Difference between revisions of "Zenei változatosság Kelet-, Északkelet Arnhem-földön"
| (15 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Az ezen a területen játszott stílus a nyugati zenéhez szokott fül számára a legszínesebb – természetesen ennek előfeltétele a hallgató zenére irányuló figyelme, némi kulturális háttérismerete, és nyitottsága. Az énekes hangjának tónusa, a dallam mintázata, a [[ | + | [[Fájl:Kelet Arnhem-fold.jpg|bélyegkép|jobbra|Kelet-Arnhem-föld]] |
| + | Az ezen a területen játszott stílus a nyugati zenéhez szokott fül számára a legszínesebb – természetesen ennek előfeltétele a hallgató zenére irányuló figyelme, némi kulturális háttérismerete, és nyitottsága. Az énekes hangjának tónusa, a dallam mintázata, a [[Ritmusverő fa|ritmusverő fa]] (Bilma), és a [[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)|didzseridu]] kísérete egészen különleges zenei hatást kelt. <br><br> | ||
Fő zenei jellemzők: <br> | Fő zenei jellemzők: <br> | ||
*a szűk vokális tartomány;<br> | *a szűk vokális tartomány;<br> | ||
| 7. sor: | 8. sor: | ||
*a dalok kíséret nélküli végződése, szaknyelven UVT, a "kíséret nélküli vokális végződés" <ref>UVT, vagyis Unaccompanied Vocal Termination, mely fogalmat Alice Moyle vezetett be.</ref>;<br> | *a dalok kíséret nélküli végződése, szaknyelven UVT, a "kíséret nélküli vokális végződés" <ref>UVT, vagyis Unaccompanied Vocal Termination, mely fogalmat Alice Moyle vezetett be.</ref>;<br> | ||
*a ritmusverő fa tiszta, rezonáns hangú kísérete; gyakran két, vagy több pár játszik egyszerre, egymással aszinkronban;<br> | *a ritmusverő fa tiszta, rezonáns hangú kísérete; gyakran két, vagy több pár játszik egyszerre, egymással aszinkronban;<br> | ||
| − | *a didzseridu két hangtartományban szól – az alaphangon és a felette megszólaltatott | + | *a didzseridu két hangtartományban szól – az alaphangon és a felette megszólaltatott kürthangokon.<br> |
| − | + | ||
| + | {|width="300" style="border-style: solid; border-width: 0px; align=left cellpadding="15" cellspacing="0" | ||
| + | | | ||
| + | {|width="290" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #A53529" align=left cellpadding="5" cellspacing="4" | ||
| + | |<websiteFrame> | ||
| + | website=http://www.youtube.com/embed/S5BRion8ox8 | ||
| + | height=195 | ||
| + | width=290 | ||
| + | border="0" | ||
| + | scroll=no | ||
| + | </websiteFrame> | ||
| + | |- | ||
| + | | | ||
| + | |} | ||
| + | |} | ||
| + | <br> | ||
A dalok szövege egész Ausztrálián belül itt a „legköltőibb”. Sok esetben kötetlenek, az énekes az előadás előtt, vagy alatt véglegesíti a dal szövegét, mely kivételesen hosszú is lehet. Ezen a területen a dalokat alkotó szavaknak mély, többsíkú jelentéstartalma van. Ezek a jelentéssíkok a vallási rítusokba való, fokozatos beavatásokon keresztül tárulnak fel az egyének számára, vagyis egy dal szövege nem jelenti ugyanazt a csoport minden tagjának. | A dalok szövege egész Ausztrálián belül itt a „legköltőibb”. Sok esetben kötetlenek, az énekes az előadás előtt, vagy alatt véglegesíti a dal szövegét, mely kivételesen hosszú is lehet. Ezen a területen a dalokat alkotó szavaknak mély, többsíkú jelentéstartalma van. Ezek a jelentéssíkok a vallási rítusokba való, fokozatos beavatásokon keresztül tárulnak fel az egyének számára, vagyis egy dal szövege nem jelenti ugyanazt a csoport minden tagjának. | ||
A dalokat egyének-, vagy klánok birtokolják, ugyan úgy, mint a ritmuskíséretet, és az előadás jogát. E tulajdonjog megsértése súlyos bűnnek számít, mely következményeket von maga után. | A dalokat egyének-, vagy klánok birtokolják, ugyan úgy, mint a ritmuskíséretet, és az előadás jogát. E tulajdonjog megsértése súlyos bűnnek számít, mely következményeket von maga után. | ||
| − | A [[A dalok fajtái|dalok]] témája változó, az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat. | + | A [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában|dalok]] témája változó, az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat.<br><br><br><br><br><br><br> |
==Jegyzetek== | ==Jegyzetek== | ||
| 19. sor: | 35. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[Kelet-, Északkelet-Arnhem-föld zenéi]] | *[[Kelet-, Északkelet-Arnhem-föld zenéi]] | ||
| − | + | *[[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]] | |
| − | + | *[[Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok]] | |
| + | *[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)]] | ||
| + | *[[Ritmusverő fa]] | ||
[[Kategória:Bungull]] | [[Kategória:Bungull]] | ||
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Yolnguk]] |
A lap jelenlegi, 2012. március 5., 14:15-kori változata
Az ezen a területen játszott stílus a nyugati zenéhez szokott fül számára a legszínesebb – természetesen ennek előfeltétele a hallgató zenére irányuló figyelme, némi kulturális háttérismerete, és nyitottsága. Az énekes hangjának tónusa, a dallam mintázata, a ritmusverő fa (Bilma), és a didzseridu kísérete egészen különleges zenei hatást kelt.
Fő zenei jellemzők:
- a szűk vokális tartomány;
- a dalok rövid időtartama, melyek egy dalcikluson belül ismétlődve váltják egymást;
- a melódia hullámzása, fokozatos, a magasabb tartományból való ereszkedés;
- a kettő, vagy több énekes hangjának polifonikus hatása;
- a dalok kíséret nélküli végződése, szaknyelven UVT, a "kíséret nélküli vokális végződés" [1];
- a ritmusverő fa tiszta, rezonáns hangú kísérete; gyakran két, vagy több pár játszik egyszerre, egymással aszinkronban;
- a didzseridu két hangtartományban szól – az alaphangon és a felette megszólaltatott kürthangokon.
|
A dalok szövege egész Ausztrálián belül itt a „legköltőibb”. Sok esetben kötetlenek, az énekes az előadás előtt, vagy alatt véglegesíti a dal szövegét, mely kivételesen hosszú is lehet. Ezen a területen a dalokat alkotó szavaknak mély, többsíkú jelentéstartalma van. Ezek a jelentéssíkok a vallási rítusokba való, fokozatos beavatásokon keresztül tárulnak fel az egyének számára, vagyis egy dal szövege nem jelenti ugyanazt a csoport minden tagjának.
A dalokat egyének-, vagy klánok birtokolják, ugyan úgy, mint a ritmuskíséretet, és az előadás jogát. E tulajdonjog megsértése súlyos bűnnek számít, mely következményeket von maga után.
A dalok témája változó, az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ UVT, vagyis Unaccompanied Vocal Termination, mely fogalmat Alice Moyle vezetett be.
