Difference between revisions of "Zenei változatosság Kelet-, Északkelet Arnhem-földön"
a (Levédte a(z) Zenei változatosság Kelet-, Északkelet Arnhem-földön lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan)) [kaszkád védelem]) |
(→Kapcsolódó szócikkek) |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
*[[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]] | *[[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]] | ||
*[[Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok]] | *[[Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok]] | ||
+ | *[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki)]] | ||
[[Kategória:Bungull]] | [[Kategória:Bungull]] | ||
[[Kategória:Yolngu]] | [[Kategória:Yolngu]] | ||
− | |||
[[Kategória:Ritmusverő fa]] | [[Kategória:Ritmusverő fa]] |
A lap 2011. május 13., 10:44-kori változata
Az ezen a területen játszott stílus a nyugati zenéhez szokott fül számára a legszínesebb – természetesen ennek előfeltétele a hallgató zenére irányuló figyelme, némi kulturális háttérismerete, és nyitottsága. Az énekes hangjának tónusa, a dallam mintázata, a ritmusverő fa (Bilma), és a didzseridu kísérete egészen különleges zenei hatást kelt.
Fő zenei jellemzők:
- a szűk vokális tartomány;
- a dalok rövid időtartama, melyek egy dalcikluson belül ismétlődve váltják egymást;
- a melódia hullámzása, fokozatos, a magasabb tartományból való ereszkedés;
- a kettő, vagy több énekes hangjának polifonikus hatása;
- a dalok kíséret nélküli végződése, szaknyelven UVT, a "kíséret nélküli vokális végződés" [1];
- a ritmusverő fa tiszta, rezonáns hangú kísérete; gyakran két, vagy több pár játszik egyszerre, egymással aszinkronban;
- a didzseridu két hangtartományban szól – az alaphangon és a felette megszólaltatott kürthangokon.
A dalok szövege egész Ausztrálián belül itt a „legköltőibb”. Sok esetben kötetlenek, az énekes az előadás előtt, vagy alatt véglegesíti a dal szövegét, mely kivételesen hosszú is lehet. Ezen a területen a dalokat alkotó szavaknak mély, többsíkú jelentéstartalma van. Ezek a jelentéssíkok a vallási rítusokba való, fokozatos beavatásokon keresztül tárulnak fel az egyének számára, vagyis egy dal szövege nem jelenti ugyanazt a csoport minden tagjának. A dalokat egyének-, vagy klánok birtokolják, ugyan úgy, mint a ritmuskíséretet, és az előadás jogát. E tulajdonjog megsértése súlyos bűnnek számít, mely következményeket von maga után.
A dalok témája változó, az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat.
Jegyzetek
- ↑ UVT, vagyis Unaccompanied Vocal Termination, mely fogalmat Alice Moyle vezetett be.