Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok

• A publikus klándalok (Manikay) mintegy hangos könyvtárakként őrzik a szellemi és technikai tudást. Mint klándalok, általában a mitikus vagy totemisztikus ősök személyéhez, vagy cselekedeteihez kötődnek. Az egyik legnépszerűbb típus a Brolga, vagy Gudurrku; ez a dalciklus egy nagytestű vízimadárhoz kötődik (Gudurrku), mely spirituális szimbólumként él a Yolngu klánok között. A rendkívül változatos Brolga dalokhoz jellegzetes táncok és didjeridu ritmus párosul. (P8) http://www.youtube.com/watch?v=zGS1gTP4tJU&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=0EuefmpvSBs

• A djatpangarri dalok a mindennapi élet dolgaival foglalkoznak, témájuk változatos, pl. pletyka, kártyajáték, az égen szálló repülőgép, stb. A következő dal a II. világháborúban íródott a táborokban vetített rajzfilmekről, illetve Donald Kacsáról: (P9) • A siratódalokat általában asszonyok adják elő, melyek a férfiak által előadott klán-dalok egyszerűbb verziói. A halált követő hivatalos ceremóniához tartoznak, és az elhunyt elvesztése miatti fájdalmat hivatottak kifejezni. • Groote Eylandt őslakosainak éneklési stílusa eltér a szárazföldön megszokottól. Itt használják az úgynevezett remegtető hangot (shaky voice). Ugyancsak eltérések vannak a didjeridu játékban, valamint az előadás módjában.