Difference between revisions of "Kategória:Aboriginálok"

A lap 2011. július 19., 22:34-kori változata

Az aboriginal szó általánosságban őslakost vagy őslakosokat jelöl, leginkább az ausztrál kontinens bennszülött lakóira használatos. A latin nyelvből ered, összetett szó: az ab ’valamitől fogva’ előtag és az origo ’kezdet, eredet’ utótag kapcsolatára vezethető vissza; vagyis jelentése ’eredettől fogva’ (habár ez a jelentésmagyarázat ellentmond annak a több évszázadig fennálló feltevésnek, mely szerint Ausztrália lakatlan kontinens). Manapság a köznapi nyelvben a szó főnévi használata negatív értelemmel telítődött, szintúgy a széles körben elterjedt abo kifejezés; ez utóbbi az Oxford egynyelvű szótárban a következőképp szerepel: „an extremely offensive word for an Aborigine” (egy rendkívül durva szó egy aboriginal számára). Talán a leginkább szerencsés kifejezés, amit esetükben alkalmazhatunk: ausztrál őslakos. A világ népei között az ausztraloid rasszba sorolódnak, azonban jelentős szociális, kulturális és nyelvi különbségek fedezhetők fel az egyes ausztrál őslakos csoportok között. E nagyobb csoporton belül további osztályok állíthatók fel az egyes fizikai jegyek nyomán.
Az őslakosok népességének nagyságáról a kolonizáció kezdete idején csak találgatások vannak. Bizonyos, hogy több száz nemzetség vagy törzs élt akkor, nyelveik és ezek dialektusainak száma még ennél is több lehetett (ma a még élő nyelveik mellett az angolt használják, melyre általánosságban aboriginal angol-ként hivatkoznak). Az elmúlt pár száz év alatt e számok (akármekkora is volt e szám hajdanán) jelentősen lecsökkentek, habár az elmúlt néhány évtizedben ez a tendencia javulni látszik; ma az ausztrál populáció 2,7 százalékát teszik ki, tehát körülbelül fél millióan lehetnek. A kontinens lakóira a következőképp hivatkoznak: aboriginalok és Torresz-szoros-beliek (Aboriginals and Torres Strait Islanders). Az őslakosok kultúrájáról, mint a „legtovább töretlenül fennmaradt hagyomány”-ról beszélnek a kutatók. E hagyomány pontos koráról a mai napig nincs biztos adat, a jelenlegi régészeti kutatások több mint hatvanezer évesre datálják (1) (habár egyesek e szám duplájáról beszélnek). Szociális és vallási életük az emberi kultúra egy kivételes ágát képviselik; világlátásuk egy olyan perspektívát mutat, mely az európai gondolkodás előtt korábban ismeretlen volt. Vadászó-gyűjtögető közösségekben éltek, mely életformának köszönhetően tökéletesen alkalmazkodtak az ausztrál kontinens szélsőségekkel teli adottságaihoz. Nem alkottak egy egységes nemzetet.
A kontinens múltjáról Josephine Flood munkája nyújt további információt. (Flood, Josephine: Archeology of the Dreamtime. Revised ed. Marleston, South Australia, 2010, Gecko books.)