Difference between revisions of "Kategória:Németország"
| 10. sor: | 10. sor: | ||
</websiteFrame> | </websiteFrame> | ||
</center> | </center> | ||
| − | + | <br><br> | |
[[Fájl:Johann_Gottfried_von_Herder.jpg|bélyegkép|200 px|balra|Johann Gottfried von Herder (1744-1803]] | [[Fájl:Johann_Gottfried_von_Herder.jpg|bélyegkép|200 px|balra|Johann Gottfried von Herder (1744-1803]] | ||
Az etnomuzikológia kialakulásában és fejlődésében a mindenkori német tudományos elit kétségtelenül vezető szerepet töltött be. Johann Gottfried von Herder (1744-1803), német költő, teológus és filozófus volt az, aki 1778-ban elsőként használta a népdal (Volkslied) kifejezést, a német gondolkodók soros nemzedékei mindig élen jártak a népzenével kapcsolatos alapvető definíciók megalkotásában és a különböző tudományos elméletek kidolgozásában. A történeti (tér-idő) aspektusrendszer figyelembevétele mellett érdeklődésük már a 19. század elején kiterjedt a népzene szociális funkcióira, valamint az egyes ember rendszerben betöltött szerepére (előállító, közvetítő, fogyasztó), műfaji, formai és dallami elméleti alapvetéseik általános érvényűek. A német zenetudomány egyetemes jelentősége a népzenei kutatások területén is áll, a legszofisztikáltabb teóriákat jegyző muzikológusok – mint Wiora, Bohlman vagy Schepping – munkái mindmáig irányadó értékei a nemzetközi kutatói szférának. | Az etnomuzikológia kialakulásában és fejlődésében a mindenkori német tudományos elit kétségtelenül vezető szerepet töltött be. Johann Gottfried von Herder (1744-1803), német költő, teológus és filozófus volt az, aki 1778-ban elsőként használta a népdal (Volkslied) kifejezést, a német gondolkodók soros nemzedékei mindig élen jártak a népzenével kapcsolatos alapvető definíciók megalkotásában és a különböző tudományos elméletek kidolgozásában. A történeti (tér-idő) aspektusrendszer figyelembevétele mellett érdeklődésük már a 19. század elején kiterjedt a népzene szociális funkcióira, valamint az egyes ember rendszerben betöltött szerepére (előállító, közvetítő, fogyasztó), műfaji, formai és dallami elméleti alapvetéseik általános érvényűek. A német zenetudomány egyetemes jelentősége a népzenei kutatások területén is áll, a legszofisztikáltabb teóriákat jegyző muzikológusok – mint Wiora, Bohlman vagy Schepping – munkái mindmáig irányadó értékei a nemzetközi kutatói szférának. | ||
A lap 2011. május 15., 18:14-kori változata
<websiteFrame> website=<center> <websiteFrame> website=http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c1b26beb6889272&ll=51.165691,10.451526&spn=38.883465,74.707031&z=3&output=embed height=400 width=90% border=0 scroll=no </websiteFrame>
Az etnomuzikológia kialakulásában és fejlődésében a mindenkori német tudományos elit kétségtelenül vezető szerepet töltött be. Johann Gottfried von Herder (1744-1803), német költő, teológus és filozófus volt az, aki 1778-ban elsőként használta a népdal (Volkslied) kifejezést, a német gondolkodók soros nemzedékei mindig élen jártak a népzenével kapcsolatos alapvető definíciók megalkotásában és a különböző tudományos elméletek kidolgozásában. A történeti (tér-idő) aspektusrendszer figyelembevétele mellett érdeklődésük már a 19. század elején kiterjedt a népzene szociális funkcióira, valamint az egyes ember rendszerben betöltött szerepére (előállító, közvetítő, fogyasztó), műfaji, formai és dallami elméleti alapvetéseik általános érvényűek. A német zenetudomány egyetemes jelentősége a népzenei kutatások területén is áll, a legszofisztikáltabb teóriákat jegyző muzikológusok – mint Wiora, Bohlman vagy Schepping – munkái mindmáig irányadó értékei a nemzetközi kutatói szférának.
Kisebbségek
A kisebbségek szerepének kérdése Németországban egészen a 20. század második feléig nem merült fel. Az érdeklődés, illetve figyelem tulajdonképpen két történelmi faktornak tudható be. Az első stimulus a Holocaust volt. A II. világháborút követően előtérbe került az értékmentés, mint szempont. A zsidó (és kisebb részt a cigány) kultúra hagyományainak feltárása, rögzítése egyetemes történelmi szükségszerűséggé és egyben kötelességgé vált. A második tényező a „nem német” (leginkább török) vendégmunkások számának megnövekedése a század második felében. Lélekszámuk az 1980-as években olyan mértékben megemelkedett, hogy elengedhetetlenné vált az önálló kulturális és társadalmi intézmények létrehozása, továbbá a német kulturális életben betöltött szerepük értékelése.
A(z) „Németország” kategóriába tartozó lapok
Csak a következő lap található ebben a kategóriában.
