Difference between revisions of "Ritmusverő fa"

1. sor: 1. sor:
A legelterjedtebb [[idiofon hangszerek|idiofon hangszer]] Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges.<br>
+
 
A felvételen didjeridu és ének kísérettel hallható az Északi-Területen élő Wongga hagyományból. I2  
+
[[Fájl:Ritmusverő_fa.jpg|300 px|bélyegkép|jobbra|'''Ritmusverő fa'''<br>Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik.<br> Fotó: Korecz Márk]]
Arnhem-földről (Roper-vidék) ismerünk feljegyzéseket a ritmusverő fa egy formájáról, melyre a kutatók mint „Gong”-ra céloznak. „Vállmagasságban, az egyik kézen keresztbe fektetve hosszú és vastag rezonáló fát tartanak, s egy körülbelül 2,5cm átmérőjű ütővel ütik” <ref>A.P.Elkin - Ausztrália őslakói/Gondolat, 1986, Vargyas Gábor fordítása. Lásd. továbbá  A.P.Elkin írásait – Arnhem Land Music/ The Oceania Monographs No.9.</ref>. Egyszerre több, eltérő nagyságú gongot használtak. E beszámolók kizárólag a hangszer rituális felhasználásáról szólnak. Nem készültek felvételek a hangszerről.
+
A legelterjedtebb [[:Kategória:idiofon hangszerek|idiofon hangszer]] Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges.<br>
KÉP – RITMUSVERŐ FA
+
A felvételen didjeridu és ének kísérettel hallható az Északi-Területen élő Wongga hagyományból.
 +
 
 +
{{Zenelejátszó
 +
| fájlnév = I2.mp3‎
 +
| cím = Mook Mook (részlet)
 +
| alcím = A ritmusverő fa használata, wongga stílus.<br> Észak Ausztrália, Mowanjum community, Nyugat-Kimberley.<br> Előadók: Dusty Legune és Arthur Toby ének, Nelson Barunga didzseridu. <br>Bushfire – Traditional Aboriginal Music (ARC Music EUCD1224)
 +
}}
 +
 
 +
Arnhem-földről (Roper-vidék) ismerünk feljegyzéseket a ritmusverő fa egy formájáról, melyre a kutatók mint „Gong”-ra céloznak. „Vállmagasságban, az egyik kézen keresztbe fektetve hosszú és vastag rezonáló fát tartanak, s egy körülbelül 2,5cm átmérőjű ütővel ütik” <ref>A.P.Elkin - Ausztrália őslakói/Gondolat, 1986, Vargyas Gábor fordítása.  
 +
<br>Lásd. továbbá  A.P.Elkin írásait – Arnhem Land Music/ The Oceania Monographs No.9.</ref>. Egyszerre több, eltérő nagyságú gongot használtak. E beszámolók kizárólag a hangszer rituális felhasználásáról szólnak. Nem készültek felvételek a hangszerről.
 +
 
 
==Jegyzetek==
 
==Jegyzetek==
 
<references/>
 
<references/>
 +
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 
[[Hangszerek Ausztráliában]]
 
[[Hangszerek Ausztráliában]]
 
[[Kategória:Idiofon hangszerek]]
 
[[Kategória:Idiofon hangszerek]]
 
[[Kategória:R]]
 
[[Kategória:R]]

A lap 2011. május 13., 11:04-kori változata

Ritmusverő fa
Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik.
Fotó: Korecz Márk

A legelterjedtebb idiofon hangszer Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges.
A felvételen didjeridu és ének kísérettel hallható az Északi-Területen élő Wongga hagyományból.


Download

Mook Mook (részlet)
A ritmusverő fa használata, wongga stílus.
Észak Ausztrália, Mowanjum community, Nyugat-Kimberley.
Előadók: Dusty Legune és Arthur Toby ének, Nelson Barunga didzseridu.
Bushfire – Traditional Aboriginal Music (ARC Music EUCD1224)


Arnhem-földről (Roper-vidék) ismerünk feljegyzéseket a ritmusverő fa egy formájáról, melyre a kutatók mint „Gong”-ra céloznak. „Vállmagasságban, az egyik kézen keresztbe fektetve hosszú és vastag rezonáló fát tartanak, s egy körülbelül 2,5cm átmérőjű ütővel ütik” [1]. Egyszerre több, eltérő nagyságú gongot használtak. E beszámolók kizárólag a hangszer rituális felhasználásáról szólnak. Nem készültek felvételek a hangszerről.

Jegyzetek

  1. A.P.Elkin - Ausztrália őslakói/Gondolat, 1986, Vargyas Gábor fordítása.
    Lásd. továbbá A.P.Elkin írásait – Arnhem Land Music/ The Oceania Monographs No.9.

Kapcsolódó szócikkek

Hangszerek Ausztráliában

Személyes eszközök