Az evenkik társadalma és életmódja
Az evenkik többsége mára letelepült, de egyes csoportjaik mindmáig tajgai nomád életmódot folytatnak. A mintegy 40 ezer evenki körülbelül fele Oroszország keleti részén a Jenyiszej és a Csendes-óceáni Szahalin szigete között elterülő tajgában, míg a másik fele Északkelet-Kínában Mandzsúriában a Nagy-, és Kis-Hingán hegységben él. A kétszázas-háromszázas csoportok egy-egy számukra a harmincas-negyvenes években kialakított központi település köré szerveződnek. A szomszédos csoportok a kollektivizáló és központosító szovjet politika eredményének köszönhetően mára egymástól akár 1000 kilométerre is kerülhettek egymástól, benépesítve a tajgát.
A tajgai vadász-gyűjtögető evenkik társadalma egyenlőségi alapon szerveződik. Évszázadokon keresztül sikeresen tartanak fenn egyensúlyt az evenkiket jellemző egyenlőségi viszonyok és az (államalkotó és helyi) többségi (orosz és burját) társadalmak jellemezte hierarchikus szerkezetek között. Az egyenlőségi alapon szerveződő úgy nevezett bajtársi-szerveződéseket spontán találkozások alkalmával gyakorolják. A kulturális kontaktusok idejét és hatását egyrészt igyekeznek minimalizálni, másrészt olyan idegenekkel végeznek szívesen közösen tevékenységeket, akik nem igyekeznek rájuk erőltetni hatalmi kommunikációs technikákat.
Az evenkik nem szeretnek előre tervezni dolgokat. Társadalmuk spontán szerveződik. Az evenkik igyekeznek a pillanat rejtette lehetőségekkel élni. Nem törekednek arra, hogy előzetesen célokat fogalmazzanak meg, melyekhez tarthatnák magukat. Az előzetesen megfogalmazott célok zavarják őket egy a pillanat megkövetelte fellépés kivitelezésekor. Hiszen ilyenkor valami olyanhoz tartanák magukat, amely megvalósulásának egy (későbbi) szituációban (kontextusban) elenyészően kicsi az esélye. Azzal, hogy (mindenáron) előzetes tervekhez tartanák magukat, elrontanák más adódó lehetőség megvalósításának lehetőségét. Hagyják magukat, hogy az adott dolgok sodorják őket egy-egy összetett szituáció felé, amelyből majd valamilyen (előre nem látható) zsákmánnyal tudnak kikerülni, hazatérni. Másképpen megfogalmazva nem kizárnak, nem minimalizálják a lehetőség tárházát, hanem a lehető legszélesebben értelmezve bevonják mindazt, amit csak lehet életük gyakorlati vezetésébe.
Az evenki körében nincs különösebb jelentősége a normáknak, szerepeknek és szabályoknak. Minden evenkiben ugyanazt a lényegi jegyeket ismerik fel. Nincsenek körükben tekintéllyel rendelkező személyek és specialisták sem. Így a sámánok is leginkább csak a külvilág számára fontosak. Minden evenki egy adott pillanatban, ha szükség van rá, fel léphet sámánként. A nemi alapon történő különbségtételnek nincsen minden helyzetben jelentősége. Ha úgy adódik bárki el tud végezni bármilyen feladatot.
