Az orosz népzene napjainkban
A kortárs orosz népzenetudomány közös álláspontja szerint az orosz hagyományos zenére applikálható, egységes népzenei rendszer nincs, az orosz népzene a dialektusokban él, lokális stílusok vannak, az azoknak megfelelő lokális jellegzetességekkel (hangrendszer, ritmika, textúra, hangzáskép). A nagyarányú telepítések, a migráció folytán sok köztes forma jött létre, egyazon hagyományon belül is előfordulnak eltérések, leginkább az életkorok és foglalkozás különbségeinek köszönhetően. A kutatási irányok szabottak: a dialektusterületek feltárása, hagyományos zenei praxisok vizsgálata, műfaji analízis.
A tudományos kutatói tevékenység mellett az 1960-as években (az európai országok mintájára) Oroszországban is megindult a népzenei revival, mely közelebb hozta a falu zenéjét a városi kultúrában felnövekedett rétegekhez. A mozgalom kedeti stádiumának kiemelkedő egyénisége Dmitry Pokrovsky (1944-1996) volt. Együttesében etnomuzikológusok és más professzionális muzsikusok szerepeltek, akik közvetlenül a terepen, a falusi énekesektől és muzsikusoktól tanulták a népi zenélést. Pokrovsky-nak számtalan követője volt, a peresztrojka után sorra alakultak a hasonló szellemiséget képviselő együttesek, az orosz népzenei revival napjaink.
