Difference between revisions of "Kora"

(→‎Kapcsolódó szócikkek)
(Fszek saját video link)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
A három hárfaszerű hangszer ([[6. A vadászok hangszerei|bolon, simbi]], kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora<ref>
+
A három hárfaszerű hangszer ([[6. A vadászok hangszerei|bolon, simbi]], kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora<ref>Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát: {{#ev:youtube|-hVZ96W61Eo|380|center|}}
−
<center>
+
−
<websiteFrame>
+
−
website=http://www.youtube.com/embed/-hVZ96W61Eo
+
−
height=290
+
−
width=380
+
−
border=0
+
−
scroll=no
+
−
</websiteFrame>
+
−
</center>
+
−
<div align=center>Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát.</div>
+
 
</ref> egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg.<br>
 
</ref> egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg.<br>
 
A [[bolon]] és a [[simbi]] a mande [[6. A vadászok hangszerei|vadászoktól]] ered, mely hangszereket a jelik is használják.A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai [[:Kategória:Mandék|Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál]] területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta.
 
A [[bolon]] és a [[simbi]] a mande [[6. A vadászok hangszerei|vadászoktól]] ered, mely hangszereket a jelik is használják.A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai [[:Kategória:Mandék|Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál]] területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta.
17. sor: 7. sor:
  
 
Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a ''tomoraba'' (Casamance és Nyugat-Gambia), ''tomora mesengo'', ''hardino'' (Kelet-Gambia) és ''sauta'' (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.<br><br>
 
Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a ''tomoraba'' (Casamance és Nyugat-Gambia), ''tomora mesengo'', ''hardino'' (Kelet-Gambia) és ''sauta'' (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.<br><br>
−
<center>
+
 
−
<websiteFrame>
+
<div align=center>[http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/kora.html Mohamed Bangoura, guineai születésű jeli bemutatja a korát.]<br><i>(A videofájl a hivatkozásra kattintva tekinthető meg.)</i></div><br>
−
website=http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/kora.html
+
 
−
height=290
+
−
width=80%
+
−
border=0
+
−
scroll=no
+
−
</websiteFrame>
+
−
</center><br>
+
−
<div align=center>Mohamed Bangoura, guineai születésű jeli bemutatja a korát.</div>
+
−
<br><br>
+
 
Nincs szabály vagy kötött rendszer arra vonatkozólag, ki, hogyan hangolja be a koráját. Ha két játékos játszik, megbeszélik a hangolást, ám szabadon választanak. Sokszor azonban az énekeshez kell igazodniuk, mely gyakran a játékos maga. A jobb kéz felőli első húr általában E és G között szól.<br>
 
Nincs szabály vagy kötött rendszer arra vonatkozólag, ki, hogyan hangolja be a koráját. Ha két játékos játszik, megbeszélik a hangolást, ám szabadon választanak. Sokszor azonban az énekeshez kell igazodniuk, mely gyakran a játékos maga. A jobb kéz felőli első húr általában E és G között szól.<br>
 
Az igazán professzionális és gyakorlott játékos hihetetlen hangzásvilágot képes a kora által megjeleníteni, hiszen játéka közben egyszerre játszik alapdallamot, melyet többféleképpen követhet kísérettel, s melyre pedig ráépíti a szólórészt – mindezt egyedül.<br><br>
 
Az igazán professzionális és gyakorlott játékos hihetetlen hangzásvilágot képes a kora által megjeleníteni, hiszen játéka közben egyszerre játszik alapdallamot, melyet többféleképpen követhet kísérettel, s melyre pedig ráépíti a szólórészt – mindezt egyedül.<br><br>

A lap jelenlegi, 2013. április 3., 13:00-kori változata

A három hárfaszerű hangszer (bolon, simbi, kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora[1] egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg.
A bolon és a simbi a mande vadászoktól ered, mely hangszereket a jelik is használják.A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta. Nem tudni pontosan, milyen régi hangszerről is van szó, egyes források szerint a 18. századtól beszélhetünk róla, ám meglehet, már korábban, a 15. században is létezett, sőt elképzelhető, hogy Sunjata idejében került az első kora Maliba. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert.

A kora hangolása, jellemzői

Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a tomoraba (Casamance és Nyugat-Gambia), tomora mesengo, hardino (Kelet-Gambia) és sauta (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.

Mohamed Bangoura, guineai születésű jeli bemutatja a korát.
(A videofájl a hivatkozásra kattintva tekinthető meg.)

Nincs szabály vagy kötött rendszer arra vonatkozólag, ki, hogyan hangolja be a koráját. Ha két játékos játszik, megbeszélik a hangolást, ám szabadon választanak. Sokszor azonban az énekeshez kell igazodniuk, mely gyakran a játékos maga. A jobb kéz felőli első húr általában E és G között szól.
Az igazán professzionális és gyakorlott játékos hihetetlen hangzásvilágot képes a kora által megjeleníteni, hiszen játéka közben egyszerre játszik alapdallamot, melyet többféleképpen követhet kísérettel, s melyre pedig ráépíti a szólórészt – mindezt egyedül.

A ma élő talán leghíresebb és legelismertebb kora-játékos Toumani Djabaté, aki az énekes hagyomány nélkül építi fel repertoárjait.

Soron

A soron lényegében azonos a korával, Északkelet-Guineában találkozhatunk vele. A korával való történelmi és földrajzi kapcsolata nem tisztázott, több forrás a kora testvérének, illetve egyfajta korának nevezi.

[szerkesztés] Kapcsolódó videó

  1. ↑ Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát:

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök