Difference between revisions of "Ritmusverő fa"
a (Levédte a(z) Ritmusverő fa lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
|||
| (3 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A legelterjedtebb [[idiofon hangszerek|idiofon hangszer]] Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges.<br> | + | |
| − | A felvételen didjeridu és ének kísérettel hallható az Északi-Területen élő Wongga hagyományból. I2 | + | [[Fájl:Ritmusverő_fa.jpg|300 px|bélyegkép|jobbra|'''Ritmusverő fa'''<br>Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik.<br> Fotó: Korecz Márk]] |
| − | Arnhem-földről (Roper-vidék) ismerünk feljegyzéseket a ritmusverő fa egy formájáról, melyre a kutatók mint „Gong”-ra céloznak. „Vállmagasságban, az egyik kézen keresztbe fektetve hosszú és vastag rezonáló fát tartanak, s egy körülbelül 2,5cm átmérőjű ütővel ütik” <ref>A.P.Elkin - Ausztrália őslakói/Gondolat, 1986, Vargyas Gábor fordítása. Lásd. továbbá A.P.Elkin írásait – Arnhem Land Music/ The Oceania Monographs No.9.</ref>. Egyszerre több, eltérő nagyságú gongot használtak. E beszámolók kizárólag a hangszer rituális felhasználásáról szólnak. Nem készültek felvételek a hangszerről. | + | A legelterjedtebb [[:Kategória:idiofon hangszerek|idiofon hangszer]] Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges.<br> |
| − | + | A felvételen didjeridu és ének kísérettel hallható az Északi-Területen élő Wongga hagyományból. | |
| + | |||
| + | {{Zenelejátszó | ||
| + | | fájlnév = I2.mp3 | ||
| + | | cím = Mook Mook (részlet) | ||
| + | | alcím = A ritmusverő fa használata, wongga stílus.<br> Észak Ausztrália, Mowanjum community, Nyugat-Kimberley.<br> Előadók: Dusty Legune és Arthur Toby ének, Nelson Barunga didzseridu. <br>Bushfire – Traditional Aboriginal Music (ARC Music EUCD1224) | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | Arnhem-földről (Roper-vidék) ismerünk feljegyzéseket a ritmusverő fa egy formájáról, melyre a kutatók mint „Gong”-ra céloznak. „Vállmagasságban, az egyik kézen keresztbe fektetve hosszú és vastag rezonáló fát tartanak, s egy körülbelül 2,5cm átmérőjű ütővel ütik” <ref>A.P.Elkin - Ausztrália őslakói/Gondolat, 1986, Vargyas Gábor fordítása. | ||
| + | <br>Lásd. továbbá A.P.Elkin írásait – Arnhem Land Music/ The Oceania Monographs No.9.</ref>. Egyszerre több, eltérő nagyságú gongot használtak. E beszámolók kizárólag a hangszer rituális felhasználásáról szólnak. Nem készültek felvételek a hangszerről. | ||
| + | |||
==Jegyzetek== | ==Jegyzetek== | ||
<references/> | <references/> | ||
| + | |||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| − | [[Hangszerek Ausztráliában]] | + | *[[Hangszerek Ausztráliában]] |
| + | *[[Nyugat-, Közép-, és Kelet-Ausztrália zenéje]] | ||
| + | *[[Zenei változatosság Kelet-, Északkelet Arnhem-földön]] | ||
[[Kategória:Idiofon hangszerek]] | [[Kategória:Idiofon hangszerek]] | ||
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Hangszerek]] |
A lap jelenlegi, 2011. május 16., 00:41-kori változata
Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik.
Fotó: Korecz Márk
A legelterjedtebb idiofon hangszer Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges.
A felvételen didjeridu és ének kísérettel hallható az Északi-Területen élő Wongga hagyományból.
|
|
Mook Mook (részlet) |
Arnhem-földről (Roper-vidék) ismerünk feljegyzéseket a ritmusverő fa egy formájáról, melyre a kutatók mint „Gong”-ra céloznak. „Vállmagasságban, az egyik kézen keresztbe fektetve hosszú és vastag rezonáló fát tartanak, s egy körülbelül 2,5cm átmérőjű ütővel ütik” [1]. Egyszerre több, eltérő nagyságú gongot használtak. E beszámolók kizárólag a hangszer rituális felhasználásáról szólnak. Nem készültek felvételek a hangszerről.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ A.P.Elkin - Ausztrália őslakói/Gondolat, 1986, Vargyas Gábor fordítása.
Lásd. továbbá A.P.Elkin írásait – Arnhem Land Music/ The Oceania Monographs No.9.
