A dalai lámák udvari zenéje
A tibetiek garnak (t: gar) nevezik, ami tibeti nyelven pusztán világi táncot jelent. A gar a XVII. században, Ladakból (t: La-dvags) és Baltisztánból került Tibetbe. Ez egy speciális szekuláris eredetű zenés táncelőadás, amit a dalai lámák udvarában mutatnak be a tibetiek. A gart a régi Tibetben csak bizonyos kolostorokban, és csak speciális alkalmakkor, mint például újév mutatták be. Egy nevezetes gar a Dama Szuna (t: brDa-ma su-sna), amelynél az első tag párban használt üstdobra, míg a második az oboára utal. A Dama Szunának figyelemre méltó eleme a ritmus, amelyet az üstdobok biztosítanak, és amelynek többrétegű anyaga megkülönbözteti a többi tibeti zenétől.