Difference between revisions of "A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy"
(EmbedVideo csere) |
|||
| (10 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Kelet-Arnhem-földön - mint Ausztrália többi részén - a zene alapja az ének. Az énekes-, vagy énekesek kórusához [[ | + | Kelet-Arnhem-földön - mint Ausztrália többi részén - a zene alapja az ének. Az énekes-, vagy énekesek kórusához [[ritmusverő fa|ritmusverő fa]] társul, melyet a [[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)|didzseridu]] ritmikus hangja kísér. <br>[[Fájl:Yidakil_copy.png|200 px|bélyegkép|jobbra|'''Yidaki'''<br>Északkelet-Arnhem-földön játszott Yidaki. Világszerte elterjedt téves nézet szerint a Yidaki a didzseridu őslakos neve – valójában a didzseridu hangszercsalád Északkelet-Arnhem-földön honos ága. Készítője Barayuwa Munungurr. Anyaga stringybark eukaliptusz (Eucalyptus tetrodonta). Származási helye Yirrkala. A díszítés egy, a testfestés alkalmával is használt motívum, az olive piton. Fotó: Korecz Márk.]]<br> |
| − | [[Fájl: | + | |
| − | + | ||
A didzseridu, vagy ahogyan az észak-keleti sarokban nevezik, Yidaki (délkeleti részen pedig lhambilbig), valamint a rajta játszott technika a műfaj legjellemzőbb stilisztikai ismertetőjegye. Széles körben elterjedt, ám téves nézet szerint a didzseridu őslakos neve általánosan Yidaki; valójában csakis az Arnhemm-föld északkeleti részén használt, és kizárólag az itt készült hangszer nevezhető így, mely a didzseridu hangszercsalád egyik oldalágát képviseli. A hangszer legfontosabb ismérvei a rajta játszott technikán kívül a fizikai sajátosságai, melyek alkalmassá teszik a gyorsabb, bonyolult, szólista stílusú játékra. <br> | A didzseridu, vagy ahogyan az észak-keleti sarokban nevezik, Yidaki (délkeleti részen pedig lhambilbig), valamint a rajta játszott technika a műfaj legjellemzőbb stilisztikai ismertetőjegye. Széles körben elterjedt, ám téves nézet szerint a didzseridu őslakos neve általánosan Yidaki; valójában csakis az Arnhemm-föld északkeleti részén használt, és kizárólag az itt készült hangszer nevezhető így, mely a didzseridu hangszercsalád egyik oldalágát képviseli. A hangszer legfontosabb ismérvei a rajta játszott technikán kívül a fizikai sajátosságai, melyek alkalmassá teszik a gyorsabb, bonyolult, szólista stílusú játékra. <br> | ||
| − | + | A rajta játszott stílusra, mint ''’B’''-típusú technikára hivatkoznak a kutatók <ref>Moyle, Alice M.: Songs from the Northern Territory. Companion booklet. Canberra, 1974, Australian Institute of Aboriginal Studies. E csoportosítást Alice Moyle vezette be, azóta is ez használatos.</ref>. Legfontosabb megkülönböztető jegye az úgynevezett ''kürthang'', mely az alaphang felett szólal meg; a játékos az ajkainak megfeszítésével képzi a rövid, néhol hosszan kitartott, ritmusba illesztett hangot. A játék szempontjából talán fontosabb maga a játéktechnika, vagyis ahogyan a játékos megszólaltatja a hangszert és játssza a néhol bonyolult, összetett ritmusokat, melyek az egész északi területen belül itt a legdinamikusabbak. A játékos a nyelv használatával, a kürthangok játékával, valamint az egymást követő, gyors, ritmushoz igazított levegővételekkel képzi a ritmusokat. <br><br><br><br><br><br>[[Fájl:800px-Djalu copy.png|bélyegkép|200 px|jobbra|Djalu Gurruwiwi a hangszerkészítés első fázisában, miközben kiválasztja a yidaki alapanyagnak megfelelő termesz rágta eukaliptusz törzset. Djalu világszerte elismerten a didzseridu (és yidaki, vagy yirdaki) játék öregje és őrzője, személyét Arnhem-földön kívül és belül nagy tisztelet övezi. Az által készített hangszerek a didzseriduk „Stradivariai”. A [[:Kategória:Yolngu|Yolngu]] nemzetségen belül a Galpu klán elöljárója. <br>A szerző saját felvétele. <br> [http://www.djalu.com/djalu.html/ Djalu]<br> | |
| + | [http://traditionalway.minima.hu/yidaki_story_hu.pdf A galpuk yidaki-eredetmítosza magyarul] ]] | ||
| + | Fontos megemlíteni a játék alatt folyamatosan megszólaltatott hangot, ami a didzseridu alaphangjának a tónusát adja. A ritmus további színesítésére szolgáló magasabb torokhangok általában a kísérő dal jelentéstartalmához köthetők, vagy pusztán színesítésre szolgálnak (lásd Brolga). A ritmusok kigyakorlására, memorizálására e területen elterjedtek az úgynevezett szájhangok (mouthsound), melyek a játszott ritmikát őrzik – dith-dhu dirrl dirrl, a stílus egyik alap mintázata. <br> | ||
| + | |||
| + | {{Zenelejátszó | ||
| + | | fájlnév = Djalu full cut.mp3 | ||
| + | | cím = Djalu Gurruwiwi szemlélteti a ‘yidaki-játék’<br> néhány alap mintázatát. | ||
| + | | alcím = A Gurruwiwi család szíves hozzájárulásával.<br> A szerző felvétele. | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | {{#ev:youtube|4QG3USjxE6Q|290|left|Korunk egyik legkiválóbb yidaki játékosa, Adam Marrilaga}} | ||
| − | |||
A Yidaki feladata, hogy kövesse a ritmusverő fát, melyet a vezető énekes szólaltat meg. Szintén az énekes szabja meg a dalt kísérő didzseridu ritmust, a ritmusképletek egymásutániságát, a belépés és a kilépés helyét, valamint a ritmusváltásokat. E zenei kötöttség mellett a didzseridu játékos tehetségén, virtuozitásán is nagy hangsúly van. A stíluson belül kialakultak alstílusok, melyek a kivételes játékosok képességeit, valamint a [[:Kategória:Bungull|Bungull]], illetve az itt élők kulturális sokszínűségét dicsérik. <br> | A Yidaki feladata, hogy kövesse a ritmusverő fát, melyet a vezető énekes szólaltat meg. Szintén az énekes szabja meg a dalt kísérő didzseridu ritmust, a ritmusképletek egymásutániságát, a belépés és a kilépés helyét, valamint a ritmusváltásokat. E zenei kötöttség mellett a didzseridu játékos tehetségén, virtuozitásán is nagy hangsúly van. A stíluson belül kialakultak alstílusok, melyek a kivételes játékosok képességeit, valamint a [[:Kategória:Bungull|Bungull]], illetve az itt élők kulturális sokszínűségét dicsérik. <br> | ||
| − | A Yidaki játékosok e területen általában fiatal fiúk (nők nem játsszanak a hangszeren), akiknek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, ismerniük kell az előadás és a ceremónia kötelességeket, a zenében használt szimbólumokat, képesnek kell lenniük esztétikailag kielégíteni a zenei igényeket, fizikailag alkalmasnak kell lenniük a Yidakin való játékra, és tudniuk kell együttműködni az énekessel. <ref> | + | A Yidaki játékosok e területen általában fiatal fiúk (nők nem játsszanak a hangszeren), akiknek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, ismerniük kell az előadás és a ceremónia kötelességeket, a zenében használt szimbólumokat, képesnek kell lenniük esztétikailag kielégíteni a zenei igényeket, fizikailag alkalmasnak kell lenniük a Yidakin való játékra, és tudniuk kell együttműködni az énekessel. <ref>Kopoff, Steve: Accompanying the Dreaming. Determinants of Didjeridu Style in Traditional and Popular Yolngu Songs. In: Karl Neuenfeldt ed.: The Didjeridu from Arnhem Land to the Internet. Sydney, 1997, Perfect Beat Publications.</ref>. Habár bárkiből válhat Yidaki játékos, mégis, jó játékos csak az lehet, aki ezeknek a követelményeknek eleget tesz. Az utóbbi két évtizedben – nyilvánvalóan a külső zenei hatásoknak köszönhetően – az eredetileg kíséretre szolgáló technikából a virtuóz játékosok új, szólista stílust alakítottak ki, mely az egyéni képességeken és virtuozitáson alapulva további alstílusokra bomlik szét. <br><br><br> |
| − | </ref>. Habár bárkiből válhat Yidaki játékos, mégis, jó játékos csak az lehet, aki ezeknek a követelményeknek eleget tesz. Az utóbbi két évtizedben – nyilvánvalóan a külső zenei hatásoknak köszönhetően – az eredetileg kíséretre szolgáló technikából a virtuóz játékosok új, szólista stílust alakítottak ki, mely az egyéni képességeken és virtuozitáson alapulva további alstílusokra bomlik szét. <br> | + | |
==Jegyzetek== | ==Jegyzetek== | ||
<references/> | <references/> | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| 32. sor: | 25. sor: | ||
*[[Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok]] | *[[Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok]] | ||
*[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)]] | *[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)]] | ||
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Yolnguk]] |
[[Kategória:Bungull]] | [[Kategória:Bungull]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 11:10-kori változata
Kelet-Arnhem-földön - mint Ausztrália többi részén - a zene alapja az ének. Az énekes-, vagy énekesek kórusához ritmusverő fa társul, melyet a didzseridu ritmikus hangja kísér.
Északkelet-Arnhem-földön játszott Yidaki. Világszerte elterjedt téves nézet szerint a Yidaki a didzseridu őslakos neve – valójában a didzseridu hangszercsalád Északkelet-Arnhem-földön honos ága. Készítője Barayuwa Munungurr. Anyaga stringybark eukaliptusz (Eucalyptus tetrodonta). Származási helye Yirrkala. A díszítés egy, a testfestés alkalmával is használt motívum, az olive piton. Fotó: Korecz Márk.
A didzseridu, vagy ahogyan az észak-keleti sarokban nevezik, Yidaki (délkeleti részen pedig lhambilbig), valamint a rajta játszott technika a műfaj legjellemzőbb stilisztikai ismertetőjegye. Széles körben elterjedt, ám téves nézet szerint a didzseridu őslakos neve általánosan Yidaki; valójában csakis az Arnhemm-föld északkeleti részén használt, és kizárólag az itt készült hangszer nevezhető így, mely a didzseridu hangszercsalád egyik oldalágát képviseli. A hangszer legfontosabb ismérvei a rajta játszott technikán kívül a fizikai sajátosságai, melyek alkalmassá teszik a gyorsabb, bonyolult, szólista stílusú játékra.
A szerző saját felvétele.
Djalu
A galpuk yidaki-eredetmítosza magyarul
Fontos megemlíteni a játék alatt folyamatosan megszólaltatott hangot, ami a didzseridu alaphangjának a tónusát adja. A ritmus további színesítésére szolgáló magasabb torokhangok általában a kísérő dal jelentéstartalmához köthetők, vagy pusztán színesítésre szolgálnak (lásd Brolga). A ritmusok kigyakorlására, memorizálására e területen elterjedtek az úgynevezett szájhangok (mouthsound), melyek a játszott ritmikát őrzik – dith-dhu dirrl dirrl, a stílus egyik alap mintázata.
|
|
Djalu Gurruwiwi szemlélteti a ‘yidaki-játék’ |
Korunk egyik legkiválóbb yidaki játékosa, Adam Marrilaga
A Yidaki feladata, hogy kövesse a ritmusverő fát, melyet a vezető énekes szólaltat meg. Szintén az énekes szabja meg a dalt kísérő didzseridu ritmust, a ritmusképletek egymásutániságát, a belépés és a kilépés helyét, valamint a ritmusváltásokat. E zenei kötöttség mellett a didzseridu játékos tehetségén, virtuozitásán is nagy hangsúly van. A stíluson belül kialakultak alstílusok, melyek a kivételes játékosok képességeit, valamint a Bungull, illetve az itt élők kulturális sokszínűségét dicsérik.
A Yidaki játékosok e területen általában fiatal fiúk (nők nem játsszanak a hangszeren), akiknek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, ismerniük kell az előadás és a ceremónia kötelességeket, a zenében használt szimbólumokat, képesnek kell lenniük esztétikailag kielégíteni a zenei igényeket, fizikailag alkalmasnak kell lenniük a Yidakin való játékra, és tudniuk kell együttműködni az énekessel. [2]. Habár bárkiből válhat Yidaki játékos, mégis, jó játékos csak az lehet, aki ezeknek a követelményeknek eleget tesz. Az utóbbi két évtizedben – nyilvánvalóan a külső zenei hatásoknak köszönhetően – az eredetileg kíséretre szolgáló technikából a virtuóz játékosok új, szólista stílust alakítottak ki, mely az egyéni képességeken és virtuozitáson alapulva további alstílusokra bomlik szét.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Moyle, Alice M.: Songs from the Northern Territory. Companion booklet. Canberra, 1974, Australian Institute of Aboriginal Studies. E csoportosítást Alice Moyle vezette be, azóta is ez használatos.
- ↑ Kopoff, Steve: Accompanying the Dreaming. Determinants of Didjeridu Style in Traditional and Popular Yolngu Songs. In: Karl Neuenfeldt ed.: The Didjeridu from Arnhem Land to the Internet. Sydney, 1997, Perfect Beat Publications.
