Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemzÅ‘ jegyek és tÃpusok
- A publikus klándalok (Manikay) mintegy hangos könyvtárakként Å‘rzik a szellemi és technikai tudást. Mint klándalok, általában a mitikus vagy totemisztikus Å‘sök személyéhez, vagy cselekedeteihez kötÅ‘dnek. Az egyik legnépszerűbb tÃpus a Brolga, vagy Gudurrku; ez a dalciklus egy nagytestű vÃzimadárhoz kötÅ‘dik (Gudurrku), mely spirituális szimbólumként él a Yolngu klánok között. A rendkÃvül változatos Brolga dalokhoz jellegzetes táncok és didzseridu ritmus párosul.
- A djatpangarri dalok a mindennapi élet dolgaival foglalkoznak, témájuk változatos, pl. pletyka, kártyajáték, az égen szálló repülÅ‘gép, stb. A következÅ‘ dal a II. világháborúban Ãródott a táborokban vetÃtett rajzfilmekrÅ‘l, illetve Donald Kacsáról.
- A siratódalokat általában asszonyok adják elő, melyek a férfiak által előadott klán-dalok egyszerűbb verziói. A halált követő hivatalos ceremóniához tartoznak, és az elhunyt elvesztése miatti fájdalmat hivatottak kifejezni.
- Groote Eylandt Å‘slakosainak éneklési stÃlusa eltér a szárazföldön megszokottól. Itt használják az úgynevezett remegtetÅ‘ hangot (shaky voice). Ugyancsak eltérések vannak a didzseridu játékban, valamint az elÅ‘adás módjában.
Kapcsolódó szócikkek