Difference between revisions of "Hangszeres népzene Dániában"

A lap 2011. június 5., 11:33-kori változata

A 18. századig a népi hegedű és a dob a falu zenéjének egyeduralkodó hangszerei voltak. Szűkebb körben, de használták még a dudát, tekerőlantot, valamint a dorombot. A 18. század első évtizedeire a népi hegedűt (fiddle) felváltotta a modern hegedű, a dob pedig teljes mértékben kiveszett a hagyományos zenei gyakorlatból. A 19. században megjelent a klarinét és a fuvola, majd valamivel később a harmonika.

A hangszeres dallamok két stílusrétege különböztethető meg, a régi, autentikus stílus korai kihalása összefügg a hivatalos állami alkalmazásban álló „városi zenész” 17. századi megjelenésével. A „városi zenész” kötelessége (és kizárólagos joga) volt zenét szolgáltatni a polgárságnak, sőt gyakran a parasztságnak is. Az általa játszott, új stílusú dalok az európai, leginkább német hagyományban gyökereznek, szerkezetük világos, szimmetrikus. A dallamok 8 ütemes szakaszokból állnak, jellemző a dúr tonalitás, gyakoriak a fő funkciók hármashangzatbontásai.