Difference between revisions of "Néhány előadási és zenei stílus Ausztrália északi részéről"
(EmbedVideo csere) |
|||
| (23 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A különböző stílusok és műfajok közötti határokat meghúzni rendkívül nehéz; a dalok előadásmódját a fent említett zenei jegyeken kívül a dalok témája, valamint a ceremónia protokollja is meghatározza. A dalok különféle csoportjai más-más klán területekhez, vallási objektumokhoz (totemek), szertartásokhoz, a mindennapi élet különböző eseményeihez (pletykadalok) köthetők. E változatosságnak köszönhetően – mely egyébként egész Ausztrália zenéjére igaz – a zene fő stilisztikai jegyeit az előadási stílus határozza meg. A dalok előadásának egy része férfiak és nők által, vegyesen történik, és hangszeres kíséretben eltérnek (némelyiket csak taps kíséri). A kutatók feljegyeztek olyan dalcsoportot, ahol a női vezető énekest [[ | + | [[Fájl:Nyugat_Arnhem-fold.jpg|bélyegkép|jobbra|Nyugat-Arnhem-föld]] |
| + | |||
| + | A különböző stílusok és műfajok közötti határokat meghúzni rendkívül nehéz; a dalok előadásmódját a fent említett zenei jegyeken kívül a dalok témája, valamint a ceremónia protokollja is meghatározza. A dalok különféle csoportjai más-más klán területekhez, vallási objektumokhoz (totemek), szertartásokhoz, a mindennapi élet különböző eseményeihez (pletykadalok) köthetők. E változatosságnak köszönhetően – mely egyébként egész Ausztrália zenéjére igaz – a zene fő stilisztikai jegyeit az előadási stílus határozza meg. A dalok előadásának egy része férfiak és nők által, vegyesen történik, és hangszeres kíséretben eltérnek (némelyiket csak taps kíséri). A kutatók feljegyeztek olyan dalcsoportot, ahol a női vezető énekest [[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)|didzseridu]] kíséri, mely az egész északi területet tekintve szokatlan. Az egyes típusok földrajzi besorolását tovább nehezíti a klánok közötti erős kulturális és gazdasági csere, melynek tárgyai többek között a dalok. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy egy északkelet Arnhem-földi daltípus a Daly-folyó környékén élők repertoárjában szerepel. <br><br> | ||
| − | *''Kun-borrk'' | + | *''Kun-borrk'' |
| − | + | {{Zenelejátszó | |
| − | { | + | | fájlnév = P2.mp3 |
| − | | | + | | cím = Mimi Spirit (részlet) |
| − | + | | alcím = Előadó: White Cockatoo Performing Group, didjeridun kísér David Blanasi.<br> White Cockatoo featuring didjeridu legend David Blanasi <br>(ARC Music EUCD1938). | |
| − | + | }} | |
| − | | | + | |
| − | | | + | |
| − | < | + | |
| − | + | ||
| − | + | ||
Gunborg-nak is nevezik. Közép- és Nyugat-Arnhem-föld jellegzetes előadási stílusa. A didzseridura ebben a stílusban legelterjedtebben a Mago név utal. A didzseridu kíséret jellemzője a kimért, lassú tempó, mely néhol az énekhez, és a ritmust vezető fák ritmusváltásához igazodik. A didzseridu soha sem utoljára száll ki, illetve néhol a [[:Kategória:ritmusverő fa|ritmusverő fával]] egyszerre hagyják abba a dal kísérését. További stilisztikai jegy az előadás közbeni, mintegy kiállásszerű rövid szünet.<br> | Gunborg-nak is nevezik. Közép- és Nyugat-Arnhem-föld jellegzetes előadási stílusa. A didzseridura ebben a stílusban legelterjedtebben a Mago név utal. A didzseridu kíséret jellemzője a kimért, lassú tempó, mely néhol az énekhez, és a ritmust vezető fák ritmusváltásához igazodik. A didzseridu soha sem utoljára száll ki, illetve néhol a [[:Kategória:ritmusverő fa|ritmusverő fával]] egyszerre hagyják abba a dal kísérését. További stilisztikai jegy az előadás közbeni, mintegy kiállásszerű rövid szünet.<br> | ||
| − | A dalok rövid szavakból állnak, melyek dallamának taktusa igazodik a ritmusverő fa és didzseridu kísérethez. A dallam váltakozását az egy részen belüli fokozatos ereszkedés jellemzi. A dallam vagy másodikként, vagy harmadikként lép be az előadásba, kilépésnél azonban jellemzően az első, és az előadást a hangszeres kíséret zárja. ( | + | A dalok rövid szavakból állnak, melyek dallamának taktusa igazodik a ritmusverő fa és didzseridu kísérethez. A dallam váltakozását az egy részen belüli fokozatos ereszkedés jellemzi. A dallam vagy másodikként, vagy harmadikként lép be az előadásba, kilépésnél azonban jellemzően az első, és az előadást a hangszeres kíséret zárja.<br><br> |
| + | |||
| + | *''Wongga'' | ||
| + | {{Zenelejátszó | ||
| + | | fájlnév = P3.mp3 | ||
| + | | cím = Saltwater (részlet) | ||
| + | | alcím = Mowanjum community, Nyugat-Kimberley <br>Dusty Legune ének, Campbell Allenbar didjeridu. <br> Bushfire – Traditional Aboriginal Music <br>(ARC Music EUCD1224) | ||
| + | }} | ||
| − | |||
Wangga néven is ismert. A stílus határa a Déli Aligátor-folyó vonalától délnyugat felé, Katherine magasságáig, Nyugaton Kimberley keleti részéig terjed.<br> | Wangga néven is ismert. A stílus határa a Déli Aligátor-folyó vonalától délnyugat felé, Katherine magasságáig, Nyugaton Kimberley keleti részéig terjed.<br> | ||
| − | Fő megkülönböztető jegye az ének elnyújtott dallama. Jellemzően a didzseridu kezd először, majd az ének és a ritmusverő fa egyszerre, vagy egymást követve lépnek be. A dallam bizonytalan magasságú tartományokból fokozatosan ereszkedik alá egészen a mély hangtartományig, majd az énekes a ritmusverő fával kíséri tovább a didzseridut, s ennek befejeztével a dallam és kísérete újraindul. <br> | + | Fő megkülönböztető jegye az ének elnyújtott dallama. Jellemzően a didzseridu kezd először, majd az ének és a ritmusverő fa egyszerre, vagy egymást követve lépnek be. A dallam bizonytalan magasságú tartományokból fokozatosan ereszkedik alá egészen a mély hangtartományig, majd az énekes a ritmusverő fával kíséri tovább a didzseridut, s ennek befejeztével a dallam és kísérete újraindul. <br> |
| − | + | ||
E területen élnek e stílus további variánsai, a Nyindi-yindi és a Walaka. <br><br> | E területen élnek e stílus további variánsai, a Nyindi-yindi és a Walaka. <br><br> | ||
| 25. sor: | 27. sor: | ||
*''Djanba''<br> | *''Djanba''<br> | ||
| + | {{Zenelejátszó | ||
| + | | fájlnév = P4.mp3 | ||
| + | | cím = Daduru (részlet) | ||
| + | | alcím = Mowanjum community, Nyugat-Kimberley<br>Lorrie Utemorrah, Amy Peters, Pudja Barunga, Dasy Martin. <br> Bushfire – Traditional Aboriginal Music <br>(ARC Music EUCD1224) | ||
| + | }} | ||
| + | |||
Mintegy 80 dalt magába foglaló repertoár a Daly folyó térségéből. Férfiak és nők vegyesen adják elő, gyakran a férfiak kezdik a dalt, majd a nők fejezik be; a hangszeres kíséret ritmusverő fa és taps alkotja. Témájuk vallási-totemisztikus tárgyú. A dalok strofikus szerkezetűek, melyeken belül bizonyos versszakok többször ismétlődnek. (P4)<br><br> | Mintegy 80 dalt magába foglaló repertoár a Daly folyó térségéből. Férfiak és nők vegyesen adják elő, gyakran a férfiak kezdik a dalt, majd a nők fejezik be; a hangszeres kíséret ritmusverő fa és taps alkotja. Témájuk vallási-totemisztikus tárgyú. A dalok strofikus szerkezetűek, melyeken belül bizonyos versszakok többször ismétlődnek. (P4)<br><br> | ||
| − | |||
*''Melville és Bathurst (Tiwi) szigetek dalai''<br> | *''Melville és Bathurst (Tiwi) szigetek dalai''<br> | ||
| − | A szigetek Darwintól északra, a Coburg-félszigettől nyugatra fekszenek. A terület dalaira a monoton, kántálás-szerű melódia a jellemző. Hangszeres kíséretként ritmusverő fát, vagy a test különböző részeinek ütését használják. | + | A szigetek Darwintól északra, a Coburg-félszigettől nyugatra fekszenek. A terület dalaira a monoton, kántálás-szerű melódia a jellemző. Hangszeres kíséretként ritmusverő fát, vagy a test különböző részeinek ütését használják.<br> |
| + | {{#ev:youtube|j_vtfUgeZIo|380|center|}} | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[Ausztrália északi területének nyugati és középső része, valamint Közép-Arnhem-föld zenei világa]] | *[[Ausztrália északi területének nyugati és középső része, valamint Közép-Arnhem-föld zenei világa]] | ||
| − | *[[A | + | *[[A didzseridu és az "A"-típusú játékstílus, az ének valamint a zenei kíséret]] |
| + | *[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)]] | ||
| + | *[[Ritmusverő fa]] | ||
[[Kategória:Kun-borrk]] | [[Kategória:Kun-borrk]] | ||
[[Kategória:Wongga]] | [[Kategória:Wongga]] | ||
| 40. sor: | 50. sor: | ||
[[Kategória:Djanba]] | [[Kategória:Djanba]] | ||
[[Kategória:Tiwi-szigetek dalai]] | [[Kategória:Tiwi-szigetek dalai]] | ||
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Tiwik]] |
| − | + | ||
| − | + | ||
A lap jelenlegi, 2013. március 29., 14:50-kori változata
A különböző stílusok és műfajok közötti határokat meghúzni rendkívül nehéz; a dalok előadásmódját a fent említett zenei jegyeken kívül a dalok témája, valamint a ceremónia protokollja is meghatározza. A dalok különféle csoportjai más-más klán területekhez, vallási objektumokhoz (totemek), szertartásokhoz, a mindennapi élet különböző eseményeihez (pletykadalok) köthetők. E változatosságnak köszönhetően – mely egyébként egész Ausztrália zenéjére igaz – a zene fő stilisztikai jegyeit az előadási stílus határozza meg. A dalok előadásának egy része férfiak és nők által, vegyesen történik, és hangszeres kíséretben eltérnek (némelyiket csak taps kíséri). A kutatók feljegyeztek olyan dalcsoportot, ahol a női vezető énekest didzseridu kíséri, mely az egész északi területet tekintve szokatlan. Az egyes típusok földrajzi besorolását tovább nehezíti a klánok közötti erős kulturális és gazdasági csere, melynek tárgyai többek között a dalok. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy egy északkelet Arnhem-földi daltípus a Daly-folyó környékén élők repertoárjában szerepel.
- Kun-borrk
|
|
Mimi Spirit (részlet) |
Gunborg-nak is nevezik. Közép- és Nyugat-Arnhem-föld jellegzetes előadási stílusa. A didzseridura ebben a stílusban legelterjedtebben a Mago név utal. A didzseridu kíséret jellemzője a kimért, lassú tempó, mely néhol az énekhez, és a ritmust vezető fák ritmusváltásához igazodik. A didzseridu soha sem utoljára száll ki, illetve néhol a ritmusverő fával egyszerre hagyják abba a dal kísérését. További stilisztikai jegy az előadás közbeni, mintegy kiállásszerű rövid szünet.
A dalok rövid szavakból állnak, melyek dallamának taktusa igazodik a ritmusverő fa és didzseridu kísérethez. A dallam váltakozását az egy részen belüli fokozatos ereszkedés jellemzi. A dallam vagy másodikként, vagy harmadikként lép be az előadásba, kilépésnél azonban jellemzően az első, és az előadást a hangszeres kíséret zárja.
- Wongga
|
|
|
Saltwater (részlet) |
Wangga néven is ismert. A stílus határa a Déli Aligátor-folyó vonalától délnyugat felé, Katherine magasságáig, Nyugaton Kimberley keleti részéig terjed.
Fő megkülönböztető jegye az ének elnyújtott dallama. Jellemzően a didzseridu kezd először, majd az ének és a ritmusverő fa egyszerre, vagy egymást követve lépnek be. A dallam bizonytalan magasságú tartományokból fokozatosan ereszkedik alá egészen a mély hangtartományig, majd az énekes a ritmusverő fával kíséri tovább a didzseridut, s ennek befejeztével a dallam és kísérete újraindul.
E területen élnek e stílus további variánsai, a Nyindi-yindi és a Walaka.
- Lirrga
A Lirrga az egyik fő szertartás-műfaj a Darwintól délnyugatra fekvő Wadeye (Port Keats) környékén. Az e műfaj alá tartozó különböző dalcsoportok bizonyos személyek, énekes emberek kompozíciói. Szövegük gyakran az előadók számára idegen, „szellem” nyelven keletkezett, a dalt szerzőjének spirituális élményei következményeként. Néhányukat a kun-borrk stílus inspirálta.
- Djanba
|
|
|
Daduru (részlet) |
Mintegy 80 dalt magába foglaló repertoár a Daly folyó térségéből. Férfiak és nők vegyesen adják elő, gyakran a férfiak kezdik a dalt, majd a nők fejezik be; a hangszeres kíséret ritmusverő fa és taps alkotja. Témájuk vallási-totemisztikus tárgyú. A dalok strofikus szerkezetűek, melyeken belül bizonyos versszakok többször ismétlődnek. (P4)
- Melville és Bathurst (Tiwi) szigetek dalai
A szigetek Darwintól északra, a Coburg-félszigettől nyugatra fekszenek. A terület dalaira a monoton, kántálás-szerű melódia a jellemző. Hangszeres kíséretként ritmusverő fát, vagy a test különböző részeinek ütését használják.
