Difference between revisions of "3.2. Az ír zene megújulása"
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A Greenwich Village-ben ír népdalokat kezdtek el unisonóban énekelni, gitáron és bendzsón kísérve magukat. Olyan együttesek példájára mint az amerikai [http://www.folkmusicarchives.org/weavers.htm The Weavers.] | A Greenwich Village-ben ír népdalokat kezdtek el unisonóban énekelni, gitáron és bendzsón kísérve magukat. Olyan együttesek példájára mint az amerikai [http://www.folkmusicarchives.org/weavers.htm The Weavers.] | ||
| − | Népszerűségük pénzben is megmutatkozott. Írországban és Skóciában – sikerességük láttán – sorra alakulnak ekkoriban zenekarok, a [http://itsthedubliners.com/welcome.htm Dubliners], a [http://www.wolfetonesofficialsite.com/menu.htm Wolfe Tones], és a skót [http://www.corries.com/ Corries]. E zenekarok hatására jelent meg a balladaéneklés újabb változata az írországi és angliai pubokban és folk-klubokban. Ebben a kontextusban a ballada szó nem a történetmesélő énekekre utal, hanem valamiféle líraibb, népdalszerű műfajra. | + | Népszerűségük pénzben is megmutatkozott. Írországban és Skóciában – sikerességük láttán – sorra alakulnak ekkoriban zenekarok, a [http://itsthedubliners.com/welcome.htm Dubliners], a [http://www.wolfetonesofficialsite.com/menu.htm Wolfe Tones], és a skót [http://www.corries.com/ Corries]. E zenekarok hatására jelent meg a balladaéneklés újabb változata az írországi és angliai pubokban és folk-klubokban. Ebben a kontextusban a ballada szó nem a történetmesélő énekekre utal, hanem valamiféle líraibb, népdalszerű műfajra ([http://www.tradfolkireland.com/The%20Ballad%20Boom.html ballad boom]). |
| − | Seán Ó Riada (1931-1971)munkássága – a komolyzenei alkotó, aki a Radio Eireann később pedig a dublini [http://www.abbeytheatre.ie Abbe Theatre] igazgatója valamint a [http://www.gael-linn.ie Gael-Linn] tagja volt, egy olyan szervezeté, amely az ír nyelv fennmaradásáért jött létre és Írország egyik elsőszámú lemezkiadójává vált – az ír népzenei hullám negyedik elemének tekinthető. 1960-ban Bryan MacMahon népi játéka alkalmából (a The Song of the Anvil című darabot az Abbey Theatre-ben adták elő) népzenészekből álló együttest hozott létre, amely CeoltÓirí Chualann (Cualann, Dublin környék zenészei) néven vált ismertté. Azáltal, hogy meghatározott hangszereket válogatott össze, meghatározott felállásban, lényegében egy új hagyományt teremtett, amelyet a kiművelt komolyzene, az ír zenéről való elképzelései, a hagyományos hárfajáték | + | Seán Ó Riada (1931-1971) munkássága – a komolyzenei alkotó, aki a Radio Eireann később pedig a dublini [http://www.abbeytheatre.ie Abbe Theatre] igazgatója valamint a [http://www.gael-linn.ie Gael-Linn] tagja volt, egy olyan szervezeté, amely az ír nyelv fennmaradásáért jött létre és Írország egyik elsőszámú lemezkiadójává vált – az ír népzenei hullám negyedik elemének tekinthető. 1960-ban Bryan MacMahon népi játéka alkalmából (a The Song of the Anvil című darabot az Abbey Theatre-ben adták elő) népzenészekből álló együttest hozott létre, amely CeoltÓirí Chualann (Cualann, Dublin környék zenészei) néven vált ismertté. Azáltal, hogy meghatározott hangszereket válogatott össze, meghatározott felállásban, lényegében egy új hagyományt teremtett, amelyet a kiművelt komolyzene, az ír zenéről való elképzelései, a hagyományos [http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Hangszerek_%C3%8Drorsz%C3%A1gban hárfajáték], mint amilyen Turlough Ó Carolané (1670-1738), és az élő zenészek dallamaiból gyúrta össze. Válogatott hangszerei között szerepeltek uilleann pipe-ok, két hegedű, egy fuvola, egy furulya, egy gombos harmonika, koncertina, egy csemballó (amin ő játszott), és egy bodhrán, amely Szent István napi felvonulással függ össze, kecskebőrös egyfenekű dob, karimával. Finom érzékkel kombinálta a váltakozó szólókat, úgy vegyítette a dallamokat és akkordokat, hogy általuk az egyes zenészek díszes stílusa jól kivehető és élvezhető legyen, ellentétben a céilí zenekarok stílusával. Turlough Ó Carolan (esetleg: http://www.contemplator.com/carolan/carlnbio.html) zenéjét nem a hagyományból élesztette fel, hanem a 60-as évek zenéjéből rakta össze. |
Az 1970-es években néhány neves és széles körben utánzott zenekar, két jelentős csapat által inspirálva (Johnstons (http://www.youtube.com/watch?v=QVFpG1FAYBc) és Sweeny’s Men http://www.youtube.com/watch?v=B-7aDmefE7Y) – olyan kreatív, tehetséges zenészeket is beleértve, mint Paul Brady, Christy Moore, Andy Irvine és Donal Lunny – egyesítette a hagyományos hangszeres zenét a gitáralapú népdalénekléssel, felhasználva jazz- és rockzenei elemeket is, hogy létrehozzon egy komplex, virtuóz zenét. Ebbe az áramlatba tartozik a Chieftains , | Az 1970-es években néhány neves és széles körben utánzott zenekar, két jelentős csapat által inspirálva (Johnstons (http://www.youtube.com/watch?v=QVFpG1FAYBc) és Sweeny’s Men http://www.youtube.com/watch?v=B-7aDmefE7Y) – olyan kreatív, tehetséges zenészeket is beleértve, mint Paul Brady, Christy Moore, Andy Irvine és Donal Lunny – egyesítette a hagyományos hangszeres zenét a gitáralapú népdalénekléssel, felhasználva jazz- és rockzenei elemeket is, hogy létrehozzon egy komplex, virtuóz zenét. Ebbe az áramlatba tartozik a Chieftains , | ||
A lap 2012. június 10., 21:20-kori változata
Az ír zene feltámadásának harmadik meghatározó tényezője az Egyesült Államokbeli népzene-őrület. Clancy Brothers és Tommy Makem ír betelepülők és nagyratörő színészek voltak New Yorkban az 1950-es években.
A Greenwich Village-ben ír népdalokat kezdtek el unisonóban énekelni, gitáron és bendzsón kísérve magukat. Olyan együttesek példájára mint az amerikai The Weavers. Népszerűségük pénzben is megmutatkozott. Írországban és Skóciában – sikerességük láttán – sorra alakulnak ekkoriban zenekarok, a Dubliners, a Wolfe Tones, és a skót Corries. E zenekarok hatására jelent meg a balladaéneklés újabb változata az írországi és angliai pubokban és folk-klubokban. Ebben a kontextusban a ballada szó nem a történetmesélő énekekre utal, hanem valamiféle líraibb, népdalszerű műfajra (ballad boom). Seán Ó Riada (1931-1971) munkássága – a komolyzenei alkotó, aki a Radio Eireann később pedig a dublini Abbe Theatre igazgatója valamint a Gael-Linn tagja volt, egy olyan szervezeté, amely az ír nyelv fennmaradásáért jött létre és Írország egyik elsőszámú lemezkiadójává vált – az ír népzenei hullám negyedik elemének tekinthető. 1960-ban Bryan MacMahon népi játéka alkalmából (a The Song of the Anvil című darabot az Abbey Theatre-ben adták elő) népzenészekből álló együttest hozott létre, amely CeoltÓirí Chualann (Cualann, Dublin környék zenészei) néven vált ismertté. Azáltal, hogy meghatározott hangszereket válogatott össze, meghatározott felállásban, lényegében egy új hagyományt teremtett, amelyet a kiművelt komolyzene, az ír zenéről való elképzelései, a hagyományos hárfajáték, mint amilyen Turlough Ó Carolané (1670-1738), és az élő zenészek dallamaiból gyúrta össze. Válogatott hangszerei között szerepeltek uilleann pipe-ok, két hegedű, egy fuvola, egy furulya, egy gombos harmonika, koncertina, egy csemballó (amin ő játszott), és egy bodhrán, amely Szent István napi felvonulással függ össze, kecskebőrös egyfenekű dob, karimával. Finom érzékkel kombinálta a váltakozó szólókat, úgy vegyítette a dallamokat és akkordokat, hogy általuk az egyes zenészek díszes stílusa jól kivehető és élvezhető legyen, ellentétben a céilí zenekarok stílusával. Turlough Ó Carolan (esetleg: http://www.contemplator.com/carolan/carlnbio.html) zenéjét nem a hagyományból élesztette fel, hanem a 60-as évek zenéjéből rakta össze. Az 1970-es években néhány neves és széles körben utánzott zenekar, két jelentős csapat által inspirálva (Johnstons (http://www.youtube.com/watch?v=QVFpG1FAYBc) és Sweeny’s Men http://www.youtube.com/watch?v=B-7aDmefE7Y) – olyan kreatív, tehetséges zenészeket is beleértve, mint Paul Brady, Christy Moore, Andy Irvine és Donal Lunny – egyesítette a hagyományos hangszeres zenét a gitáralapú népdalénekléssel, felhasználva jazz- és rockzenei elemeket is, hogy létrehozzon egy komplex, virtuóz zenét. Ebbe az áramlatba tartozik a Chieftains ,
Forrás: http://www.chiffandfipple.com/paddy.html a Planxty,
Forrás: http://www.fanpix.net/0134241/012165963/planxty-picture.html
a Bothy Band,
Forrás: http://www.1000recordings.com/music/old-hag-you-have-killed-me/ a De Danann,
Forrás: http://standinatthecrossroads-blackcatbone.blogspot.com/2008/08/de-danann-mist-covered-mountain-irish.html a Clannad
Forrás: http://www.austinchronicle.com/music/2002-06-21/95426/
és így tovább a 80-as, 90-es évekig, amikor az irányt az Altan
Forrás: http://www.slipcue.com/music/international/celtic/artists/altan.html és más zenekarok folytattak.
Az 1970-es évektől az 1990-es évekig tartó virágzás olyan fiatalok munkája, akik korábban említett versenyek és a sessionok rendszeres résztvevői voltak, nagyhatású lemezeket jelentettek meg. E zenészek némelyike hidat épített a rock és a népzene közé. A Horslips (http://www.youtube.com/watch?v=I5oNd6RziDo&feature=related) nevű rockbanda népzenei anyagot használt fel a 70-es években, a 80-as években Christy Moore és Dónal Lunny megalapították a Moving Hearts-ot (http://www.youtube.com/watch?v=ynorPAwOyEA), amelyben ötvözték a népzenét és a rockzenét szaxofonnal és uilleann pipe-pal fűszerezve. A 90-es években a Chieftains Mick Jaggerrel, Thom Jones-szal, Van Morrisonnal, Sinéad O’Connorral és Ricky Skaggs-szal készített lemezt. Ezt folytatták némileg a Cranberries, a Pogues, Sinéad O’Connor és a U2 . Utóbbiak még akkor is, ha zenéjükön nem érezni, mégis elismerik, hogy az ír népzene és annak kulturális vonatkozásai inspirálják őket. Az ír népzenét modernizáló, illetve megújító zenekarok, zenészek közé tartozik a Flook , a Lunasa , a Solas és nem mellékes Liz Caroll és John Doyle munkája sem.
