Difference between revisions of "Kategória:Burjátok"
a (Levédte a(z) Kategória:Burjátok lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
|||
| (3 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Diószegi Vilmos 1957-ben gyűjtött sámánizmussal kapcsolatos folklór anyagokat a Bajkál nyugati partján élő egyik burját törzs, a bulagatok körében, majd 1960-ban a mongóliai burjátok körében (KÉP: HALKULÓ SÁMÁNDOBOK). Diószegi olyan időszakban gyűjtött hanganyagokat terepen a burjátok körében, mikor arra másoknak nem volt lehetősége, ezért gyűjtései nagy jelentőségűek (hivatkozás a Halkuló sámándobokban a Diószegi-hagyaték hanganyagainak leírására). Diószegi 1957-58-as kutatóútjainak hatására indultam el magam is (Sántha István) 1989-ben Szibériába. 1993. január és áprilisa között gyűjtöttem zenét a Bajkál-tó nyugati partján élő ehirit-, és bulagat-burjátok körében, melyből készült válogatást 1997-ben jelentette meg Trottel | + | Diószegi Vilmos 1957-ben gyűjtött sámánizmussal kapcsolatos folklór anyagokat a Bajkál nyugati partján élő egyik burját törzs, a bulagatok körében, majd 1960-ban a mongóliai burjátok körében (KÉP: HALKULÓ SÁMÁNDOBOK). Diószegi olyan időszakban gyűjtött hanganyagokat terepen a burjátok körében, mikor arra másoknak nem volt lehetősége, ezért gyűjtései nagy jelentőségűek (hivatkozás a Halkuló sámándobokban a Diószegi-hagyaték hanganyagainak leírására). Diószegi 1957-58-as kutatóútjainak hatására indultam el magam is (Sántha István) 1989-ben Szibériába. 1993. január és áprilisa között gyűjtöttem zenét a Bajkál-tó nyugati partján élő ehirit-, és bulagat-burjátok körében, melyből készült válogatást 1997-ben jelentette meg [http://hu.wikipedia.org/wiki/Trottel Trottel Record]s a Gondolkodó antikvárium támogatásával (KÉP: KAZETTA BORÍTÓ). Majd 1998-ban Lukács Józseffel gyűjtöttünk zenét az ehiritek és bulagatok körében röviden. Az alábbi megfogalmazások alapját ezeknek a gyűjtéseknek tapasztalatai jelentik. |
| − | A burját a legnagyobb Szibériában élő őshonos nép (KÉP: BURJÁT TÁJ). A majd félmilliónyi burjátság Oroszország (Dél-Szibéria) mellett, Mongólia északi részén (a szovjet hatalom elől a határ túlsó oldalára menekült), még Északkelet-Kínában (Belső-Mongóliában) élnek burjátok. A burjátok a tajga és sztyepp határán, a folyók mentén mélyen a szibériai vörösfenyőerdők rengetegébe nyúló füves pusztákon legeltetik marháikat, lovaikat, birkáikat. Általában elmondható, hogy nyugaton kisebbek a nyájaik, a legelők sem terjednek ki annyira. Mára letelepedtek, őseik kereksátrakra emlékeztető nyolcszögletű gerendaházban laknak. A burjátoknak a mongoloktól elkülönülő etnikai identitása alakult ki azáltal, hogy az Orosz Birodalom érdekszférájába kerültek és integrálódtak a birodalomba. A | + | A burját a legnagyobb Szibériában élő őshonos nép (KÉP: BURJÁT TÁJ). A majd félmilliónyi burjátság Oroszország (Dél-Szibéria) mellett, Mongólia északi részén (a szovjet hatalom elől a határ túlsó oldalára menekült), még Északkelet-Kínában (Belső-Mongóliában) élnek burjátok. A burjátok a tajga és sztyepp határán, a folyók mentén mélyen a szibériai vörösfenyőerdők rengetegébe nyúló füves pusztákon legeltetik marháikat, lovaikat, birkáikat. Általában elmondható, hogy nyugaton kisebbek a nyájaik, a legelők sem terjednek ki annyira. Mára letelepedtek, őseik kereksátrakra emlékeztető nyolcszögletű gerendaházban laknak. A burjátoknak a mongoloktól elkülönülő etnikai identitása alakult ki azáltal, hogy az Orosz Birodalom érdekszférájába kerültek és integrálódtak a birodalomba. A szovjet rendszer nagyon hatékonyan és eredményesen tudott működni a burjátok körében. Miközben az 1930-as évek elején még mongolos burját kultúrából mintegy félévszázad alatt szinte teljesen eltűnt a [[:Kategória:mongolok|mongolos]] elem eközben az orosz-szovjet elemek jelenléte lett hangsúlyos. |
Míg a Bajkál keleti oldalán a Mongólia felől előretörő buddhista hatások voltak jellemzők egészen az Októberi forradalomig, addig a nyugati oldalon élő „ehiritek”-ek (az „ikrek” és „bulagatok”-ok (a „cobolyosak”) sok szaján-altaji törökös elemet is megőriztek. A bulagatok erőteljes pravoszláv befolyás alatt állnak évszázadokon keresztül. Az ehiritek sámánista hagyományainak fennmaradását a pravoszláv és buddhista hatások kereszttűzében a szovjethatalom előretörése (KÉP: SÁMÁN FOTÓ, ARCHÍV). | Míg a Bajkál keleti oldalán a Mongólia felől előretörő buddhista hatások voltak jellemzők egészen az Októberi forradalomig, addig a nyugati oldalon élő „ehiritek”-ek (az „ikrek” és „bulagatok”-ok (a „cobolyosak”) sok szaján-altaji törökös elemet is megőriztek. A bulagatok erőteljes pravoszláv befolyás alatt állnak évszázadokon keresztül. Az ehiritek sámánista hagyományainak fennmaradását a pravoszláv és buddhista hatások kereszttűzében a szovjethatalom előretörése (KÉP: SÁMÁN FOTÓ, ARCHÍV). | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 15., 08:16-kori változata
Diószegi Vilmos 1957-ben gyűjtött sámánizmussal kapcsolatos folklór anyagokat a Bajkál nyugati partján élő egyik burját törzs, a bulagatok körében, majd 1960-ban a mongóliai burjátok körében (KÉP: HALKULÓ SÁMÁNDOBOK). Diószegi olyan időszakban gyűjtött hanganyagokat terepen a burjátok körében, mikor arra másoknak nem volt lehetősége, ezért gyűjtései nagy jelentőségűek (hivatkozás a Halkuló sámándobokban a Diószegi-hagyaték hanganyagainak leírására). Diószegi 1957-58-as kutatóútjainak hatására indultam el magam is (Sántha István) 1989-ben Szibériába. 1993. január és áprilisa között gyűjtöttem zenét a Bajkál-tó nyugati partján élő ehirit-, és bulagat-burjátok körében, melyből készült válogatást 1997-ben jelentette meg Trottel Records a Gondolkodó antikvárium támogatásával (KÉP: KAZETTA BORÍTÓ). Majd 1998-ban Lukács Józseffel gyűjtöttünk zenét az ehiritek és bulagatok körében röviden. Az alábbi megfogalmazások alapját ezeknek a gyűjtéseknek tapasztalatai jelentik.
A burját a legnagyobb Szibériában élő őshonos nép (KÉP: BURJÁT TÁJ). A majd félmilliónyi burjátság Oroszország (Dél-Szibéria) mellett, Mongólia északi részén (a szovjet hatalom elől a határ túlsó oldalára menekült), még Északkelet-Kínában (Belső-Mongóliában) élnek burjátok. A burjátok a tajga és sztyepp határán, a folyók mentén mélyen a szibériai vörösfenyőerdők rengetegébe nyúló füves pusztákon legeltetik marháikat, lovaikat, birkáikat. Általában elmondható, hogy nyugaton kisebbek a nyájaik, a legelők sem terjednek ki annyira. Mára letelepedtek, őseik kereksátrakra emlékeztető nyolcszögletű gerendaházban laknak. A burjátoknak a mongoloktól elkülönülő etnikai identitása alakult ki azáltal, hogy az Orosz Birodalom érdekszférájába kerültek és integrálódtak a birodalomba. A szovjet rendszer nagyon hatékonyan és eredményesen tudott működni a burjátok körében. Miközben az 1930-as évek elején még mongolos burját kultúrából mintegy félévszázad alatt szinte teljesen eltűnt a mongolos elem eközben az orosz-szovjet elemek jelenléte lett hangsúlyos.
Míg a Bajkál keleti oldalán a Mongólia felől előretörő buddhista hatások voltak jellemzők egészen az Októberi forradalomig, addig a nyugati oldalon élő „ehiritek”-ek (az „ikrek” és „bulagatok”-ok (a „cobolyosak”) sok szaján-altaji törökös elemet is megőriztek. A bulagatok erőteljes pravoszláv befolyás alatt állnak évszázadokon keresztül. Az ehiritek sámánista hagyományainak fennmaradását a pravoszláv és buddhista hatások kereszttűzében a szovjethatalom előretörése (KÉP: SÁMÁN FOTÓ, ARCHÍV).
A burját egy mongol nyelv, mely archaikus (középmongol) vonásokat őriz. A burját írásbeliségnek a buddhizmus (lamaizmus) teremtett táptalajt. Az első írásmód az úgynevezett ujgurírás egyes helyeken egészen az 1930-as évekig gyakorlatban volt, még Oroszországban is. Majd latin betűs írás következett. A negyvenes évektől került előtérben egyfajta kiegészített cirill írásmód.
A(z) „Burjátok” kategóriába tartozó lapok
Az összesen 6 lapból a következő 6-t listázza ez a kategóriaoldal, a többi a további oldalakon található.
