Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok
A lap korábbi változatát látod, amilyen Bandolo (vitalap | szerkesztései) 2011. április 7., 21:36-kor történt szerkesztése után volt.
- A publikus klándalok (Manikay) mintegy hangos könyvtárakként őrzik a szellemi és technikai tudást. Mint klándalok, általában a mitikus vagy totemisztikus ősök személyéhez, vagy cselekedeteihez kötődnek. Az egyik legnépszerűbb típus a Brolga, vagy Gudurrku; ez a dalciklus egy nagytestű vízimadárhoz kötődik (Gudurrku), mely spirituális szimbólumként él a Yolngu klánok között. A rendkívül változatos Brolga dalokhoz jellegzetes táncok és didzseridu ritmus párosul.(P8)[1] [2]
- A djatpangarri dalok a mindennapi élet dolgaival foglalkoznak, témájuk változatos, pl. pletyka, kártyajáték, az égen szálló repülőgép, stb. A következő dal a II. világháborúban íródott a táborokban vetített rajzfilmekről, illetve Donald Kacsáról: (P9)
- A siratódalokat általában asszonyok adják elő, melyek a férfiak által előadott klán-dalok egyszerűbb verziói. A halált követő hivatalos ceremóniához tartoznak, és az elhunyt elvesztése miatti fájdalmat hivatottak kifejezni.
- Groote Eylandt őslakosainak éneklési stílusa eltér a szárazföldön megszokottól. Itt használják az úgynevezett remegtető hangot (shaky voice). Ugyancsak eltérések vannak a didzseridu játékban, valamint az előadás módjában.
