Difference between revisions of "Kora"
(Fszek saját video link) |
|||
| (10 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A három hárfaszerű hangszer ([[6. A vadászok hangszerei|bolon, simbi]], kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora<ref> | + | A három hárfaszerű hangszer ([[6. A vadászok hangszerei|bolon, simbi]], kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora<ref>Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát: {{#ev:youtube|-hVZ96W61Eo|380|center|}} |
| − | + | </ref> egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg.<br> | |
| − | + | A [[bolon]] és a [[simbi]] a mande [[6. A vadászok hangszerei|vadászoktól]] ered, mely hangszereket a jelik is használják.A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai [[:Kategória:Mandék|Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál]] területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta. | |
| − | + | Nem tudni pontosan, milyen régi hangszerről is van szó, egyes források szerint a 18. századtól beszélhetünk róla, ám meglehet, már korábban, a 15. században is létezett, sőt elképzelhető, hogy Sunjata idejében került az első kora Maliba. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert. | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát | + | |
| − | </ref> egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg. | + | |
| − | A | + | |
| − | + | ||
'''A kora hangolása, jellemzői'''<br> | '''A kora hangolása, jellemzői'''<br> | ||
| − | Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a ''tomoraba'' (Casamance és Nyugat-Gambia), ''tomora mesengo'', ''hardino'' (Kelet-Gambia) és ''sauta'' (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.<br> | + | Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a ''tomoraba'' (Casamance és Nyugat-Gambia), ''tomora mesengo'', ''hardino'' (Kelet-Gambia) és ''sauta'' (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.<br><br> |
| − | < | + | |
| − | + | <div align=center>[http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/kora.html Mohamed Bangoura, guineai születésű jeli bemutatja a korát.]<br><i>(A videofájl a hivatkozásra kattintva tekinthető meg.)</i></div><br> | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | </ | + | |
| − | <br> | + | |
Nincs szabály vagy kötött rendszer arra vonatkozólag, ki, hogyan hangolja be a koráját. Ha két játékos játszik, megbeszélik a hangolást, ám szabadon választanak. Sokszor azonban az énekeshez kell igazodniuk, mely gyakran a játékos maga. A jobb kéz felőli első húr általában E és G között szól.<br> | Nincs szabály vagy kötött rendszer arra vonatkozólag, ki, hogyan hangolja be a koráját. Ha két játékos játszik, megbeszélik a hangolást, ám szabadon választanak. Sokszor azonban az énekeshez kell igazodniuk, mely gyakran a játékos maga. A jobb kéz felőli első húr általában E és G között szól.<br> | ||
Az igazán professzionális és gyakorlott játékos hihetetlen hangzásvilágot képes a kora által megjeleníteni, hiszen játéka közben egyszerre játszik alapdallamot, melyet többféleképpen követhet kísérettel, s melyre pedig ráépíti a szólórészt – mindezt egyedül.<br><br> | Az igazán professzionális és gyakorlott játékos hihetetlen hangzásvilágot képes a kora által megjeleníteni, hiszen játéka közben egyszerre játszik alapdallamot, melyet többféleképpen követhet kísérettel, s melyre pedig ráépíti a szólórészt – mindezt egyedül.<br><br> | ||
| 42. sor: | 30. sor: | ||
*[[Bala (balafon)]] | *[[Bala (balafon)]] | ||
*[[A mande zenei cikkek összefoglalója, kiegészítése]] | *[[A mande zenei cikkek összefoglalója, kiegészítése]] | ||
| − | *[[A mande zene és az iszlám]] | + | *[[12. A mande zene és az iszlám]] |
*[[A mande zene és a modernkor]] | *[[A mande zene és a modernkor]] | ||
*[[A modern mande zene]] | *[[A modern mande zene]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 13:00-kori változata
A három hárfaszerű hangszer (bolon, simbi, kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora[1] egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg.
A bolon és a simbi a mande vadászoktól ered, mely hangszereket a jelik is használják.A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta.
Nem tudni pontosan, milyen régi hangszerről is van szó, egyes források szerint a 18. századtól beszélhetünk róla, ám meglehet, már korábban, a 15. században is létezett, sőt elképzelhető, hogy Sunjata idejében került az első kora Maliba. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert.
A kora hangolása, jellemzői
Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a tomoraba (Casamance és Nyugat-Gambia), tomora mesengo, hardino (Kelet-Gambia) és sauta (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.
(A videofájl a hivatkozásra kattintva tekinthető meg.)
Nincs szabály vagy kötött rendszer arra vonatkozólag, ki, hogyan hangolja be a koráját. Ha két játékos játszik, megbeszélik a hangolást, ám szabadon választanak. Sokszor azonban az énekeshez kell igazodniuk, mely gyakran a játékos maga. A jobb kéz felőli első húr általában E és G között szól.
Az igazán professzionális és gyakorlott játékos hihetetlen hangzásvilágot képes a kora által megjeleníteni, hiszen játéka közben egyszerre játszik alapdallamot, melyet többféleképpen követhet kísérettel, s melyre pedig ráépíti a szólórészt – mindezt egyedül.
A ma élő talán leghíresebb és legelismertebb kora-játékos Toumani Djabaté, aki az énekes hagyomány nélkül építi fel repertoárjait.
Soron
A soron lényegében azonos a korával, Északkelet-Guineában találkozhatunk vele. A korával való történelmi és földrajzi kapcsolata nem tisztázott, több forrás a kora testvérének, illetve egyfajta korának nevezi.
[szerkesztés] Kapcsolódó videó
- ↑ Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát:
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
- A nyugat-afrikai zenéről általában
- 1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe
- 2. A mande eredet
- 3. A mande osztályrendszer
- 4. Előadók, zenészek a mande társadalomban
- 7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)
- Koni
- Bala (balafon)
- A mande zenei cikkek összefoglalója, kiegészítése
- 12. A mande zene és az iszlám
- A mande zene és a modernkor
- A modern mande zene
- Zenetanulás mandeföldön
- Mande zenei szócikkhez
- A mande zene Magyarországon
