Difference between revisions of "3.2. Az ír zene megújulása"

5. sor: 5. sor:
 
A Greenwich Village-ben ír népdalokat kezdtek el unisonóban énekelni, gitáron és bendzsón kísérve magukat. Olyan együttesek példájára mint az amerikai [http://www.folkmusicarchives.org/weavers.htm The Weavers.]
 
A Greenwich Village-ben ír népdalokat kezdtek el unisonóban énekelni, gitáron és bendzsón kísérve magukat. Olyan együttesek példájára mint az amerikai [http://www.folkmusicarchives.org/weavers.htm The Weavers.]
 
Népszerűségük pénzben is megmutatkozott. Írországban és Skóciában – sikerességük láttán – sorra alakulnak ekkoriban zenekarok, a [http://itsthedubliners.com/welcome.htm Dubliners], a [http://www.wolfetonesofficialsite.com/menu.htm Wolfe Tones], és a skót [http://www.corries.com/ Corries]. E zenekarok hatására jelent meg a balladaéneklés újabb változata az írországi és angliai pubokban és folk-klubokban. Ebben a kontextusban a ballada szó nem a történetmesélő énekekre utal, hanem valamiféle líraibb, népdalszerű műfajra ([http://www.tradfolkireland.com/The%20Ballad%20Boom.html ballad boom]).
 
Népszerűségük pénzben is megmutatkozott. Írországban és Skóciában – sikerességük láttán – sorra alakulnak ekkoriban zenekarok, a [http://itsthedubliners.com/welcome.htm Dubliners], a [http://www.wolfetonesofficialsite.com/menu.htm Wolfe Tones], és a skót [http://www.corries.com/ Corries]. E zenekarok hatására jelent meg a balladaéneklés újabb változata az írországi és angliai pubokban és folk-klubokban. Ebben a kontextusban a ballada szó nem a történetmesélő énekekre utal, hanem valamiféle líraibb, népdalszerű műfajra ([http://www.tradfolkireland.com/The%20Ballad%20Boom.html ballad boom]).
Seán Ó Riada (1931-1971) munkássága – a komolyzenei alkotó, aki a Radio Eireann később pedig a dublini [http://www.abbeytheatre.ie Abbe Theatre] igazgatója valamint a [http://www.gael-linn.ie Gael-Linn] tagja volt, egy olyan szervezeté, amely az ír nyelv fennmaradásáért jött létre és Írország egyik elsőszámú lemezkiadójává vált – az ír népzenei hullám negyedik elemének tekinthető. 1960-ban Bryan MacMahon népi játéka alkalmából (a The Song of the Anvil című darabot az Abbey Theatre-ben adták elő) népzenészekből álló együttest hozott létre, amely CeoltÓirí Chualann (Cualann, Dublin környék zenészei) néven vált ismertté. Azáltal, hogy saját elképzelései szerint válogatta össze a  hangszereket meghatározott felállásban, lényegében egy újabb stílust teremtett, amelyet a komolyzene, az ír zenéről való elképzelései, az egykori [http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Hangszerek_%C3%8Drorsz%C3%A1gban hárfajáték]így például [http://www.contemplator.com/carolan/carlnbio.html#name Turlough Ó Carolan] (1670-1738) szerzeményei és a kortárs népzenészek dallamaiból gyúrt össze. A Riada-féle felállásban a következő hangszerek szerepeltek: uilleann pipe-ok, két hegedű, egy fuvola, egy furulya, egy gombos harmonika, koncertina, egy csemballó (amelyen maga Riada játszott) és egy bodhrán. Finom érzékkel kombinálta a váltakozó szólókat, úgy vegyítette a dallamokat és akkordokat, hogy általuk az egyes zenészek díszes stílusa jól kivehető és élvezhető legyen, ellentétben a céilí zenekarok stílusával. Turlough Ó Carolan (esetleg: http://www.contemplator.com/carolan/carlnbio.html) zenéjét nem a hagyományból élesztette fel, hanem a 60-as évek zenéjéből rakta össze.
+
Seán Ó Riada (1931-1971) munkássága – a komolyzenei alkotó, aki a Radio Eireann később pedig a dublini [http://www.abbeytheatre.ie Abbe Theatre] igazgatója valamint a [http://www.gael-linn.ie Gael-Linn] tagja volt, egy olyan szervezeté, amely az ír nyelv fennmaradásáért jött létre és Írország egyik elsőszámú lemezkiadójává vált – az ír népzenei hullám negyedik elemének tekinthető. 1960-ban Bryan MacMahon népi játéka alkalmából (a The Song of the Anvil című darabot az Abbey Theatre-ben adták elő) népzenészekből álló együttest hozott létre, amely CeoltÓirí Chualann (Cualann, Dublin környék zenészei) néven vált ismertté. Azáltal, hogy saját elképzelései szerint válogatta össze a  hangszereket meghatározott felállásban, lényegében egy újabb stílust teremtett, amelyet a komolyzene, az ír zenéről való elképzelései, az egykori [http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Hangszerek_%C3%8Drorsz%C3%A1gban hárfajáték] így például [http://www.contemplator.com/carolan/carlnbio.html#name Turlough Ó Carolan] (1670-1738) szerzeményei és a kortárs népzenészek dallamaiból gyúrt össze. A Riada-féle felállásban a következő hangszerek szerepeltek: uilleann pipe-ok, két hegedű, egy fuvola, egy furulya, egy gombos harmonika, koncertina, egy csemballó (amelyen maga Riada játszott) és egy bodhrán. Finom érzékkel kombinálta a váltakozó szólókat, úgy vegyítette a dallamokat és akkordokat, hogy általuk az egyes zenészek díszes stílusa jól kivehető és élvezhető legyen, ellentétben a céilí zenekarok stílusával. [http://www.contemplator.com/carolan/carlnbio.html Turlough Ó Carolan] zenéjét nem a hagyományból élesztette fel, hanem a 60-as évek zenéjéből rakta össze.
Az 1970-es években néhány neves és széles körben utánzott zenekar, két jelentős csapat által inspirálva (Johnstons (http://www.youtube.com/watch?v=QVFpG1FAYBc) és Sweeny’s Men http://www.youtube.com/watch?v=B-7aDmefE7Y) – olyan kreatív, tehetséges zenészeket is beleértve, mint Paul Brady, Christy Moore, Andy Irvine és Donal Lunny – egyesítette a hagyományos hangszeres zenét a gitáralapú népdalénekléssel, felhasználva jazz- és rockzenei elemeket is, hogy létrehozzon egy komplex, virtuóz zenét. Ebbe az áramlatba tartozik a Chieftains ,
+
Az 1970-es években néhány neves és széles körben utánzott zenekar, két jelentős csapat által inspirálva ([http://www.youtube.com/watch?v=QVFpG1FAYBc Johnstons] és [http://www.youtube.com/watch?v=B-7aDmefE7Y Sweeny’s Men] ) – olyan kreatív, tehetséges zenészeket is beleértve, mint [http://en.wikipedia.org/wiki/Paul_BradyPaul Brady], [http://en.wikipedia.org/wiki/Christy_Moore Christy Moore], [http://en.wikipedia.org/wiki/Andy_Irvine_(musician) Andy Irvine] és [http://en.wikipedia.org/wiki/D%C3%B3nal_Lunny Donal Lunny] – egyesítette a hagyományos hangszeres zenét a gitáralapú népdalénekléssel, felhasználva jazz- és rockzenei elemeket is, hogy létrehozzon egy komplex, virtuóz zenét. Ebbe az áramlatba tartozik a [http://hu.wikipedia.org/wiki/The_Chieftains Chieftains] ,
 
   
 
   
Forrás: http://www.chiffandfipple.com/paddy.html
+
a [http://en.wikipedia.org/wiki/Planxty Planxty],
a Planxty,
+
 
   
 
   
Forrás: http://www.fanpix.net/0134241/012165963/planxty-picture.html
+
Forrás: http://www.youtube.com/watch?v=fyE3Mye-eks&feature=related
  
a Bothy Band,
+
a [http://en.wikipedia.org/wiki/The_Bothy_Band Bothy Band],
 
   
 
   
 
Forrás: http://www.1000recordings.com/music/old-hag-you-have-killed-me/
 
Forrás: http://www.1000recordings.com/music/old-hag-you-have-killed-me/
a De Danann,
+
a [http://en.wikipedia.org/wiki/De_Dannan De Danann],
 
   
 
   
 
Forrás: http://standinatthecrossroads-blackcatbone.blogspot.com/2008/08/de-danann-mist-covered-mountain-irish.html
 
Forrás: http://standinatthecrossroads-blackcatbone.blogspot.com/2008/08/de-danann-mist-covered-mountain-irish.html
a Clannad
+
a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Clannad Clannad]
 
   
 
   
 
Forrás: http://www.austinchronicle.com/music/2002-06-21/95426/
 
Forrás: http://www.austinchronicle.com/music/2002-06-21/95426/
  
és így tovább a 80-as, 90-es évekig, amikor az irányt az Altan
+
és így tovább a 80-as, 90-es évekig, amikor az irányt az [http://altan.ie/band/ Altan]
 
   
 
   
 
Forrás: http://www.slipcue.com/music/international/celtic/artists/altan.html
 
Forrás: http://www.slipcue.com/music/international/celtic/artists/altan.html

A lap 2012. augusztus 26., 15:11-kori változata

Az ír zene feltámadásának harmadik meghatározó tényezője az Egyesült Államokbeli népzene-őrület. Clancy Brothers és Tommy Makem ír betelepülők és nagyratörő színészek voltak New Yorkban az 1950-es években.

Liam és Paddy Clancy, Tommy Makem és Tom Clancy 1964 körül. [1]

A Greenwich Village-ben ír népdalokat kezdtek el unisonóban énekelni, gitáron és bendzsón kísérve magukat. Olyan együttesek példájára mint az amerikai The Weavers. Népszerűségük pénzben is megmutatkozott. Írországban és Skóciában – sikerességük láttán – sorra alakulnak ekkoriban zenekarok, a Dubliners, a Wolfe Tones, és a skót Corries. E zenekarok hatására jelent meg a balladaéneklés újabb változata az írországi és angliai pubokban és folk-klubokban. Ebben a kontextusban a ballada szó nem a történetmesélő énekekre utal, hanem valamiféle líraibb, népdalszerű műfajra (ballad boom). Seán Ó Riada (1931-1971) munkássága – a komolyzenei alkotó, aki a Radio Eireann később pedig a dublini Abbe Theatre igazgatója valamint a Gael-Linn tagja volt, egy olyan szervezeté, amely az ír nyelv fennmaradásáért jött létre és Írország egyik elsőszámú lemezkiadójává vált – az ír népzenei hullám negyedik elemének tekinthető. 1960-ban Bryan MacMahon népi játéka alkalmából (a The Song of the Anvil című darabot az Abbey Theatre-ben adták elő) népzenészekből álló együttest hozott létre, amely CeoltÓirí Chualann (Cualann, Dublin környék zenészei) néven vált ismertté. Azáltal, hogy saját elképzelései szerint válogatta össze a hangszereket meghatározott felállásban, lényegében egy újabb stílust teremtett, amelyet a komolyzene, az ír zenéről való elképzelései, az egykori hárfajáték így például Turlough Ó Carolan (1670-1738) szerzeményei és a kortárs népzenészek dallamaiból gyúrt össze. A Riada-féle felállásban a következő hangszerek szerepeltek: uilleann pipe-ok, két hegedű, egy fuvola, egy furulya, egy gombos harmonika, koncertina, egy csemballó (amelyen maga Riada játszott) és egy bodhrán. Finom érzékkel kombinálta a váltakozó szólókat, úgy vegyítette a dallamokat és akkordokat, hogy általuk az egyes zenészek díszes stílusa jól kivehető és élvezhető legyen, ellentétben a céilí zenekarok stílusával. Turlough Ó Carolan zenéjét nem a hagyományból élesztette fel, hanem a 60-as évek zenéjéből rakta össze. Az 1970-es években néhány neves és széles körben utánzott zenekar, két jelentős csapat által inspirálva (Johnstons és Sweeny’s Men ) – olyan kreatív, tehetséges zenészeket is beleértve, mint Brady, Christy Moore, Andy Irvine és Donal Lunny – egyesítette a hagyományos hangszeres zenét a gitáralapú népdalénekléssel, felhasználva jazz- és rockzenei elemeket is, hogy létrehozzon egy komplex, virtuóz zenét. Ebbe az áramlatba tartozik a Chieftains ,

a Planxty,

Forrás: http://www.youtube.com/watch?v=fyE3Mye-eks&feature=related

a Bothy Band,

Forrás: http://www.1000recordings.com/music/old-hag-you-have-killed-me/ a De Danann,

Forrás: http://standinatthecrossroads-blackcatbone.blogspot.com/2008/08/de-danann-mist-covered-mountain-irish.html a Clannad

Forrás: http://www.austinchronicle.com/music/2002-06-21/95426/

és így tovább a 80-as, 90-es évekig, amikor az irányt az Altan

Forrás: http://www.slipcue.com/music/international/celtic/artists/altan.html és más zenekarok folytattak.

Az 1970-es évektől az 1990-es évekig tartó virágzás olyan fiatalok munkája, akik korábban említett versenyek és a sessionok rendszeres résztvevői voltak, nagyhatású lemezeket jelentettek meg. E zenészek némelyike hidat épített a rock és a népzene közé. A Horslips (http://www.youtube.com/watch?v=I5oNd6RziDo&feature=related) nevű rockbanda népzenei anyagot használt fel a 70-es években, a 80-as években Christy Moore és Dónal Lunny megalapították a Moving Hearts-ot (http://www.youtube.com/watch?v=ynorPAwOyEA), amelyben ötvözték a népzenét és a rockzenét szaxofonnal és uilleann pipe-pal fűszerezve. A 90-es években a Chieftains Mick Jaggerrel, Thom Jones-szal, Van Morrisonnal, Sinéad O’Connorral és Ricky Skaggs-szal készített lemezt. Ezt folytatták némileg a Cranberries, a Pogues, Sinéad O’Connor és a U2 . Utóbbiak még akkor is, ha zenéjükön nem érezni, mégis elismerik, hogy az ír népzene és annak kulturális vonatkozásai inspirálják őket. Az ír népzenét modernizáló, illetve megújító zenekarok, zenészek közé tartozik a Flook , a Lunasa , a Solas és nem mellékes Liz Caroll és John Doyle munkája sem.



Jegyzetek

  1. Forrás
Személyes eszközök