Difference between revisions of "Kategória:Norvégia"
a (Levédte a(z) Kategória:Norvégia lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
(Google térkép link) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<center> | <center> | ||
| − | < | + | [[Fájl:Kat norvegia.jpg]]<br> |
| − | + | [http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2b696be00437fc66&ll=60.472024,8.468946&spn=15.259767,37.353516&z=4 Google térkép megtekintése] | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
</center> | </center> | ||
| + | |||
Az Északi-tenger vidékének népei között fennálló, több évszázados szoros gazdasági és politikai kapcsolatok a közélet valamennyi szegmensében nyomokat hagytak. A norvég kultúra általában, de a népzenei hagyomány különösen beszédes bizonyítéka a régió egyes országaira jellemző integráló készségnek és képességnek. Mindamellett a norvég népzene egyedi jellemvonásai (ritmikai, tonális és szerkezeti szempontból) megmutatkoznak: az új zenei elképzelések és az új hangszerek megjelenése az ősi kultúrát nem kiváltani voltak hivatottak, inkább a régi és új egyfajta fúziója figyelhető meg. Norvégia esetében kiváltképp igaz ez a hegedűs tánczenére, amely bizonyos területeken ellen tudott állni, és túl tudta élni a 18–19. században hódító európai táncokat (waltz és polka).<br><br> | Az Északi-tenger vidékének népei között fennálló, több évszázados szoros gazdasági és politikai kapcsolatok a közélet valamennyi szegmensében nyomokat hagytak. A norvég kultúra általában, de a népzenei hagyomány különösen beszédes bizonyítéka a régió egyes országaira jellemző integráló készségnek és képességnek. Mindamellett a norvég népzene egyedi jellemvonásai (ritmikai, tonális és szerkezeti szempontból) megmutatkoznak: az új zenei elképzelések és az új hangszerek megjelenése az ősi kultúrát nem kiváltani voltak hivatottak, inkább a régi és új egyfajta fúziója figyelhető meg. Norvégia esetében kiváltképp igaz ez a hegedűs tánczenére, amely bizonyos területeken ellen tudott állni, és túl tudta élni a 18–19. században hódító európai táncokat (waltz és polka).<br><br> | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 5., 10:36-kori változata
Az Északi-tenger vidékének népei között fennálló, több évszázados szoros gazdasági és politikai kapcsolatok a közélet valamennyi szegmensében nyomokat hagytak. A norvég kultúra általában, de a népzenei hagyomány különösen beszédes bizonyítéka a régió egyes országaira jellemző integráló készségnek és képességnek. Mindamellett a norvég népzene egyedi jellemvonásai (ritmikai, tonális és szerkezeti szempontból) megmutatkoznak: az új zenei elképzelések és az új hangszerek megjelenése az ősi kultúrát nem kiváltani voltak hivatottak, inkább a régi és új egyfajta fúziója figyelhető meg. Norvégia esetében kiváltképp igaz ez a hegedűs tánczenére, amely bizonyos területeken ellen tudott állni, és túl tudta élni a 18–19. században hódító európai táncokat (waltz és polka).
[szerkesztés] Kutatástörténet
|
Ludvig M. Lindeman | |
|
| |
| Név | Ludvig M. Lindeman |
| Született | 1812. november 28. |
| Elhunyt | 1887. május 22. |
| Nemzetiség | norvég |
| Funkció | folklorista |
| Forrás | |
A 19. század nemzeti romantikus mozgalmai a norvég tudományosságra is hatást gyakoroltak (néhány szórványos töredéktől eltekintve norvég népzenére vonatkozó korábbi források gyakorlatilag nem léteznek). Az első átfogó gyűjteményt L. M. Lindeman jegyzi, akinek – bár gyűjtő tevékenységét leginkább gyakorlati célokat szem előtt tartva végezte – munkája a kor kimagasló produktuma, lejegyzései (nagyjából 1.500 tétel) mind a mai napig a norvég népzenekutatás egyik fő forrásául szolgálnak.
A következő nagy gyűjtési hullám 1900 táján indult, O. Sande, Catharinus Elling és Erik Eggen munkájával, akik – Lindemanhoz hasonlóan – a vokális zenére fókuszálták kutatásaikat. Hangszeres zenével, nevezetesen a Hardanger fidula (hegedűhöz nagyon hasonló vonóshangszer) játékával a népzenekutatás részéről M. Sandvik foglalkozott behatóbban, de vele közel egyidőben nevesebb hangszerjátékosok (Truls Orpen, Eivind Groven) is elkezdték lejegyezni a Hardanger-hegedű általuk ismert és használt repertoárját. A lejegyzett népzenei anyagok legnagyobb részét az oslói Egyetemi Könyvtár őrzi.
Népzenei hangfelvételek 1945 előtt kisebb mennyiségben készültek — mindössze pár tucat gramofonlemez (a Hardanger-hegedű repertoárjából) és néhány száz viaszhenger (énekes és hegedűs muzsikával). A szalagos magnó bevezetésével a gyűjtőmunka intenzívebbé vált, az így hirtelen megnövekedett anyagmennyiség a hangarchívumok létrehozását is magával vonta. Elsőként az NRK hozott létre saját archívumot a hangfelvételek tárolására, nem sokkal később az oslói egyetem is csatlakozott; a Norsk Folkemusiksammling (az egyetem hangarchívuma) Trondheimben és Bergenben is rendelkezik alintézményekkel. További, kisebb gyűjteményekkel is számolva a norvég hangarchívumok teljes anyaga ma nagyjából 750.000 tételt számlál.
A norvég népzenetudomány viszonylagos kései ébredése ellenére mára – a gyűjteményes publikációk mellett – jelentős mennyiségű, a legkülönbözőbb helyi praxisokkal foglalkozó monográfia, valamint szép számú muzsikusportré látott napvilágot.
A(z) „Norvégia” kategóriába tartozó lapok
Az összesen 2 lapból a következő 2-t listázza ez a kategóriaoldal, a többi a további oldalakon található.
