Difference between revisions of "Hangszeres népzene Dániában"
(Új oldal, tartalma: „A 18. századig a ''népi hegedű'' és a ''dob'' a falu zenéjének egyeduralkodó hangszerei voltak. Szűkebb körben, de használták még a dudát…”) |
a (Levédte a(z) Hangszeres népzene Dániában lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
||
| (6 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A 18. századig a | + | A 18. századig a népi hegedű és a dob a falu zenéjének egyeduralkodó hangszerei voltak. Szűkebb körben, de használták még a [[:Kategória:duda|dudát]], ''tekerőlantot'', valamint a dorombot. A 18. század első évtizedeire a népi hegedűt (fiddle) felváltotta a modern hegedű, a dob pedig teljes mértékben kiveszett a hagyományos zenei gyakorlatból. A 19. században megjelent a klarinét és a fuvola, majd valamivel később a harmonika.<br> |
| − | A hangszeres dallamok két stílusrétege különböztethető meg, a régi, autentikus stílus korai kihalása összefügg a hivatalos állami alkalmazásban álló „városi zenész” 17. századi megjelenésével. A „városi zenész” kötelessége (és kizárólagos joga) volt zenét szolgáltatni a polgárságnak, sőt gyakran a parasztságnak is. Az általa játszott, új stílusú dalok az európai, leginkább német hagyományban gyökereznek, szerkezetük világos, szimmetrikus. A dallamok 8 ütemes szakaszokból állnak, jellemző a dúr | + | <br> |
| + | A hangszeres dallamok két stílusrétege különböztethető meg, a régi, autentikus stílus korai kihalása összefügg a hivatalos állami alkalmazásban álló „városi zenész” 17. századi megjelenésével. A „városi zenész” kötelessége (és kizárólagos joga) volt zenét szolgáltatni a polgárságnak, sőt gyakran a parasztságnak is. Az általa játszott, új stílusú dalok az európai, leginkább német hagyományban gyökereznek, szerkezetük világos, szimmetrikus. A dallamok 8 ütemes szakaszokból állnak, jellemző a dúr tonalitás, gyakoriak a fő funkciók hármashangzatbontásai. | ||
| + | <br> | ||
| + | |||
| + | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| + | *[[A dán vokális népzene jellemzői]] | ||
| + | [[Kategória:Dánia]] | ||
| + | [[Kategória:dánok]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 15., 23:39-kori változata
A 18. századig a népi hegedű és a dob a falu zenéjének egyeduralkodó hangszerei voltak. Szűkebb körben, de használták még a dudát, tekerőlantot, valamint a dorombot. A 18. század első évtizedeire a népi hegedűt (fiddle) felváltotta a modern hegedű, a dob pedig teljes mértékben kiveszett a hagyományos zenei gyakorlatból. A 19. században megjelent a klarinét és a fuvola, majd valamivel később a harmonika.
A hangszeres dallamok két stílusrétege különböztethető meg, a régi, autentikus stílus korai kihalása összefügg a hivatalos állami alkalmazásban álló „városi zenész” 17. századi megjelenésével. A „városi zenész” kötelessége (és kizárólagos joga) volt zenét szolgáltatni a polgárságnak, sőt gyakran a parasztságnak is. Az általa játszott, új stílusú dalok az európai, leginkább német hagyományban gyökereznek, szerkezetük világos, szimmetrikus. A dallamok 8 ütemes szakaszokból állnak, jellemző a dúr tonalitás, gyakoriak a fő funkciók hármashangzatbontásai.
