Difference between revisions of "Simbi"
| (7 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | Sokféle hárfához hasonló húros hangszer-típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek. <br> | |
| − | A simbinek kalabas-tök rezonátora és hosszú nyaka van | + | A két legelterjedtebb, a maninkák által használt simbi, (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni). A simbinek kalabas-tök<ref>A kalabas nagyméretű tökfajta, melynek igen masszív és kemény héját kikaparták, sokszor hangszert, ám különféle tárolóedényeket is készítettek és készítenek ma is belőle.</ref> rezonátora és hosszú nyaka van, hét húrral, s mely hangszert (egyedüliként) heptatonikus (vagyis hét egyenlő hangra hangolt) skálára hangolnak.<br> |
| − | + | A simbi később elterjedt a jelik (énekmondók) hangszerei között, s repertoárját is átvették, mindazonáltal a jelik énekeit, illetve előadásmódját mások nem játsszák, nem is játszhatták. A maninka simbi zenei hagyomány fontos forrása lehetett az énekmondók hagyományainak, akárcsak a modern Mali zenének. A simbi esetében már utaltunk arra, hogy heptatonikus, ám helytől függően más lehet a hangolása. A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. <br> | |
| + | Mindkét hüvelyk és mutatóujj részt vesz a játékban, mely általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik simbi-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket, velük énekesek csoportja, vagy akár kórus is megszólalhat. A gyors simbi játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. A simbi zenéje nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mely egyébként a jeli más hangszereinek sajátja, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. | ||
| + | ==Jegyzetek== | ||
| + | <references/> | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| − | *[[A vadászok hangszerei]] | + | *[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]] |
| − | + | *[[5. A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői]] | |
| + | *[[6. A vadászok hangszerei]] | ||
[[Kategória:hangszerek]] | [[Kategória:hangszerek]] | ||
| + | [[Kategória:Kordofon hangszerek]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 29., 10:24-kori változata
Sokféle hárfához hasonló húros hangszer-típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek.
A két legelterjedtebb, a maninkák által használt simbi, (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni). A simbinek kalabas-tök[1] rezonátora és hosszú nyaka van, hét húrral, s mely hangszert (egyedüliként) heptatonikus (vagyis hét egyenlő hangra hangolt) skálára hangolnak.
A simbi később elterjedt a jelik (énekmondók) hangszerei között, s repertoárját is átvették, mindazonáltal a jelik énekeit, illetve előadásmódját mások nem játsszák, nem is játszhatták. A maninka simbi zenei hagyomány fontos forrása lehetett az énekmondók hagyományainak, akárcsak a modern Mali zenének. A simbi esetében már utaltunk arra, hogy heptatonikus, ám helytől függően más lehet a hangolása. A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe.
Mindkét hüvelyk és mutatóujj részt vesz a játékban, mely általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid, vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos e mellett énekel is, akit egy másik simbi-játékos kísér, s ő is színesítheti az éneket, velük énekesek csoportja, vagy akár kórus is megszólalhat. A gyors simbi játékot a nege, vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára végigkíséri a teljes repertoárt. A simbi zenéje nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mely egyébként a jeli más hangszereinek sajátja, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Viszont éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ A kalabas nagyméretű tökfajta, melynek igen masszív és kemény héját kikaparták, sokszor hangszert, ám különféle tárolóedényeket is készítettek és készítenek ma is belőle.
