Difference between revisions of "Hangszerek Ausztráliában"
(→Didjeridu és ritmusverő fa (az énekes által ütve)) |
|||
| (98 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
A hangszer általános definíciója szerint: nem-vokális eredetű hangok keltésére szolgáló eszköz. E rövid meghatározás kiválóan leírja a hangszer lényegét; mint látni fogjuk, az őslakosok hangszereinek viszonya a zenéhez nem mindig közvetlen; gyakran a szó szoros értelemben vett hangadó eszközről beszélhetünk, melynek célja és lényege nem a zene síkján nyilvánul meg, hanem sokkal inkább egy rituális tárgyról, és szimbólumról van szó. Ebből kifolyólag egyes hangszerekről csak kevés információ áll rendelkezésünkre – hanganyag pedig egyáltalán nem. | A hangszer általános definíciója szerint: nem-vokális eredetű hangok keltésére szolgáló eszköz. E rövid meghatározás kiválóan leírja a hangszer lényegét; mint látni fogjuk, az őslakosok hangszereinek viszonya a zenéhez nem mindig közvetlen; gyakran a szó szoros értelemben vett hangadó eszközről beszélhetünk, melynek célja és lényege nem a zene síkján nyilvánul meg, hanem sokkal inkább egy rituális tárgyról, és szimbólumról van szó. Ebből kifolyólag egyes hangszerekről csak kevés információ áll rendelkezésünkre – hanganyag pedig egyáltalán nem. | ||
| − | Az ausztrál őslakosság hangszerei megszólaltatásuk szerint három fő csoportba sorolhatók: [[idiofon hangszerek|idiofonba]], [[aerofon hangszerek|aerofonba]] és [[membranofon hangszerek|membranofonba]]. Általánosságban elmondható, hogy dalok kíséretére szolgálnak, szólista használatuk nem jellemző – ez alól talán az északi területeken használt didjeridu képez kivételt, ezt is csak az utóbbi időben. | + | Az ausztrál őslakosság hangszerei megszólaltatásuk szerint három fő csoportba sorolhatók: [[:Kategória:idiofon hangszerek|idiofonba]], [[aerofon hangszerek|aerofonba]] és [[:Kategória:membranofon hangszerek|membranofonba]]. Általánosságban elmondható, hogy dalok kíséretére szolgálnak, szólista használatuk nem jellemző – ez alól talán az északi területeken használt didjeridu képez kivételt, ezt is csak az utóbbi időben. |
| − | + | <br> | |
| − | + | [[Fájl:Australia.jpg|1000 px|bélyegkép|jobbra|Az [http://www.aiatsis.gov.au/ Australian Institute of Aboriginal Studies] szíves hozzájárulásával.<br>Az őslakosok hangszereinek elterjedése Ausztráliában, [http://www1.aiatsis.gov.au/exhibitions/alice_moyle/intro.htm Dr. Alice M. Moyle] munkája <ref>Moyle, Alice comp.: Handlist of Field Collections of Recorded Music in Australia and Torres Strait. Canberra, 1966, Australian Institute of Aboriginal Studies. (Occasional papers in Aboriginal Studies No.6, Ethnomusicology Series No.1.)</ref> A vékony szaggatott vonalak az államok határait jelzik, a vastagok pedig a zenei régiók határait (ezekről bővebben lásd: Songs from the Northern Territory, 5 discs field recordings with companion booklet, Australian Institute of Aboriginal Studies).]] | |
| − | + | *'''Ilpirra, vagy közép-ausztrál „trombita”''' | |
| − | + | ||
| − | + | ||
[[File:Ilpirra.jpg|20 px]]A kontinens középső részén használt üreges facső a leírások szerint az emuk és vadpulykák csalogatására szolgált, zenében betöltött szerepéről azonban nem tudunk (ami nem jelenti azt, hogy nem volt e téren használva). Hossza körülbelül 30-40 cm. Mivel az Ilpirra használata az utóbbi kétszáz évben megszűnt, hanganyag nem áll rendelkezésünkre. | [[File:Ilpirra.jpg|20 px]]A kontinens középső részén használt üreges facső a leírások szerint az emuk és vadpulykák csalogatására szolgált, zenében betöltött szerepéről azonban nem tudunk (ami nem jelenti azt, hogy nem volt e téren használva). Hossza körülbelül 30-40 cm. Mivel az Ilpirra használata az utóbbi kétszáz évben megszűnt, hanganyag nem áll rendelkezésünkre. | ||
| + | *'''[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)|Didzseridu]] és ritmusverő fa ''' | ||
| + | [[Fájl:didj.jpg|30 px]]Az énekes üti | ||
| − | + | *'''[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)|Didzseridu]] | |
| + | [[Fájl:didjh.jpg|30 px]] | ||
| + | ''' (a játékos által a hangszer oldalán ütött ritmus)<br> | ||
| + | Az énekes kézben tartott ritmusverő fája egy másik, a földön lefektetett fát üt | ||
| − | + | *'''[[Ritmusverő fa|Ritmusverő fa]]''' | |
| − | + | [[Fájl:Ritm.jpg|30 px]]Csak párban. | |
| − | + | *'''[[Bumeráng|Bumeráng]]''' | |
| − | + | [[Fájl:Boomerang.jpg|20 px]] | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | *'''Ráspoly (reszelő vagy dörzsölő)''' | |
| + | [[Fájl:Rasp.jpg|30 px]]A kontinens keleti felén elterjedt hangszer. Két részből áll, az egyik egy vastagabb és hosszabb, keresztirányban többször bemetszett fa, vagy lándzsanyél, a másik egy kisebb fa, melyet az előzőn, a tengelyéhez viszonyítva merőlegesen húzogatva szólaltatnak meg. Általában kíséretként szolgál a tánccal nem kísért dalok mellé. | ||
| − | + | *'''Taps''' | |
| − | + | [[Fájl:Hand clapping.jpg|40 px]]Az emberi test különböző részeinek tenyérrel és kézzel való ritmusra ütése kétség kívül a legősibb zenei kíséretként szolgáló (vagy akár szóló) eszköz. Ilyen a taps, a mellkas, a comb, vagy fenék ütögetése, vagy lábbal a földön dobbantott ritmus. | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| + | *'''Comb ütése''' | ||
| + | [[Fájl:Tight_slapping.jpg|30 px]]Ausztrália nagy részén az asszonyok a zenei előadások többségében nem vesznek aktívan részt; az előadás alatt egy helyben táncolnak, tapsolnak, vagy a combjukat, feneküket ütik – habár hozzá kell tennünk, hogy ez nem általánosan igaz, lásd- például a Melville-szigetek lakóinak zenéjét. | ||
| + | Szokás a combot behajlított tenyérrel ütni a nagyobb hangerő elérése érdekében. | ||
| − | + | *'''Lábbal a földön ütött ritmus''' | |
| + | [[Fájl:Foot stamping.jpg|30 px]] | ||
| − | + | *'''Fa kéreg darab vagy köteg''' | |
| − | + | [[Fájl:Barkpad.jpg|40 px]]Ezeket kézzel, nyitott tenyérrel ütik, vagy a földhöz verik. | |
| − | + | ||
| − | + | *'''Bőr darab kézzel ütve '''(csak nők) | |
| − | + | [[Fájl:Skinbundle.jpg|40 px]]Két comb közé kifeszített bőrdarab, vagy bőrgolyó ritmikus ütése. | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| + | *'''Földhöz ütött fa''' | ||
| + | [[Fájl:Stick_on_ground.jpg|40 px]] | ||
| − | + | *'''[[Zúgattyú]]''' | |
| − | + | [[Fájl:Bullroarer.jpg|10 px]] | |
| − | + | ||
| − | + | *'''Mag, vagy kagyló csörgő''' | |
| − | + | [[Fájl:Seed_rattle.jpg|20 px]]Különböző magokat, vagy fák terméseinek héját, illetve kagylókat zsinórra felfűzve, rázóhangszerként használták, általában táncosok. | |
| − | + | *'''Üreges fadarab pálcával ütve''' | |
| − | + | [[Fájl:Hollow_log.jpg|40 px]]Kizárólag az Északi -Területen, Arnhem-földön használatos rituális hangszer, őslakos neve Ubar, vagy Uwar. Hangja és a hangszer teste szimbolikus, a teremtő erőt jeleníti meg. A test a termeszek által üregesre rágott fa törzse, melynek belső átmérője körülbelül 20cm.<ref>Musical Patterns. In: Elkin, A. P. - Jones, Trevor A.: Arnhem Land Music. The University of Sydney, 20.o. (The Oceania Monographs No.9)</ref> | |
| − | + | ||
| − | + | *'''Üreges facső (vagy kenu)''' | |
| − | + | [[Fájl:Canoe.jpg|40 px]]Párban, vagy akár egyszerre többet is megszólaltatnak, pálcával ütik. | |
| − | + | ||
| − | + | *'''Egyik végén bőrözött dob''' | |
| − | + | [[Fájl:Drum.jpg|20 px]]Észak-Queensland és a Torres-szoros lakóinak hangszere, Ausztrália egyedüli [[membranofon hangszerek|membranofon]] hangadója. Valószínűleg Pápua- Új Guineából terjedt tovább Ausztráliába. | |
| − | . | + | A dob teste homokóra formájú, melynek egyik vége bőrözött – általában gyíkbőrt használnak erre a célra -, és nyitott tenyérrel-, vagy pálcával ütik. Ének és tánc kíséretére szolgál. |
| − | + | *'''Többrét hajtott levélsíp''' | |
| − | + | [[Fájl:Leaf.jpg|30 px]] | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
Az egész világon elterjedt hangszer. A játékos a levél két végét enyhén megfeszíti, majd a peremre fújt levegővel hozza rezgésbe a levelet. E hangszer valószínűleg szórakoztatási célokat szolgált. | Az egész világon elterjedt hangszer. A játékos a levél két végét enyhén megfeszíti, majd a peremre fújt levegővel hozza rezgésbe a levelet. E hangszer valószínűleg szórakoztatási célokat szolgált. | ||
| − | + | *'''Csont vagy nád''' | |
| − | + | [[Fájl:Whistle.jpg|20 px]]Pánsíp módon fújják. | |
| − | + | ||
A nád vagy csont cső az egyik végén, peremfúvósként megszólaltatott síp, mely az ifjúavatási ceremóniák alatt jelzésként szolgált (mint ahogyan ezt a felvételen hallhatjuk). Hagyományos közegben ma már nincs használatban. | A nád vagy csont cső az egyik végén, peremfúvósként megszólaltatott síp, mely az ifjúavatási ceremóniák alatt jelzésként szolgált (mint ahogyan ezt a felvételen hallhatjuk). Hagyományos közegben ma már nincs használatban. | ||
| + | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| + | *[[Az ausztrál zene általános jellemzői]] | ||
| + | *[[Kulturális jellemzők Ausztráliában]] | ||
| + | *[[Az ausztrál őslakos zene globális hatása, avagy a didzseridu]] | ||
| + | *[[Korunk őslakos zenéje Ausztráliában, előadók, zenekarok]] | ||
| + | *[[Bumeráng]] | ||
| + | *[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)]] | ||
| + | *[[Ritmusverő fa]] | ||
| + | [[Kategória:Ausztrália]] | ||
| + | |||
| + | ==Jegyzetek== | ||
| + | <references/> | ||
A lap jelenlegi, 2012. február 13., 02:01-kori változata
A hangszer általános definíciója szerint: nem-vokális eredetű hangok keltésére szolgáló eszköz. E rövid meghatározás kiválóan leírja a hangszer lényegét; mint látni fogjuk, az őslakosok hangszereinek viszonya a zenéhez nem mindig közvetlen; gyakran a szó szoros értelemben vett hangadó eszközről beszélhetünk, melynek célja és lényege nem a zene síkján nyilvánul meg, hanem sokkal inkább egy rituális tárgyról, és szimbólumról van szó. Ebből kifolyólag egyes hangszerekről csak kevés információ áll rendelkezésünkre – hanganyag pedig egyáltalán nem.
Az ausztrál őslakosság hangszerei megszólaltatásuk szerint három fő csoportba sorolhatók: idiofonba, aerofonba és membranofonba. Általánosságban elmondható, hogy dalok kíséretére szolgálnak, szólista használatuk nem jellemző – ez alól talán az északi területeken használt didjeridu képez kivételt, ezt is csak az utóbbi időben.
Az őslakosok hangszereinek elterjedése Ausztráliában, Dr. Alice M. Moyle munkája [1] A vékony szaggatott vonalak az államok határait jelzik, a vastagok pedig a zenei régiók határait (ezekről bővebben lásd: Songs from the Northern Territory, 5 discs field recordings with companion booklet, Australian Institute of Aboriginal Studies).
- Ilpirra, vagy közép-ausztrál „trombita”
A kontinens középső részén használt üreges facső a leírások szerint az emuk és vadpulykák csalogatására szolgált, zenében betöltött szerepéről azonban nem tudunk (ami nem jelenti azt, hogy nem volt e téren használva). Hossza körülbelül 30-40 cm. Mivel az Ilpirra használata az utóbbi kétszáz évben megszűnt, hanganyag nem áll rendelkezésünkre.
- Didzseridu és ritmusverő fa
Az énekes üti
(a játékos által a hangszer oldalán ütött ritmus)
Az énekes kézben tartott ritmusverő fája egy másik, a földön lefektetett fát üt
Csak párban.
- Ráspoly (reszelő vagy dörzsölő)
A kontinens keleti felén elterjedt hangszer. Két részből áll, az egyik egy vastagabb és hosszabb, keresztirányban többször bemetszett fa, vagy lándzsanyél, a másik egy kisebb fa, melyet az előzőn, a tengelyéhez viszonyítva merőlegesen húzogatva szólaltatnak meg. Általában kíséretként szolgál a tánccal nem kísért dalok mellé.
- Taps
Az emberi test különböző részeinek tenyérrel és kézzel való ritmusra ütése kétség kívül a legősibb zenei kíséretként szolgáló (vagy akár szóló) eszköz. Ilyen a taps, a mellkas, a comb, vagy fenék ütögetése, vagy lábbal a földön dobbantott ritmus.
- Comb ütése
Ausztrália nagy részén az asszonyok a zenei előadások többségében nem vesznek aktívan részt; az előadás alatt egy helyben táncolnak, tapsolnak, vagy a combjukat, feneküket ütik – habár hozzá kell tennünk, hogy ez nem általánosan igaz, lásd- például a Melville-szigetek lakóinak zenéjét.
Szokás a combot behajlított tenyérrel ütni a nagyobb hangerő elérése érdekében.
- Lábbal a földön ütött ritmus
- Fa kéreg darab vagy köteg
Ezeket kézzel, nyitott tenyérrel ütik, vagy a földhöz verik.
- Bőr darab kézzel ütve (csak nők)
Két comb közé kifeszített bőrdarab, vagy bőrgolyó ritmikus ütése.
- Földhöz ütött fa
- Mag, vagy kagyló csörgő
Különböző magokat, vagy fák terméseinek héját, illetve kagylókat zsinórra felfűzve, rázóhangszerként használták, általában táncosok.
- Üreges fadarab pálcával ütve
Kizárólag az Északi -Területen, Arnhem-földön használatos rituális hangszer, őslakos neve Ubar, vagy Uwar. Hangja és a hangszer teste szimbolikus, a teremtő erőt jeleníti meg. A test a termeszek által üregesre rágott fa törzse, melynek belső átmérője körülbelül 20cm.[2]
- Üreges facső (vagy kenu)
Párban, vagy akár egyszerre többet is megszólaltatnak, pálcával ütik.
- Egyik végén bőrözött dob
Észak-Queensland és a Torres-szoros lakóinak hangszere, Ausztrália egyedüli membranofon hangadója. Valószínűleg Pápua- Új Guineából terjedt tovább Ausztráliába.
A dob teste homokóra formájú, melynek egyik vége bőrözött – általában gyíkbőrt használnak erre a célra -, és nyitott tenyérrel-, vagy pálcával ütik. Ének és tánc kíséretére szolgál.
- Többrét hajtott levélsíp
Az egész világon elterjedt hangszer. A játékos a levél két végét enyhén megfeszíti, majd a peremre fújt levegővel hozza rezgésbe a levelet. E hangszer valószínűleg szórakoztatási célokat szolgált.
- Csont vagy nád
Pánsíp módon fújják.
A nád vagy csont cső az egyik végén, peremfúvósként megszólaltatott síp, mely az ifjúavatási ceremóniák alatt jelzésként szolgált (mint ahogyan ezt a felvételen hallhatjuk). Hagyományos közegben ma már nincs használatban.
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
- Az ausztrál zene általános jellemzői
- Kulturális jellemzők Ausztráliában
- Az ausztrál őslakos zene globális hatása, avagy a didzseridu
- Korunk őslakos zenéje Ausztráliában, előadók, zenekarok
- Bumeráng
- Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)
- Ritmusverő fa
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Moyle, Alice comp.: Handlist of Field Collections of Recorded Music in Australia and Torres Strait. Canberra, 1966, Australian Institute of Aboriginal Studies. (Occasional papers in Aboriginal Studies No.6, Ethnomusicology Series No.1.)
- ↑ Musical Patterns. In: Elkin, A. P. - Jones, Trevor A.: Arnhem Land Music. The University of Sydney, 20.o. (The Oceania Monographs No.9)
