Difference between revisions of "6. A vadászok hangszerei"
(Új oldal, tartalma: „Sokféle hárfához hasonló húroshangszer terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugati területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban …”) |
(EmbedVideo csere) |
||
| (36 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | '''A simbi és a donso ngoni''' | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | Sokféle hárfához hasonló húroshangszer terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugati területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek. <br> | |
| + | A két legelterjedtebb, a maninkák által használt 7 húros ''simbi'' ([[:Kategória:Mandék|mandinkáknál]] simbingo 6 húrral) és a wassulu ''donso ngoni'' (vadász ngoni). <br><br> | ||
| + | *Simbi | ||
| + | A ''simbinek'' kalabas-tök<ref>A kalabas nagyméretű tökfajta, melynek az igen masszív és kemény héját kikaparták, sokszor hangszert, ám különféle tárolóedényeket is készítettek és készítenek ma is belőle.</ref> rezonátora és hosszú nyaka van; ezt a hangszert (egyedüliként) olyan heptaton skálára hangolják melyben a hangok egyenlő távolságra vannak. <br> | ||
| + | A simbi később elterjedt a [[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|jelik]] (énekmondók) hangszerei között, s repertoárját is átvették, mindazonáltal a jelik énekeit, illetve előadásmódját mások nem játsszák, nem is játszhatták. <br><br> | ||
| + | *Donso ngoni és a kamalen ngoni | ||
| + | A szomszédos, keletebbre lévő [[:Kategória:Mandék|wassulu]] (Wassolou) néptől származó donso ngoni (’vadász ngoni’) hasonló kialakítással, de csupán hat húrral és pentatonos hangolással készül. E hárfafélék másik fajtája a kamalen ngoni (’fiatalemberek ngonija’) | ||
| + | <ref>{{#ev:youtube|7uD3YGOU7cA|380|center|}}</ref> kissé magasabbra hangolt, mint az előző és valamivel kisebb, egészen új keletű hangszer, az ötvenes években készült el az első példánya, hogy a fiatalemberek könnyed hangvételű tánc közben is használhassák, megidézve a donso ngoni hangzását. Ám nem foglalja magába annak, számukra tiltott erejét, mely hangjával a vadászok komoly zenéiben kap szerepet. | ||
| + | <br><br> | ||
| + | A későbbiekben látni fogjuk, mikor az [[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|énekmondókról]] (jeli) lesz szó, hogy a maninka simbi zenei hagyomány fontos forrása lehetett az énekmondók hagyományainak, akárcsak a modern mali zenének. A donso ngoni kevésbé hatott a modern zenére, ám az újgenerációs, népszerű wassulu előadóinak jelentős forrásául szolgál.<br> | ||
| + | '''A simbi és a donso ngoni hangolása''' | ||
| − | + | A simbi esetében már utaltunk arra, hogy heptaton, ám területtől függően más lehet a hangolása. A ''vadász-lantokra'' általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. | |
| − | + | Mindkét hüvelyk- és mutatóujj részt vesz a játékban, mely általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos emellett énekel is, és egy másik simbi-játékos kíséri, aki szintén színesítheti az éneket, sőt, velük énekesek csoportja vagy akár kórus is megszólalhat. A gyors simbi játékot a ''nege'' vagy ''karignan'' (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára a teljes repertoár során, végig jelen van. A simbi zenéje nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mely egyébként a jeli (énekmondó) más hangszereinek sajátja, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Azonban éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését.<br> | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | A simbi esetében már utaltunk arra, hogy heptaton, ám területtől függően más lehet a hangolása. A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe. | + | |
| − | Mindkét hüvelyk- és mutatóujj részt vesz a játékban, mely általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos emellett énekel is, és egy másik simbi-játékos kíséri, aki szintén színesítheti az éneket, sőt, velük énekesek csoportja vagy akár kórus is megszólalhat. A gyors simbi játékot a nege vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára a teljes repertoár során, végig jelen van. A simbi zenéje nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mely egyébként a jeli (énekmondó) más hangszereinek sajátja, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Azonban éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését. | + | |
A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, melyet a bal kéz hüvelyk- és mutatóujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján játszik. A donso ngoni pentaton hangolású. | A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, melyet a bal kéz hüvelyk- és mutatóujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján játszik. A donso ngoni pentaton hangolású. | ||
| + | '''Bolon<ref>{{#ev:youtube|LtZiWtVrOVQ|380|center|A fiatalember bemutatja a bolont, s annak játéktechnikáját.}}<br> | ||
| + | {{#ev:youtube|zLDUaDFv-L0|380|center|}}<br></ref>''' | ||
| − | Van azonban egy hangszer, mely az összes hárfaszerű nyugat-afrikai hangszer ősének tekinthető, ez a szintén vadászok által használt bolon, nagy | + | Van azonban egy hangszer, mely az összes hárfaszerű nyugat-afrikai hangszer ősének tekinthető, ez a szintén vadászok által használt bolon, nagy kalabas-rezonátorral. A zenész a vállára akasztja, s gyakran azzal együtt táncolva játszik. A bolon is hasonló kialakítású, mint az előbb említett két másik vadász-hangszer, ám nyakrésze görbe, és három vagy négy húrral készítik. A legtöbb forrás egyetért azzal az állítással, hogy a bolon a küzdelembe induló harcosokat bátorította, ösztönözte, s őket a harcba el is kísérte, ebben rejlik a többi hárfaszerű nyugat-afrikai hangszertől való különbözősége, valamint abban, hogy e hangszernek van a családjában a legkevesebb húrja, és rezonátor-testét teljes egészében szőrös állatbőr (kecske-, régebben antilopbőr) fedi. A bolon gyakran szólalt meg törzsfők, vagy egyéb magas rangú vezetők mellett is. <br>A húrokat gyakran egy kaparóval pengetik, melyet a hangszer felső részén feszülő bőrhöz is hozzáütnek, így ritmusjátékkal is színesítik az előadást.<br> |
| − | Nincs különösebb megszorítás arra vonatkozólag, ki játszhat bolonon, ellentétben a jelik hangszereivel, például a korával kapcsolatban | + | Nincs különösebb megszorítás arra vonatkozólag, ki játszhat bolonon, ellentétben a jelik hangszereivel, például a korával kapcsolatban. <br><br> |
| − | + | A bolon nemcsak a [[:Kategória:Mandék|maninkák]] hangszere, a szomszédos fulbék, a senufok vagy a susuk is használják. Manapság ritka, ám a modern tánccsoportok, balettek<ref>Az afrikai balett kifejezés nem egyezik az európai balett fogalmával. A szó francia eredet révén került át Afrikába. Zenével, énekkel kísért tánccsoportok gyűjtőneve, melyek többnyire átdolgozott, tradicionális elemekből felépülő, modern darabokat adnak elő. </ref> előszeretettel használják. | |
| − | + | Sajnos ma már csak ritkán hallhatunk bolon-játékot, hiszen a tradíció, melyben a bolon megszületett, eredeti formájában kihalt.<br><br><br> | |
| − | A bolon nemcsak a maninkák hangszere, a szomszédos fulbék, a senufok vagy a susuk is használják | + | ==Videók, jegyzetek== |
| − | + | <references/> | |
| − | Az afrikai balett kifejezés nem | + | |
| − | |||
| − | [[Kategória: | + | ==Kapcsolódó szócikkek== |
| − | [[Kategória: | + | *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]<br> |
| + | *[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]<br> | ||
| + | *[[2. A mande eredet]]<br> | ||
| + | *[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]]<br> | ||
| + | *[[5. A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői]] | ||
| + | [[Kategória:Mandék]] | ||
| + | [[Kategória:Mali]] | ||
| + | [[Kategória:Guinea]] | ||
| + | [[Kategória:Burkina Faso]] | ||
| + | [[Kategória:mandinkák]] | ||
| + | [[Kategória:Wassuluk (wassolon, wassoulou)]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 09:28-kori változata
A simbi és a donso ngoni
Sokféle hárfához hasonló húroshangszer terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugati területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különbözhetnek.
A két legelterjedtebb, a maninkák által használt 7 húros simbi (mandinkáknál simbingo 6 húrral) és a wassulu donso ngoni (vadász ngoni).
- Simbi
A simbinek kalabas-tök[1] rezonátora és hosszú nyaka van; ezt a hangszert (egyedüliként) olyan heptaton skálára hangolják melyben a hangok egyenlő távolságra vannak.
A simbi később elterjedt a jelik (énekmondók) hangszerei között, s repertoárját is átvették, mindazonáltal a jelik énekeit, illetve előadásmódját mások nem játsszák, nem is játszhatták.
- Donso ngoni és a kamalen ngoni
A szomszédos, keletebbre lévő wassulu (Wassolou) néptől származó donso ngoni (’vadász ngoni’) hasonló kialakítással, de csupán hat húrral és pentatonos hangolással készül. E hárfafélék másik fajtája a kamalen ngoni (’fiatalemberek ngonija’)
[2] kissé magasabbra hangolt, mint az előző és valamivel kisebb, egészen új keletű hangszer, az ötvenes években készült el az első példánya, hogy a fiatalemberek könnyed hangvételű tánc közben is használhassák, megidézve a donso ngoni hangzását. Ám nem foglalja magába annak, számukra tiltott erejét, mely hangjával a vadászok komoly zenéiben kap szerepet.
A későbbiekben látni fogjuk, mikor az énekmondókról (jeli) lesz szó, hogy a maninka simbi zenei hagyomány fontos forrása lehetett az énekmondók hagyományainak, akárcsak a modern mali zenének. A donso ngoni kevésbé hatott a modern zenére, ám az újgenerációs, népszerű wassulu előadóinak jelentős forrásául szolgál.
A simbi és a donso ngoni hangolása
A simbi esetében már utaltunk arra, hogy heptaton, ám területtől függően más lehet a hangolása. A vadász-lantokra általában jellemző, hogy kialakításuknál fogva, nem egyszerű a hangolásuk, az sokszor igen sok időt vesz igénybe.
Mindkét hüvelyk- és mutatóujj részt vesz a játékban, mely általában rövid dallamokból áll, s melyek többször, egymást váltva, rövid vagy hosszabb kiállásokkal építik fel a repertoárt. A játékos emellett énekel is, és egy másik simbi-játékos kíséri, aki szintén színesítheti az éneket, sőt, velük énekesek csoportja vagy akár kórus is megszólalhat. A gyors simbi játékot a nege vagy karignan (ejtsd: karinyan) nevű, keskeny, rovátkolt vasdarabból hajlított kaparó kíséri, melyet fémpálcával, a ritmusnak megfelelően szólaltatnak meg, s mely jobbára a teljes repertoár során, végig jelen van. A simbi zenéje nem reprezentál virtuóz szólójátékot, mely egyébként a jeli (énekmondó) más hangszereinek sajátja, mindamellett a tapasztalt és gyakorlott mesterek igen színes játékot képesek az alapdallamok mellett kijátszani. Azonban éppen a korlátozott repertoár adja e muzsika különleges hangzását és lüktetését.
A donso ngoni hat húrja két sorban ül a hangszertest felett, melyet a bal kéz hüvelyk- és mutatóujja a hangszertesthez közel, három húron, míg a jobb kéz hüvelykujja a hangszervég másik három húrján játszik. A donso ngoni pentaton hangolású.
Bolon[3]
Van azonban egy hangszer, mely az összes hárfaszerű nyugat-afrikai hangszer ősének tekinthető, ez a szintén vadászok által használt bolon, nagy kalabas-rezonátorral. A zenész a vállára akasztja, s gyakran azzal együtt táncolva játszik. A bolon is hasonló kialakítású, mint az előbb említett két másik vadász-hangszer, ám nyakrésze görbe, és három vagy négy húrral készítik. A legtöbb forrás egyetért azzal az állítással, hogy a bolon a küzdelembe induló harcosokat bátorította, ösztönözte, s őket a harcba el is kísérte, ebben rejlik a többi hárfaszerű nyugat-afrikai hangszertől való különbözősége, valamint abban, hogy e hangszernek van a családjában a legkevesebb húrja, és rezonátor-testét teljes egészében szőrös állatbőr (kecske-, régebben antilopbőr) fedi. A bolon gyakran szólalt meg törzsfők, vagy egyéb magas rangú vezetők mellett is.
A húrokat gyakran egy kaparóval pengetik, melyet a hangszer felső részén feszülő bőrhöz is hozzáütnek, így ritmusjátékkal is színesítik az előadást.
Nincs különösebb megszorítás arra vonatkozólag, ki játszhat bolonon, ellentétben a jelik hangszereivel, például a korával kapcsolatban.
A bolon nemcsak a maninkák hangszere, a szomszédos fulbék, a senufok vagy a susuk is használják. Manapság ritka, ám a modern tánccsoportok, balettek[4] előszeretettel használják.
Sajnos ma már csak ritkán hallhatunk bolon-játékot, hiszen a tradíció, melyben a bolon megszületett, eredeti formájában kihalt.
[szerkesztés] Videók, jegyzetek
- ↑ A kalabas nagyméretű tökfajta, melynek az igen masszív és kemény héját kikaparták, sokszor hangszert, ám különféle tárolóedényeket is készítettek és készítenek ma is belőle.
- ↑
- ↑ A fiatalember bemutatja a bolont, s annak játéktechnikáját.
- ↑ Az afrikai balett kifejezés nem egyezik az európai balett fogalmával. A szó francia eredet révén került át Afrikába. Zenével, énekkel kísért tánccsoportok gyűjtőneve, melyek többnyire átdolgozott, tradicionális elemekből felépülő, modern darabokat adnak elő.
