Difference between revisions of "A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy"
| 4. sor: | 4. sor: | ||
[http://traditionalway.minima.hu/yidaki_story_hu.pdf A galpuk yidaki-eredetmítosza magyarul] ]] | [http://traditionalway.minima.hu/yidaki_story_hu.pdf A galpuk yidaki-eredetmítosza magyarul] ]] | ||
Fontos megemlíteni a játék alatt folyamatosan megszólaltatott hangot, ami a didzseridu alaphangjának a tónusát adja. A ritmus további színesítésére szolgáló magasabb torokhangok általában a kísérő dal jelentéstartalmához köthetők, vagy pusztán színesítésre szolgálnak (lásd Brolga). A ritmusok kigyakorlására, memorizálására e területen elterjedtek az úgynevezett szájhangok (mouthsound), melyek a játszott ritmikát őrzik – dith-dhu dirrl dirrl, a stílus egyik alap mintázata. <br> | Fontos megemlíteni a játék alatt folyamatosan megszólaltatott hangot, ami a didzseridu alaphangjának a tónusát adja. A ritmus további színesítésére szolgáló magasabb torokhangok általában a kísérő dal jelentéstartalmához köthetők, vagy pusztán színesítésre szolgálnak (lásd Brolga). A ritmusok kigyakorlására, memorizálására e területen elterjedtek az úgynevezett szájhangok (mouthsound), melyek a játszott ritmikát őrzik – dith-dhu dirrl dirrl, a stílus egyik alap mintázata. <br> | ||
| + | |||
{{Zenelejátszó | {{Zenelejátszó | ||
| fájlnév = Djalu full cut.mp3 | | fájlnév = Djalu full cut.mp3 | ||
| 9. sor: | 10. sor: | ||
| alcím = A Gurruwiwi család szíves hozzájárulásával.<br> A szerző felvétele. | | alcím = A Gurruwiwi család szíves hozzájárulásával.<br> A szerző felvétele. | ||
}} | }} | ||
| − | |||
| − | |||
| − | == | + | {|width="300" style="border-style: solid; border-width: 0px; align=left cellpadding="15" cellspacing="0" |
| − | + | | | |
| − | + | {|width="290" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #A53529" align=left cellpadding="5" cellspacing="4" | |
| − | == | + | |<websiteFrame> |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | <websiteFrame> | + | |
website=http://www.youtube.com/embed/4QG3USjxE6Q | website=http://www.youtube.com/embed/4QG3USjxE6Q | ||
| − | height= | + | height=195 |
| − | width= | + | width=290 |
| − | border=0 | + | border="0" |
scroll=no | scroll=no | ||
</websiteFrame> | </websiteFrame> | ||
| − | </ | + | |- |
| + | |Korunk egyik legkiválóbb yidaki játékosa, Adam Marrilaga | ||
| + | |} | ||
| + | |} | ||
| + | |||
| + | A Yidaki feladata, hogy kövesse a ritmusverő fát, melyet a vezető énekes szólaltat meg. Szintén az énekes szabja meg a dalt kísérő didzseridu ritmust, a ritmusképletek egymásutániságát, a belépés és a kilépés helyét, valamint a ritmusváltásokat. E zenei kötöttség mellett a didzseridu játékos tehetségén, virtuozitásán is nagy hangsúly van. A stíluson belül kialakultak alstílusok, melyek a kivételes játékosok képességeit, valamint a [[:Kategória:Bungull|Bungull]], illetve az itt élők kulturális sokszínűségét dicsérik. <br> | ||
| + | |||
| + | A Yidaki játékosok e területen általában fiatal fiúk (nők nem játsszanak a hangszeren), akiknek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, ismerniük kell az előadás és a ceremónia kötelességeket, a zenében használt szimbólumokat, képesnek kell lenniük esztétikailag kielégíteni a zenei igényeket, fizikailag alkalmasnak kell lenniük a Yidakin való játékra, és tudniuk kell együttműködni az énekessel. <ref>Kopoff, Steve: Accompanying the Dreaming. Determinants of Didjeridu Style in Traditional and Popular Yolngu Songs. In: Karl Neuenfeldt ed.: The Didjeridu from Arnhem Land to the Internet. Sydney, 1997, Perfect Beat Publications.</ref>. Habár bárkiből válhat Yidaki játékos, mégis, jó játékos csak az lehet, aki ezeknek a követelményeknek eleget tesz. Az utóbbi két évtizedben – nyilvánvalóan a külső zenei hatásoknak köszönhetően – az eredetileg kíséretre szolgáló technikából a virtuóz játékosok új, szólista stílust alakítottak ki, mely az egyéni képességeken és virtuozitáson alapulva további alstílusokra bomlik szét. <br><br><br> | ||
| + | |||
| + | ==Jegyzetek== | ||
| + | <references/> | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
A lap 2012. március 5., 13:37-kori változata
Kelet-Arnhem-földön - mint Ausztrália többi részén - a zene alapja az ének. Az énekes-, vagy énekesek kórusához ritmusverő fa társul, melyet a didzseridu ritmikus hangja kísér.
Északkelet-Arnhem-földön játszott Yidaki. Világszerte elterjedt téves nézet szerint a Yidaki a didzseridu őslakos neve – valójában a didzseridu hangszercsalád Északkelet-Arnhem-földön honos ága. Készítője Barayuwa Munungurr. Anyaga stringybark eukaliptusz (Eucalyptus tetrodonta). Származási helye Yirrkala. A díszítés egy, a testfestés alkalmával is használt motívum, az olive piton. Fotó: Korecz Márk.
A didzseridu, vagy ahogyan az észak-keleti sarokban nevezik, Yidaki (délkeleti részen pedig lhambilbig), valamint a rajta játszott technika a műfaj legjellemzőbb stilisztikai ismertetőjegye. Széles körben elterjedt, ám téves nézet szerint a didzseridu őslakos neve általánosan Yidaki; valójában csakis az Arnhemm-föld északkeleti részén használt, és kizárólag az itt készült hangszer nevezhető így, mely a didzseridu hangszercsalád egyik oldalágát képviseli. A hangszer legfontosabb ismérvei a rajta játszott technikán kívül a fizikai sajátosságai, melyek alkalmassá teszik a gyorsabb, bonyolult, szólista stílusú játékra.
A szerző saját felvétele.
Djalu
A galpuk yidaki-eredetmítosza magyarul
Fontos megemlíteni a játék alatt folyamatosan megszólaltatott hangot, ami a didzseridu alaphangjának a tónusát adja. A ritmus további színesítésére szolgáló magasabb torokhangok általában a kísérő dal jelentéstartalmához köthetők, vagy pusztán színesítésre szolgálnak (lásd Brolga). A ritmusok kigyakorlására, memorizálására e területen elterjedtek az úgynevezett szájhangok (mouthsound), melyek a játszott ritmikát őrzik – dith-dhu dirrl dirrl, a stílus egyik alap mintázata.
|
|
Djalu Gurruwiwi szemlélteti a ‘yidaki-játék’ |
|
A Yidaki feladata, hogy kövesse a ritmusverő fát, melyet a vezető énekes szólaltat meg. Szintén az énekes szabja meg a dalt kísérő didzseridu ritmust, a ritmusképletek egymásutániságát, a belépés és a kilépés helyét, valamint a ritmusváltásokat. E zenei kötöttség mellett a didzseridu játékos tehetségén, virtuozitásán is nagy hangsúly van. A stíluson belül kialakultak alstílusok, melyek a kivételes játékosok képességeit, valamint a Bungull, illetve az itt élők kulturális sokszínűségét dicsérik.
A Yidaki játékosok e területen általában fiatal fiúk (nők nem játsszanak a hangszeren), akiknek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, ismerniük kell az előadás és a ceremónia kötelességeket, a zenében használt szimbólumokat, képesnek kell lenniük esztétikailag kielégíteni a zenei igényeket, fizikailag alkalmasnak kell lenniük a Yidakin való játékra, és tudniuk kell együttműködni az énekessel. [2]. Habár bárkiből válhat Yidaki játékos, mégis, jó játékos csak az lehet, aki ezeknek a követelményeknek eleget tesz. Az utóbbi két évtizedben – nyilvánvalóan a külső zenei hatásoknak köszönhetően – az eredetileg kíséretre szolgáló technikából a virtuóz játékosok új, szólista stílust alakítottak ki, mely az egyéni képességeken és virtuozitáson alapulva további alstílusokra bomlik szét.
Jegyzetek
- ↑ Moyle, Alice M.: Songs from the Northern Territory. Companion booklet. Canberra, 1974, Australian Institute of Aboriginal Studies. E csoportosítást Alice Moyle vezette be, azóta is ez használatos.
- ↑ Kopoff, Steve: Accompanying the Dreaming. Determinants of Didjeridu Style in Traditional and Popular Yolngu Songs. In: Karl Neuenfeldt ed.: The Didjeridu from Arnhem Land to the Internet. Sydney, 1997, Perfect Beat Publications.
