Difference between revisions of "Kategória:Lettország"
a (Levédte a(z) Kategória:Lettország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
(Google térkép link) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<center> | <center> | ||
| − | < | + | [[Fájl:Kat lettorszag.jpg]]<br> |
| − | + | [http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a28eb35b9663743ef&ll=56.879635,24.603189&spn=16.879737,37.353516&z=4 Google térkép megtekintése] | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
</center> | </center> | ||
| + | |||
Lettország legtalálóbban talán mint a Baltikum kulturális hídja definiálható, geográfiai paraméterei is kétségtelenül predesztinálják erre a szerepre. Vitathatatlan kapcsolat áll fenn a lett és a szomszédos országok népi kultúrája között, kiváltképp a közös/határ menti területeken. Az azonos vagy hasonló tendenciák követése azonban természetszerű, hiszen a Baltikum népei rokon nyelveket beszélő rokon népek (az [[:kategória:észtek|észteket]] kivéve), ráadásul relatíve szűk területi szórásban. <br> | Lettország legtalálóbban talán mint a Baltikum kulturális hídja definiálható, geográfiai paraméterei is kétségtelenül predesztinálják erre a szerepre. Vitathatatlan kapcsolat áll fenn a lett és a szomszédos országok népi kultúrája között, kiváltképp a közös/határ menti területeken. Az azonos vagy hasonló tendenciák követése azonban természetszerű, hiszen a Baltikum népei rokon nyelveket beszélő rokon népek (az [[:kategória:észtek|észteket]] kivéve), ráadásul relatíve szűk területi szórásban. <br> | ||
<br> | <br> | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 5., 09:27-kori változata
Lettország legtalálóbban talán mint a Baltikum kulturális hídja definiálható, geográfiai paraméterei is kétségtelenül predesztinálják erre a szerepre. Vitathatatlan kapcsolat áll fenn a lett és a szomszédos országok népi kultúrája között, kiváltképp a közös/határ menti területeken. Az azonos vagy hasonló tendenciák követése azonban természetszerű, hiszen a Baltikum népei rokon nyelveket beszélő rokon népek (az észteket kivéve), ráadásul relatíve szűk területi szórásban.
Az ország összekötő szerepe a hagyományos népi zene területén is világosan megmutatkozik; az északi régióban leginkább jellemző ősi, recitatív formák az észt népzene legősibb rétegének éppúgy sajátjai (szemben a déli szomszéd, Litvánia és a két keleti szomszéd, Oroszország és Fehéroroszország népdalaival), ahogy viszont a Lettország legnagyobb részén litván, orosz és fehérorosz hatásra elterjedt vokális többszólamúság éppen az említett északi területeken (amiképpen az észt népzenében is) szinte ismeretlen. Meglepő viszont – és ez különbség valamennyi szomszédos ország gyakorlatával szemben –, hogy halottsirató mint műfaj nincs (legalábbis nem rendelkezünk erre vonatkozó adattal).
|
Andrejs Jurjans | |
|
| |
| Név | Andrejs Jurjans |
| Született | 1856. szeptember 30. |
| Elhunyt | 1922. szeptember 28. |
| Nemzetiség | lett |
| Funkció | népzenekutató |
| Forrás | |
A lett népzenére vonatkozó legkorábbi írásos dokumentumok a 16–17. századra datálódnak, az első nyomtatott lett népdal Fridericus Menius Syntagma de origine Livonorumában jelent meg, 1632-ben, ahogyan egyébként az első észt népi dallam is itt. A rendszerező munka az 1860-as években kezdődött, Janis Cimze zeneszerző tevékenységével. A századforduló legjelentősebb személyisége a lett népzenekutatás úttörőjének tekintett Andrejs Jurjans volt, az első tudományos publikációkat is ő jegyzi e területen. 1925-ben alakult meg a Lett Folklór Gyűjtemény, amely – a név, valamint az intézményes keret többszöri változtatása mellett – mind a mai napig fennáll, és a lett népzenekutatás vezető tudományos intézménye. A Gyűjtemény munkatársai kezdték meg – Emilis Melngailis zeneszerző irányításával – a két háború között a fonográfos gyűjtéseket. A lett népi dalkincs 1958 és 1986 között került kiadásra, az ötkötetes publikáció szakmai felelőse Jekabs Vitolins volt.
A(z) „Lettország” kategóriába tartozó lapok
Az összesen 3 lapból a következő 3-t listázza ez a kategóriaoldal, a többi a további oldalakon található.
