Difference between revisions of "Kenkeni"
(EmbedVideo csere) |
|||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A kenkeni a [[9. A mande dobokról általában|mande dobok]] hármas szettjének, melyet főként Guineában használnak legkisebb tagja, melyet egyik kézzel faütővel ütik, másik kézzel, fémkolomppal kísérik. A szettben, ahogyan már említettük, a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a [[Dundun|dundun]] (vagy dundunba). E hármas szett adja a [[Djembe (jembe)|djembe]]-játék lüktető lelkét, mely két-három djembe-kíséretet játszó zenész, és egy-két szólista mellett szólal meg az afrikai ritmusokra legtöbbször oly jellemző polifóniában. Néha egy, illetve kettő, fektetett, vagy állított kenkeni szól a basszus-dob mellett, és egy-egy ember játszik mindkettőn. A sangban vezeti a legtöbb ritmusképletet, melyet a kenkeni kísér, és a nagy dundun másik vezető-ritmust visz. A ritmusok mindhárom basszus-hangszeren többféle ütéstechnikát tartalmaznak, a leggyakoribb, mikor a bőrt megütve az ütő lepattan (lazább csuklóval), illetve néha az ütőt a bőrhöz hozzányomják, amely egyfajta tompább, lefogott hangot eredményez. A kenkeni általában alap-kíséretet játszik, rövid, csekély mértékben változatos ritmusképleteket használ, ritkán szólózik. Ettől azonban ne gondoljuk, hogy a kenkeni kevésbé fontos szerepet játszik, mint a többi basszus-hangszer. Állandó, jól kihallható alapot kell adnia, amelyhez a többi zenész (illetve a teljes polifónia) igazodik. | A kenkeni a [[9. A mande dobokról általában|mande dobok]] hármas szettjének, melyet főként Guineában használnak legkisebb tagja, melyet egyik kézzel faütővel ütik, másik kézzel, fémkolomppal kísérik. A szettben, ahogyan már említettük, a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a [[Dundun|dundun]] (vagy dundunba). E hármas szett adja a [[Djembe (jembe)|djembe]]-játék lüktető lelkét, mely két-három djembe-kíséretet játszó zenész, és egy-két szólista mellett szólal meg az afrikai ritmusokra legtöbbször oly jellemző polifóniában. Néha egy, illetve kettő, fektetett, vagy állított kenkeni szól a basszus-dob mellett, és egy-egy ember játszik mindkettőn. A sangban vezeti a legtöbb ritmusképletet, melyet a kenkeni kísér, és a nagy dundun másik vezető-ritmust visz. A ritmusok mindhárom basszus-hangszeren többféle ütéstechnikát tartalmaznak, a leggyakoribb, mikor a bőrt megütve az ütő lepattan (lazább csuklóval), illetve néha az ütőt a bőrhöz hozzányomják, amely egyfajta tompább, lefogott hangot eredményez. A kenkeni általában alap-kíséretet játszik, rövid, csekély mértékben változatos ritmusképleteket használ, ritkán szólózik. Ettől azonban ne gondoljuk, hogy a kenkeni kevésbé fontos szerepet játszik, mint a többi basszus-hangszer. Állandó, jól kihallható alapot kell adnia, amelyhez a többi zenész (illetve a teljes polifónia) igazodik. | ||
| − | + | {{#ev:youtube|91oqOXh8UAQ|480|center|A dundunba ritmust hallhatjuk és láthatjuk a basszus hangszerekkel, és djembével. A szólista Ladji Kante.}} | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 10:01-kori változata
A kenkeni a mande dobok hármas szettjének, melyet főként Guineában használnak legkisebb tagja, melyet egyik kézzel faütővel ütik, másik kézzel, fémkolomppal kísérik. A szettben, ahogyan már említettük, a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a dundun (vagy dundunba). E hármas szett adja a djembe-játék lüktető lelkét, mely két-három djembe-kíséretet játszó zenész, és egy-két szólista mellett szólal meg az afrikai ritmusokra legtöbbször oly jellemző polifóniában. Néha egy, illetve kettő, fektetett, vagy állított kenkeni szól a basszus-dob mellett, és egy-egy ember játszik mindkettőn. A sangban vezeti a legtöbb ritmusképletet, melyet a kenkeni kísér, és a nagy dundun másik vezető-ritmust visz. A ritmusok mindhárom basszus-hangszeren többféle ütéstechnikát tartalmaznak, a leggyakoribb, mikor a bőrt megütve az ütő lepattan (lazább csuklóval), illetve néha az ütőt a bőrhöz hozzányomják, amely egyfajta tompább, lefogott hangot eredményez. A kenkeni általában alap-kíséretet játszik, rövid, csekély mértékben változatos ritmusképleteket használ, ritkán szólózik. Ettől azonban ne gondoljuk, hogy a kenkeni kevésbé fontos szerepet játszik, mint a többi basszus-hangszer. Állandó, jól kihallható alapot kell adnia, amelyhez a többi zenész (illetve a teljes polifónia) igazodik.
