Difference between revisions of "Kora"
(→Kapcsolódó szócikkek) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | A három hárfaszerű hangszer ([[6. A vadászok hangszerei|bolon, simbi]], kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora<ref><websiteFrame> | |
| − | A három hárfaszerű hangszer ([[A vadászok hangszerei|bolon, simbi | + | |
website=http://www.youtube.com/embed/-hVZ96W61Eo | website=http://www.youtube.com/embed/-hVZ96W61Eo | ||
height=290 | height=290 | ||
| 14. sor: | 13. sor: | ||
'''A kora hangolása, jellemzői'''<br> | '''A kora hangolása, jellemzői'''<br> | ||
| − | Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a ''tomoraba'' (Casamance és Nyugat-Gambia), ''tomora mesengo'', ''hardino'' (Kelet-Gambia) és ''sauta'' (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett. | + | Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a ''tomoraba'' (Casamance és Nyugat-Gambia), ''tomora mesengo'', ''hardino'' (Kelet-Gambia) és ''sauta'' (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.<br> |
| − | + | ||
| − | <br> | + | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
<websiteFrame> | <websiteFrame> | ||
website=http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/kora.html | website=http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/kora.html | ||
| 27. sor: | 21. sor: | ||
scroll=no | scroll=no | ||
</websiteFrame> | </websiteFrame> | ||
| − | + | <br> | |
| − | + | Nincs szabály vagy kötött rendszer arra vonatkozólag, ki, hogyan hangolja be a koráját. Ha két játékos játszik, megbeszélik a hangolást, ám szabadon választanak. Sokszor azonban az énekeshez kell igazodniuk, mely gyakran a játékos maga. A jobb kéz felőli első húr általában E és G között szól.<br> | |
| − | + | Az igazán professzionális és gyakorlott játékos hihetetlen hangzásvilágot képes a kora által megjeleníteni, hiszen játéka közben egyszerre játszik alapdallamot, melyet többféleképpen követhet kísérettel, s melyre pedig ráépíti a szólórészt – mindezt egyedül.<br><br> | |
| + | A ma élő talán leghíresebb és legelismertebb kora-játékos Toumani Djabaté, aki az énekes hagyomány nélkül építi fel repertoárjait. | ||
| + | <br> | ||
'''Soron'''<br><br> | '''Soron'''<br><br> | ||
| 38. sor: | 34. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | ||
| − | *[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] | + | *[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] |
| − | *[[A mande eredet]] | + | *[[2. A mande eredet]] |
| − | *[[A mande osztályrendszer]] | + | *[[3. A mande osztályrendszer]] |
| − | *[[Előadók, zenészek a mande társadalomban]] | + | *[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]] |
| − | *[[A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]] | + | *[[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]] |
*[[Koni]] | *[[Koni]] | ||
*[[Bala (balafon)]] | *[[Bala (balafon)]] | ||
A lap 2011. június 12., 10:35-kori változata
A három hárfaszerű hangszer (bolon, simbi, kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora[1] egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg. A bolonról és a simbiről a vadászok kapcsán volt már szó, ezeket a hangszereket a jelik is használják. A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta. Egyes források szerint a 18. századtól beszélhetünk róla, ám meglehet, már korábban, a 15. században is létezett, sőt elképzelhető, hogy Sunjata idejében került az első kora Maliba. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert.
A kora hangolása, jellemzői
Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a tomoraba (Casamance és Nyugat-Gambia), tomora mesengo, hardino (Kelet-Gambia) és sauta (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.
<websiteFrame>
website=http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/kora.html
height=290
width=80%
border=0
scroll=no
</websiteFrame>
Nincs szabály vagy kötött rendszer arra vonatkozólag, ki, hogyan hangolja be a koráját. Ha két játékos játszik, megbeszélik a hangolást, ám szabadon választanak. Sokszor azonban az énekeshez kell igazodniuk, mely gyakran a játékos maga. A jobb kéz felőli első húr általában E és G között szól.
Az igazán professzionális és gyakorlott játékos hihetetlen hangzásvilágot képes a kora által megjeleníteni, hiszen játéka közben egyszerre játszik alapdallamot, melyet többféleképpen követhet kísérettel, s melyre pedig ráépíti a szólórészt – mindezt egyedül.
A ma élő talán leghíresebb és legelismertebb kora-játékos Toumani Djabaté, aki az énekes hagyomány nélkül építi fel repertoárjait.
Soron
A soron lényegében azonos a korával, Északkelet-Guineában találkozhatunk vele. A korával való történelmi és földrajzi kapcsolata nem tisztázott, több forrás a kora testvérének, illetve egyfajta korának nevezi.
Kapcsolódó videó
- ↑ <websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/-hVZ96W61Eo height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame> Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát
Kapcsolódó szócikkek
- A nyugat-afrikai zenéről általában
- 1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe
- 2. A mande eredet
- 3. A mande osztályrendszer
- 4. Előadók, zenészek a mande társadalomban
- 7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)
- Koni
- Bala (balafon)
- A mande zenei cikkek összefoglalója, kiegészítése
- A mande zene és az iszlám
- A mande zene és a modernkor
- A modern mande zene
- Zenetanulás mandeföldön
- Mande zenei szócikkhez
- A mande zene Magyarországon
