Difference between revisions of "Dundun"

a (A dundun lapot átneveztem Dundun névre)
(EmbedVideo csere)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
 
A legszínesebb dundun-ritmusok a xasonka jeliktől származnak, más területeken a dundun djembe-kíséretként szólal meg, ahol immár nem jelik játszanak rajta. Manapság sok helyen hordóból készítik, hiszen kevés fa áll rendelkezésre, és Guineában például hármas szettet használnak (dundun, sangban, kenkeni).
 
A legszínesebb dundun-ritmusok a xasonka jeliktől származnak, más területeken a dundun djembe-kíséretként szólal meg, ahol immár nem jelik játszanak rajta. Manapság sok helyen hordóból készítik, hiszen kevés fa áll rendelkezésre, és Guineában például hármas szettet használnak (dundun, sangban, kenkeni).
 
<br><br>
 
<br><br>
<center>
+
{{#ev:youtube|xS47d-vo3dE|380|center|A videó szintén Maliban, egy esküvőn készült. A dundun szólóhangszerként szerepel.}}
<websiteFrame>
+
 
website=http://www.youtube.com/embed/xS47d-vo3dE
+
height=290
+
width=380
+
border=0
+
scroll=no
+
</websiteFrame>
+
</center><div align=center>''A videó szintén Maliban, egy esküvőn készült. A dundun szólóhangszerként szerepel.''</div>
+
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 
*[[9. A mande dobokról általában]]<br>
 
*[[9. A mande dobokról általában]]<br>
18. sor: 11. sor:
 
[[Kategória:Hangszerek]]
 
[[Kategória:Hangszerek]]
 
[[Kategória:Membranofon hangszerek]]
 
[[Kategória:Membranofon hangszerek]]
[[Kategória:mandék]]
 
[[Kategória:xasonkák]]
 

A lap jelenlegi, 2013. április 3., 09:55-kori változata

A dundun (dunun, vagy junjun, junjungo, ahogyan Szenegambiában nevezik) egy kétfenekű, nagyméretű hengeralakú dob, melyet a djembe-játékhoz kíséretként, ám Mali nyugati részén szólóhangszerként is használnak. Többféle méretben találkozhatunk vele. Egyik kézzel faütővel ütik, másik kézzel, fémkolomppal kísérik, bár Dél-Maliban nem használnak mellé kolompot. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a dundun (vagy dundunba). Mali nyugati felében, Kayes tartományban a xasonka (szintén mande) népcsoport a dundunt szólóhangszerként, csak jelik által használja, és gyakran egy másik dundun kíséri.
A dundunt egy fatörzsből faragják, mint a djembét, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Átmérője 33cm, hossza 69cm körül van. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek.
A legszínesebb dundun-ritmusok a xasonka jeliktől származnak, más területeken a dundun djembe-kíséretként szólal meg, ahol immár nem jelik játszanak rajta. Manapság sok helyen hordóból készítik, hiszen kevés fa áll rendelkezésre, és Guineában például hármas szettet használnak (dundun, sangban, kenkeni).

A videó szintén Maliban, egy esküvőn készült. A dundun szólóhangszerként szerepel.

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök