Difference between revisions of "Dundun"
(Új oldal, tartalma: „A dundun (dunun, vagy junjun, junjungo, ahogyan Szenegambiában nevezik) egy kétfenekű, nagyméretű hengeralakú dob, melyet a djembe-játékhoz kíséretként, ám Mal…”) |
(EmbedVideo csere) |
||
| (4 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A dundun (dunun, vagy junjun, junjungo, ahogyan Szenegambiában nevezik) egy kétfenekű, nagyméretű hengeralakú dob, melyet a djembe-játékhoz kíséretként, ám Mali nyugati részén szólóhangszerként is használnak. Többféle méretben találkozhatunk vele. Egyik kézzel faütővel ütik, másik kézzel, fémkolomppal kísérik, bár Dél-Maliban nem használnak mellé kolompot. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a dundun (vagy dundunba). Mali nyugati felében, Kayes tartományban a xasonka (szintén mande) népcsoport a dundunt szólóhangszerként, csak jelik által használja, és gyakran egy másik dundun kíséri. | + | A dundun (dunun, vagy junjun, junjungo, ahogyan Szenegambiában nevezik) egy kétfenekű, nagyméretű hengeralakú dob, melyet a djembe-játékhoz kíséretként, ám Mali nyugati részén szólóhangszerként is használnak. Többféle méretben találkozhatunk vele. Egyik kézzel faütővel ütik, másik kézzel, fémkolomppal kísérik, bár Dél-Maliban nem használnak mellé kolompot. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a dundun (vagy dundunba). Mali nyugati felében, Kayes tartományban a xasonka (szintén mande) népcsoport a dundunt szólóhangszerként, csak [[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|jelik]] által használja, és gyakran egy másik dundun kíséri.<br> |
A dundunt egy fatörzsből faragják, mint a djembét, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Átmérője 33cm, hossza 69cm körül van. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek.<br> | A dundunt egy fatörzsből faragják, mint a djembét, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Átmérője 33cm, hossza 69cm körül van. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek.<br> | ||
A legszínesebb dundun-ritmusok a xasonka jeliktől származnak, más területeken a dundun djembe-kíséretként szólal meg, ahol immár nem jelik játszanak rajta. Manapság sok helyen hordóból készítik, hiszen kevés fa áll rendelkezésre, és Guineában például hármas szettet használnak (dundun, sangban, kenkeni). | A legszínesebb dundun-ritmusok a xasonka jeliktől származnak, más területeken a dundun djembe-kíséretként szólal meg, ahol immár nem jelik játszanak rajta. Manapság sok helyen hordóból készítik, hiszen kevés fa áll rendelkezésre, és Guineában például hármas szettet használnak (dundun, sangban, kenkeni). | ||
<br><br> | <br><br> | ||
| − | + | {{#ev:youtube|xS47d-vo3dE|380|center|A videó szintén Maliban, egy esküvőn készült. A dundun szólóhangszerként szerepel.}} | |
| − | + | ||
| − | + | ==Kapcsolódó szócikkek== | |
| − | + | *[[9. A mande dobokról általában]]<br> | |
| − | + | *[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]] | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
[[Kategória:Hangszerek]] | [[Kategória:Hangszerek]] | ||
[[Kategória:Membranofon hangszerek]] | [[Kategória:Membranofon hangszerek]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 10:55-kori változata
A dundun (dunun, vagy junjun, junjungo, ahogyan Szenegambiában nevezik) egy kétfenekű, nagyméretű hengeralakú dob, melyet a djembe-játékhoz kíséretként, ám Mali nyugati részén szólóhangszerként is használnak. Többféle méretben találkozhatunk vele. Egyik kézzel faütővel ütik, másik kézzel, fémkolomppal kísérik, bár Dél-Maliban nem használnak mellé kolompot. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a dundun (vagy dundunba). Mali nyugati felében, Kayes tartományban a xasonka (szintén mande) népcsoport a dundunt szólóhangszerként, csak jelik által használja, és gyakran egy másik dundun kíséri.
A dundunt egy fatörzsből faragják, mint a djembét, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Átmérője 33cm, hossza 69cm körül van. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek.
A legszínesebb dundun-ritmusok a xasonka jeliktől származnak, más területeken a dundun djembe-kíséretként szólal meg, ahol immár nem jelik játszanak rajta. Manapság sok helyen hordóból készítik, hiszen kevés fa áll rendelkezésre, és Guineában például hármas szettet használnak (dundun, sangban, kenkeni).
