szűkebb körben, de használták még a dudát, tekerőlantot, valamint a dorombot. A 18. század első évtizedeire a népi hegedűt (fiddle) felváltotta a modern hegedű, a dob pedig teljes mértékben kiveszett a hagyományos zenei gyakorlatból. A 19. században megjelent a klarinét és a fuvola, majd valamivel később a harmonika.

A hangszeres dallamok két stílusrétege különböztethető meg, a régi, autentikus stílus korai kihalása összefügg a hivatalos állami alkalmazásban álló „városi zenész” 17. századi megjelenésével. A „városi zenész” kötelessége (és kizárólagos joga) volt zenét szolgáltatni a polgárságnak, sőt gyakran a parasztságnak is. Az általa játszott, új stílusú dalok az európai, leginkább német hagyományban gyökereznek, szerkezetük világos, szimmetrikus. A dallamok 8 ütemes szakaszokból állnak, jellemző a dúr tonalitás, gyakoriak a fő funkciók hármashangzatbontásai.

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök