Difference between revisions of "Ritmusverő fa"
a (Levédte a(z) Ritmusverő fa lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
|||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| − | [[Hangszerek Ausztráliában]] | + | *[[Hangszerek Ausztráliában]] |
| + | *[[Nyugat-, Közép-, és Kelet-Ausztrália zenéje]] | ||
| + | *[[Zenei változatosság Kelet-, Északkelet Arnhem-földön]] | ||
[[Kategória:Idiofon hangszerek]] | [[Kategória:Idiofon hangszerek]] | ||
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Hangszerek]] |
A lap jelenlegi, 2011. május 16., 00:41-kori változata
Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik.
Fotó: Korecz Márk
A legelterjedtebb idiofon hangszer Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges.
A felvételen didjeridu és ének kísérettel hallható az Északi-Területen élő Wongga hagyományból.
|
|
Mook Mook (részlet) |
Arnhem-földről (Roper-vidék) ismerünk feljegyzéseket a ritmusverő fa egy formájáról, melyre a kutatók mint „Gong”-ra céloznak. „Vállmagasságban, az egyik kézen keresztbe fektetve hosszú és vastag rezonáló fát tartanak, s egy körülbelül 2,5cm átmérőjű ütővel ütik” [1]. Egyszerre több, eltérő nagyságú gongot használtak. E beszámolók kizárólag a hangszer rituális felhasználásáról szólnak. Nem készültek felvételek a hangszerről.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ A.P.Elkin - Ausztrália őslakói/Gondolat, 1986, Vargyas Gábor fordítása.
Lásd. továbbá A.P.Elkin írásait – Arnhem Land Music/ The Oceania Monographs No.9.
