Difference between revisions of "4. Előadók, zenészek a mande társadalomban"
(EmbedVideo csere) |
|||
| (4 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
A vadásztársadalmak a vadászattal és a környezetükben található növények begyűjtésével, termesztésével tartották fenn magukat. Szigorúan szervezett társadalomban éltek, melyben a vadászok és a harcosok az erőt és a védelmet jelentették népük számára, ezzel pedig nem mást, mint a túlélést közösségük, illetve falvuk számára. Megbecsült tagjai voltak a társadalomnak, főleg az idősebbek, a tapasztaltabbak, nélkülük a későbbi nagybirodalmak sem jöhettek volna létre. | A vadásztársadalmak a vadászattal és a környezetükben található növények begyűjtésével, termesztésével tartották fenn magukat. Szigorúan szervezett társadalomban éltek, melyben a vadászok és a harcosok az erőt és a védelmet jelentették népük számára, ezzel pedig nem mást, mint a túlélést közösségük, illetve falvuk számára. Megbecsült tagjai voltak a társadalomnak, főleg az idősebbek, a tapasztaltabbak, nélkülük a későbbi nagybirodalmak sem jöhettek volna létre. | ||
A legnagyobb tisztelet azokat a sokat tapasztalt, nagy tudású, és bölcs vadászokat illethette, akik a legjobbak és legelismertebbek voltak. Valószínűleg közülük kerültek ki a vezetők, tanácsnokok, és törzsfők. <ref>A déli mande [[:Kategória:Mandék|dan]] népcsoportnál a falvakban, a mai napig fennáll e társadalmi rendszer. Az egyén kiemelkedő tulajdonságai nagy értékkel bírnak. </ref><br> | A legnagyobb tisztelet azokat a sokat tapasztalt, nagy tudású, és bölcs vadászokat illethette, akik a legjobbak és legelismertebbek voltak. Valószínűleg közülük kerültek ki a vezetők, tanácsnokok, és törzsfők. <ref>A déli mande [[:Kategória:Mandék|dan]] népcsoportnál a falvakban, a mai napig fennáll e társadalmi rendszer. Az egyén kiemelkedő tulajdonságai nagy értékkel bírnak. </ref><br> | ||
| − | A vadász-zenészek, mint amilyenek a maninka sorák (sora, sewa, sera, serewa), vagy a wasulu donso [[A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|jelik]] (vadász jelik, vagyis énekmondók) mutathatnak nekünk valamit abból az ősi, és mára már csak maradványokban fellelhető hagyományból, melyek töredékeit ma is őrzik. Zenéjük többnyire ismeretlen Afrikán kívül, ám valószínűleg ők képviselik a mande zenei hagyomány legősibb, ma is élő formáját. | + | A vadász-zenészek, mint amilyenek a maninka sorák (sora, sewa, sera, serewa), vagy a wasulu donso [[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|jelik]] (vadász jelik, vagyis énekmondók) mutathatnak nekünk valamit abból az ősi, és mára már csak maradványokban fellelhető hagyományból, melyek töredékeit ma is őrzik. Zenéjük többnyire ismeretlen Afrikán kívül, ám valószínűleg ők képviselik a mande zenei hagyomány legősibb, ma is élő formáját. |
Az ő zenei és verbális művészetük, amely magában foglalja a hárfaszerű hangszeren való játékot - mely közben történeteket mesélnek el, imákat mondanak, énekelnek - hasonló szerepet tölthetett be a vadásztársadalmakban, mint később az uralkodók mellett a jelik, vagyis az énekmondók a nagybirodalmakban. | Az ő zenei és verbális művészetük, amely magában foglalja a hárfaszerű hangszeren való játékot - mely közben történeteket mesélnek el, imákat mondanak, énekelnek - hasonló szerepet tölthetett be a vadásztársadalmakban, mint később az uralkodók mellett a jelik, vagyis az énekmondók a nagybirodalmakban. | ||
| − | Ám ahhoz, hogy valóban megérthessük a vadásztársadalmak zenei hagyományait, tudnunk kell az okát, amiért a vadász kezébe veszi hangszerét, vagy énekbe kezd.<br>< | + | Ám ahhoz, hogy valóban megérthessük a vadásztársadalmak zenei hagyományait, tudnunk kell az okát, amiért a vadász kezébe veszi hangszerét, vagy énekbe kezd.<br> |
| + | |||
| + | {{#ev:youtube|c9wcuD02jFY|380|center|Sekouba Traoré vadász-zenész<ref>Sekouba Traoré donso ngonin, azaz vadász-ngonin játszik, s igen híres donso jeli, azaz vadász-zenész, jellegzetes vadász-viseletben látható, sok bőrből készült, és kagyló (kauri) talizmánokkal, melyek az erőkkel szembeni védelmét erősítik, melyekkel éneke és előadása során lép kapcsolatba. Háttérzenészei aláfestéssel hangsúlyozzák szavait. Láthatjuk a negét (fémkaparó), mely jellegzetes hangjával kíséri az előadást, és amelyet a terület (mande) más zenéiben is megtalálhatunk.</ref>, Mali}} | ||
| + | |||
==Jegyzetek== | ==Jegyzetek== | ||
<references/> | <references/> | ||
| 14. sor: | 17. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | ||
| − | *[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] | + | *[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] |
| − | *[[A mande eredet]] | + | *[[2. A mande eredet]] |
[[Kategória:Mandék]] | [[Kategória:Mandék]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. március 29., 15:20-kori változata
[szerkesztés] A mande zenei tradíció őse: vadászok szerepe
Az egykori nagybirodalmak (Mali, Ghana, Kabu mely első kettő nem összekeverendő a mai azonos nevű országokkal!) előtti időszakban vadásznépek lakták Nyugat-Afrikát.
A vadásztársadalmak a vadászattal és a környezetükben található növények begyűjtésével, termesztésével tartották fenn magukat. Szigorúan szervezett társadalomban éltek, melyben a vadászok és a harcosok az erőt és a védelmet jelentették népük számára, ezzel pedig nem mást, mint a túlélést közösségük, illetve falvuk számára. Megbecsült tagjai voltak a társadalomnak, főleg az idősebbek, a tapasztaltabbak, nélkülük a későbbi nagybirodalmak sem jöhettek volna létre.
A legnagyobb tisztelet azokat a sokat tapasztalt, nagy tudású, és bölcs vadászokat illethette, akik a legjobbak és legelismertebbek voltak. Valószínűleg közülük kerültek ki a vezetők, tanácsnokok, és törzsfők. [1]
A vadász-zenészek, mint amilyenek a maninka sorák (sora, sewa, sera, serewa), vagy a wasulu donso jelik (vadász jelik, vagyis énekmondók) mutathatnak nekünk valamit abból az ősi, és mára már csak maradványokban fellelhető hagyományból, melyek töredékeit ma is őrzik. Zenéjük többnyire ismeretlen Afrikán kívül, ám valószínűleg ők képviselik a mande zenei hagyomány legősibb, ma is élő formáját.
Az ő zenei és verbális művészetük, amely magában foglalja a hárfaszerű hangszeren való játékot - mely közben történeteket mesélnek el, imákat mondanak, énekelnek - hasonló szerepet tölthetett be a vadásztársadalmakban, mint később az uralkodók mellett a jelik, vagyis az énekmondók a nagybirodalmakban.
Ám ahhoz, hogy valóban megérthessük a vadásztársadalmak zenei hagyományait, tudnunk kell az okát, amiért a vadász kezébe veszi hangszerét, vagy énekbe kezd.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ A déli mande dan népcsoportnál a falvakban, a mai napig fennáll e társadalmi rendszer. Az egyén kiemelkedő tulajdonságai nagy értékkel bírnak.
- ↑ Sekouba Traoré donso ngonin, azaz vadász-ngonin játszik, s igen híres donso jeli, azaz vadász-zenész, jellegzetes vadász-viseletben látható, sok bőrből készült, és kagyló (kauri) talizmánokkal, melyek az erőkkel szembeni védelmét erősítik, melyekkel éneke és előadása során lép kapcsolatba. Háttérzenészei aláfestéssel hangsúlyozzák szavait. Láthatjuk a negét (fémkaparó), mely jellegzetes hangjával kíséri az előadást, és amelyet a terület (mande) más zenéiben is megtalálhatunk.
