Difference between revisions of "Kalimba"
a (Levédte a(z) Kalimba lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
|||
| (8 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Fájl: kalimba1.jpg| | + | {{Hangszer infobox |
| + | |kép = [[Fájl:kalimba1.jpg|220px]] | ||
| + | |képaláírás = Játék Kalimbán. | ||
| + | |név = Kalimba | ||
| + | |zenei kultúra = dél-afrikai és latin | ||
| + | |hangszercsoport = [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Idiofon_hangszerek idiofon hangszerek]] | ||
| + | |forrás = Fotó: Mark Holdaway. | ||
| + | }} | ||
| − | A kalimba vagy hüvelykzongora [ | + | A kalimba vagy hüvelykzongora [http://hu.wikipedia.org/wiki/Idiofon_hangszerek idiofon] afrikai hangszer, igen jelentős az afrikai zenében, és nagyon sokféle fajtája létezik. [[:kategória:Dél-Afrika|Afrika]] szubszaharai területein, illetve [[:kategória:Latin-Amerika|Latin-Amerikában]] található meg. |
<br> | <br> | ||
<br> | <br> | ||
| − | |||
A kalimbát a vékony, fémből, fából vagy más anyagból készült nyelvecskék vibrációja szólaltatja meg. Akkor ad ki hangot, amikor az egyik oldalon (változatos módszerekkel) rögzített, a másik oldalon pedig szabadon álló lamellák (vagy nyelvecskék) vibrálni kezdenek, ahogy a játékos finoman lenyomja, majd felengedi őket. Bonyolultabb szerkezetű és technológiájú hüvelykzongorák csupán Afrika szub-szaharai részén fejlődtek ki. A lamellákat előkészítik, sorba rakják, felrögzítik a hangszekrényre és behangolják. A hangszekrény lehet egy sima fadarab vagy többféle formájú rezonátor (négyszögletes, legyező, harang vagy doboz alakú, vagy akár különleges formájú, például raffiából készült tutaj alakú hangszer). A lamellákat többféle módon rögzíthetik, egyes helyeken szöggel vagy ragasztóval, de előfordul az is, hogy a nyelvecskéket kampóval erősítik a fához, azonban a leggyakrabban nyomórudat illesztenek két vékony fadarab közé, amely hátsó támasztékot ad és hídként funkcionál. A híd fölé nyúló lamellák szabad végei különböző hosszúságúak, és ez határozza meg a hangmagasságot. | A kalimbát a vékony, fémből, fából vagy más anyagból készült nyelvecskék vibrációja szólaltatja meg. Akkor ad ki hangot, amikor az egyik oldalon (változatos módszerekkel) rögzített, a másik oldalon pedig szabadon álló lamellák (vagy nyelvecskék) vibrálni kezdenek, ahogy a játékos finoman lenyomja, majd felengedi őket. Bonyolultabb szerkezetű és technológiájú hüvelykzongorák csupán Afrika szub-szaharai részén fejlődtek ki. A lamellákat előkészítik, sorba rakják, felrögzítik a hangszekrényre és behangolják. A hangszekrény lehet egy sima fadarab vagy többféle formájú rezonátor (négyszögletes, legyező, harang vagy doboz alakú, vagy akár különleges formájú, például raffiából készült tutaj alakú hangszer). A lamellákat többféle módon rögzíthetik, egyes helyeken szöggel vagy ragasztóval, de előfordul az is, hogy a nyelvecskéket kampóval erősítik a fához, azonban a leggyakrabban nyomórudat illesztenek két vékony fadarab közé, amely hátsó támasztékot ad és hídként funkcionál. A híd fölé nyúló lamellák szabad végei különböző hosszúságúak, és ez határozza meg a hangmagasságot. | ||
<br> | <br> | ||
<br> | <br> | ||
| − | [[Fájl: kalimba3.jpg|bélyegkép| | + | [[Fájl: kalimba3.jpg|bélyegkép|balra|Kalimba a latin térségből. Pablo Alberto Salguero Quiles fotója.]] |
A rabszolgakereskedelem hajnalán a kalimbák néhány típusa átkerült Afrikából a világ más részeire, például a Karib-szigetekre, Közép- és Dél-Amerikába. Sok, a 19. század végéről és a 20. század elejéről származó hangszer található európai múzeumokban. | A rabszolgakereskedelem hajnalán a kalimbák néhány típusa átkerült Afrikából a világ más részeire, például a Karib-szigetekre, Közép- és Dél-Amerikába. Sok, a 19. század végéről és a 20. század elejéről származó hangszer található európai múzeumokban. | ||
A hüvelykzongorán általában úgy játszanak, hogy a hüvelykujj segítségével lenyomják és elengedik a nyelvecskéket. A doboz alakú rezonátorral rendelkező kalimbáknak lehet hátul egy hangnyílása, amelyet a bal kéz középső ujjával lehet irányítani játék közben, hogy | A hüvelykzongorán általában úgy játszanak, hogy a hüvelykujj segítségével lenyomják és elengedik a nyelvecskéket. A doboz alakú rezonátorral rendelkező kalimbáknak lehet hátul egy hangnyílása, amelyet a bal kéz középső ujjával lehet irányítani játék közben, hogy | ||
| 16. sor: | 22. sor: | ||
[[kategória: Hangszerek]] | [[kategória: Hangszerek]] | ||
| − | |||
A lap jelenlegi, 2011. június 15., 11:45-kori változata
|
Kalimba | |
|
| |
| Név | Kalimba |
| Dátum | |
| Zenei kultúra | dél-afrikai és latin |
| Hangszercsoport | [idiofon hangszerek] |
| Forrás | Fotó: Mark Holdaway. |
A kalimba vagy hüvelykzongora idiofon afrikai hangszer, igen jelentős az afrikai zenében, és nagyon sokféle fajtája létezik. Afrika szubszaharai területein, illetve Latin-Amerikában található meg.
A kalimbát a vékony, fémből, fából vagy más anyagból készült nyelvecskék vibrációja szólaltatja meg. Akkor ad ki hangot, amikor az egyik oldalon (változatos módszerekkel) rögzített, a másik oldalon pedig szabadon álló lamellák (vagy nyelvecskék) vibrálni kezdenek, ahogy a játékos finoman lenyomja, majd felengedi őket. Bonyolultabb szerkezetű és technológiájú hüvelykzongorák csupán Afrika szub-szaharai részén fejlődtek ki. A lamellákat előkészítik, sorba rakják, felrögzítik a hangszekrényre és behangolják. A hangszekrény lehet egy sima fadarab vagy többféle formájú rezonátor (négyszögletes, legyező, harang vagy doboz alakú, vagy akár különleges formájú, például raffiából készült tutaj alakú hangszer). A lamellákat többféle módon rögzíthetik, egyes helyeken szöggel vagy ragasztóval, de előfordul az is, hogy a nyelvecskéket kampóval erősítik a fához, azonban a leggyakrabban nyomórudat illesztenek két vékony fadarab közé, amely hátsó támasztékot ad és hídként funkcionál. A híd fölé nyúló lamellák szabad végei különböző hosszúságúak, és ez határozza meg a hangmagasságot.
A rabszolgakereskedelem hajnalán a kalimbák néhány típusa átkerült Afrikából a világ más részeire, például a Karib-szigetekre, Közép- és Dél-Amerikába. Sok, a 19. század végéről és a 20. század elejéről származó hangszer található európai múzeumokban. A hüvelykzongorán általában úgy játszanak, hogy a hüvelykujj segítségével lenyomják és elengedik a nyelvecskéket. A doboz alakú rezonátorral rendelkező kalimbáknak lehet hátul egy hangnyílása, amelyet a bal kéz középső ujjával lehet irányítani játék közben, hogy visszhangozzék. Zimbabwében és a Zambezi-folyó alsó területein gyakran használják mindkét kéz hüvelyk- és mutatóujját úgy, hogy a mutatóujjal a nyelvecskéket alulról pengetik. A hangolásnál a skála általában egységes, a hangközök azonban változhatnak, zenészenként eltérően, sőt, az is előfordul, hogy a zenész megváltoztatja a hangszer hangolását.
