Difference between revisions of "Kezdőlap"

A lap jelenlegi, 2013. június 21., 12:14-kori változata

Üdvözöljük a Népzenetár oldalán!
Népzenetárunkat azoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a zene sokszínűségét. Bátran keressenek a folyamatosan bővülő szócikkeink között. Szócikkeink száma: 351

Angol népzene Észak-Amerikában

Amerikai favágók

Az amerikai fehérek legkorábbi és legteljesebb hagyománya Nagy-Britanniából származik. Az amerikai dalok nagy része Angliából, Skóciából ered. Erre a zenei talapzatra épül az autentikus amerikai népdalkincs, amelyet brit minták alapján az amerikai kultúra jellegzetességei alakítanak tovább. Az amerikai angol hagyományban a legfontosabb dalok a balladák. Manapság elsősorban a keleti és déli területeken találkozunk velük, főként a New England és az Appalache viszonylag elszigetelt hegységeiben. tovább >>

Indiai hangszerek

Bánszuri

Az indiai klasszikus zene hangszerei (mind az észak-, mind a dél-indiai klasszikus zenét tekintve) négy fő csoportra bonthatók: húros-pengetős, fúvós, vonós és ütőhangszerekre. A már említett, forrásműként kezelt szanszkrit írások számos hangszerről szólnak, olyanokról, amelyek pontos formáját ma már egyáltalán nem ismerjük. Ennek oka, hogy az indiai zenészek gyakran végeznek maguk jelentős módosításokat hangszereiken annak megfelelően, amilyen stiláris jegyek stílusukat jellemzik. tovább >>

Hangszerek Észtországban

Kannel

A legősibb, egyben a régió specifikus hangszereinek egyike a finn kantele észt megfelelője: a kannel. A kannel trapéz alakú, eredetileg 5-7 húros pengetős hangszer. Bár hangszerek szép számban maradtak fenn, játékmódról, kompozíciókról információnk a korai időkből nincs. Újabb fajtáikon jellemzően szórakoztató táncmuzsikát játszottak. tovább >>

Kalimba

Kalimba a latin térségből. Pablo Alberto Salguero Quiles fotója.

A kalimba vagy hüvelykzongora idiofon afrikai hangszer, igen jelentős az afrikai zenében, és nagyon sokféle fajtája létezik. Afrika szubszaharai területein, illetve Latin-Amerikában található meg. A kalimbát a vékony, fémből, fából vagy más anyagból készült nyelvecskék vibrációja szólaltatja meg. Akkor ad ki hangot, amikor az egyik oldalon (változatos módszerekkel) rögzített, a másik oldalon pedig szabadon álló lamellák (vagy nyelvecskék) vibrálni kezdenek, ahogy a játékos finoman lenyomja, majd felengedi őket. Bonyolultabb szerkezetű és technológiájú hüvelykzongorák csupán Afrika szub-szaharai részén fejlődtek ki. tovább >>

Az ausztrál zene általános jellemzői

Kéregfestmény Közép-Arnhem-földről (részlet)

Mivel az őslakóknak nincs írott hagyománya, így tudásukat, a hitviláguk gerincét képező mítoszokat és történeteiket szájhagyomány útján adják tovább. E szóbeli hagyomány dalok formájában száll generációról generációra. Az őslakosok zenéjével kapcsolatban fontos megérteni azokat a zenei jegyeket és alapfogalmakat, melyek egy előadóban, előadók csoportjában, a hallgatóságban és e zenei hagyományokat kutatókban élnek a szélesebb körben értelmezett zenével kapcsolatban. Ezek nélkül nehéz lenne értelmezni, és esztétikailag értékelni Ausztrália zenei kultúráját.

Az emberi hangnak, a hang által artikulált szavaknak, az ezeket formába öntő dallamnak, illetve a mindezeket kísérő hangszereknek mágikus erejük van. Ezek az erők önmagukból fakadnak – nem imitációi, hanem hordozói, ha úgy tetszik, különböző aspektusai annak, amit az élet esszenciájaként fejezhetünk ki. tovább >>

Kategóriák

Régiók

Afrika

Ausztrália és Óceánia

Belső-Ázsia

Európa

India

Közel-Kelet

Latin-Amerika

Távol-Kelet

[×] Észak-Amerika

Etnikum

[×] Aboriginálok

Afroperui

[×] Amerikai fehér lakosság

[×] Amerikai zsidók

[×] Amhara

Angolok

[×] Arab

Arandák

[×] Aymara indiánok

[×] Bambarák (bamana)

Britek

[×] Burjátok

[×] Dánok

[×] Evenkik

[×] Finnek

[×] Franciák

[×] Grúz

Kajapók

Koorik

[×] Lettek

[×] Litvánok

[×] Magyarok

[×] Mandinkák

[×] Maninkák

[×] Ngunik

[×] Norvégok

[×] Németek

[×] Oroszok

[×] Osztrákok

[×] Perzsa

Piaroák

Pintupik

Pitjantjatjarák

[×] Réunion-szigetbeliek

[×] Shonák

Skótok

[×] Sothók

Spanyolok

[×] Svájciak

[×] Svédek

[×] Szahák (jakutok)

[×] Szlovákok

[×] Tigrinya

[×] Tiwik

[×] Tofák

Torres-szoros-beliek

[×] Tsongák

[×] Tswanák

[×] Tuareg

[×] Török

[×] Ukránok

[×] Venda

[×] Wassuluk (wassolon, wassoulou)

[×] Xasonkák

[×] Yolnguk

[×] Észtek

Írek

Képek

[×] Ausztrália képei

A Népzenetár a Föld népeinek zenéit mutatja be rendszerezetten, közérthető formában.
Anyagát zenei szakemberek készítették, jól alkalmazható oktatási és önművelődési célokra egyaránt.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - www.fszek.hu

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával,
az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 <div style="float:left; padding-left:8px;">
 <span style="font-size:160%; font-weight:bold; line-height:normal;">Üdvözöljük a Népzenetár oldalán!</span><br />
-<span style="font-size:100%;">''Népzenetárunkat azoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a zene sokszínűségét. Bátran keress folyamatosan bővülő szócikkeink között.''</span>
+<span style="font-size:100%;">''Népzenetárunkat azoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a zene sokszínűségét. Bátran keressenek a folyamatosan bővülő szócikkeink között.''</span>
 <span style="font-size:100%;">Szócikkeink száma: {{NUMBEROFARTICLES}}</span>
 </div>
@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 * [[:Kategória:Régiók|Régiók]]
 * [[:Kategória:Stílusok és műfajok|Stílusok és műfajok]]
-* [[:Kategória:Funkció|Funkciók]]
 | style="width:33%; font-size:95%;" |
 * [[:Kategória:Vallás|Vallás ]]
 * [[:Kategória:Etnikum|Etnikum]]
-* [[Kategória neve]]
 | style="width:34%; font-size:95%;" |
 * [[:Kategória:Ország|Ország]]
-* '''[[Összes kategória]]'''
+*[[:Kategória:Hangszerek|Hangszerek]]
+*[[:Kategória:Képek|Képek]]
 |}
 </div>
 |}
-{{Szerkesztés alatt}}
-<!-- -->
 {| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:100%; margin:10px -5px;"
+|-
 | valign="top" style="width:70%; border:solid 1px #999999;" |
 {{Kezdőlap rovat
 | szín = #A53529
-| cím = Bluegrass
+| cím = Angol népzene Észak-Amerikában
-| tartalom = A bluegrass egy a dél-amerikai népzenéhez szorosan kötődő zenei stílus, amelyben az éneket leginkább húros hangszereken kísérik. Az 1940-es években jelent meg a country zenéből kifejlődve. Az 1950-es évektől lett igazán népszerű, a rajongók ugyanis az északi hegyek modern népzenéjét látták benne. [[Bluegrass|tovább >>]]
+| tartalom = [[Fájl: EDinner.jpg|bélyegkép|balra|Amerikai favágók]] Az amerikai fehérek legkorábbi és legteljesebb hagyománya Nagy-Britanniából származik. Az amerikai dalok nagy része Angliából, Skóciából ered. Erre a zenei talapzatra épül az autentikus amerikai népdalkincs, amelyet brit minták alapján az amerikai kultúra jellegzetességei alakítanak tovább. Az amerikai angol hagyományban a legfontosabb dalok a balladák. Manapság elsősorban a keleti és déli területeken találkozunk velük, főként a New England és az Appalache viszonylag elszigetelt hegységeiben. [[Angol népzene Észak-Amerikában. Az amerikai brit hagyomány – általános|tovább >>]]
 }}
 {{Kezdőlap rovat
 | szín = #A53529
-| cím = Flamenco
+| cím = Indiai hangszerek
-| tartalom = Andalúzia  népzenéjét szokás a ''flamencóval'' azonosítani. A flamenco forrása az andalúz népzene és néptánc, s visszahat is rá: a számos máig élő népzenei és táncos andalúz hagyományt a városokban a romantika korában kialakult előadóművészeti ág, a flamenco alapanyagként használta, majd a nagy személyiségek, előadóművészek által sajátos irányokat felvevő művészet visszaáramlott a nép körébe, s újra folklorizálódott, folklorizálódik ma is. Emiatt nehéz is elkülöníteni, mi flamenco, s mi nem: például a sevillanast, ezt a sevillai eredetű táncos zenei ágat hol autokton népművészeti ágként, hol flamenco alfajként tartják számon. A flamenco tulajdonképpen egy városi, nevesített előadókkal dokumentálható fejlődés eredménye, de mégis egy sajátos zenei ág alakult ki belőle, melynek jellegzetességei, stílusjegyei visszaáramlanak a népművészetbe: így vált a flamenco mindenki művészetévé. [[Flamenco|tovább >>]]
+| tartalom = [[Fájl: Bánszuri.jpg|bélyegkép|balra|Bánszuri]] Az indiai klasszikus zene hangszerei (mind az észak-, mind a dél-indiai klasszikus zenét tekintve) négy fő csoportra bonthatók: húros-pengetős, fúvós, vonós és ütőhangszerekre. A már említett, forrásműként kezelt szanszkrit írások számos hangszerről szólnak, olyanokról, amelyek pontos formáját ma már egyáltalán nem ismerjük. Ennek oka, hogy az indiai zenészek gyakran végeznek maguk jelentős módosításokat hangszereiken annak megfelelően, amilyen stiláris jegyek stílusukat jellemzik.  [[Indiai hangszerek|tovább >>]]
 }}
 {{Kezdőlap rovat
 | szín = #A53529
-| cím = Ritmusverő fa
+| cím = Hangszerek Észtországban
-| tartalom = [[Fájl:Ritmusverő_fa.jpg|100 px|bélyegkép|jobbra|'''Ritmusverő fa'''<br>Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik.<br> Fotó: Korecz Márk]] A legelterjedtebb [[:Kategória:idiofon hangszerek|idiofon hangszer]] Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges. [[Ritmusverő fa|tovább >>]]<br><br>
+| tartalom = [[Fájl: Kannel.jpg|bélyegkép|balra|Kannel]] A legősibb, egyben a régió specifikus hangszereinek egyike a finn kantele észt megfelelője: a kannel. A kannel trapéz alakú, eredetileg 5-7 húros pengetős hangszer. Bár hangszerek szép számban maradtak fenn, játékmódról, kompozíciókról információnk a korai időkből nincs. Újabb fajtáikon jellemzően szórakoztató táncmuzsikát játszottak. [[Hangszerek Észtországban|tovább >>]]
- {{Zenelejátszó
-| fájlnév = I2.mp3‎
-| cím = Mook Mook (részlet)
-| alcím = A ritmusverő fa használata, wongga stílus.<br> Észak Ausztrália, Mowanjum community, Nyugat-Kimberley.<br> Előadók: Dusty Legune és Arthur Toby ének, Nelson Barunga didzseridu. <br>Bushfire – Traditional Aboriginal Music (ARC Music EUCD1224)
-}}
 }}
 {{Kezdőlap rovat
 | szín = #A53529
-| cím = Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél
+| cím = Kalimba
-| tartalom = [[Fájl: t17.jpg|bélyegkép|balra|Fotó: Fehér Károly]] A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros kapcsolatban, melyben rossz és jó erők és szellemek segíthették, illetve hátráltathatták a mindennapi életet, s melyekre hatni lehetett. E szellemek, csakúgy, mint Fekete-Afrikában a hagyományos hittel megegyezően akár természeti adottságokban is megjelenhettek; egy forrásban, barlangban, tűzben, szélben vagy üres helyeken, s mentális betegséget okozhattak.<br><br>A betegségeket mindig valamely erőhöz kötötték, mely az egyén lelkében vagy személyes erőiben okozott zavart, s azt ennek megfelelően kellett kezelni. Az iszlám azonban tiltja a különféle szellemekben való hitet, és az azokkal kapcsolatos gyakorlatok, illetve szeánszok alkalmazását, ezért hitvilágukat többé-kevésbé hozzá igazították, amely területeként eltérő lehet. [[Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél|tovább >>]]
+| tartalom = [[Fájl: kalimba3.jpg|bélyegkép|balra|Kalimba a latin térségből. Pablo Alberto Salguero Quiles fotója.]] A kalimba vagy hüvelykzongora [http://hu.wikipedia.org/wiki/Idiofon_hangszerek idiofon] afrikai hangszer, igen jelentős az afrikai zenében, és nagyon sokféle fajtája létezik. [[:kategória:Dél-Afrika|Afrika]] szubszaharai területein, illetve [[:kategória:Latin-Amerika|Latin-Amerikában]] található meg. A kalimbát a vékony, fémből, fából vagy más anyagból készült nyelvecskék vibrációja szólaltatja meg.   Akkor ad ki hangot, amikor az egyik oldalon (változatos módszerekkel) rögzített, a másik oldalon pedig szabadon álló lamellák (vagy nyelvecskék) vibrálni kezdenek, ahogy a játékos finoman lenyomja, majd felengedi őket. Bonyolultabb szerkezetű és technológiájú hüvelykzongorák csupán Afrika szub-szaharai részén fejlődtek ki. [[Kalimba|tovább >>]]
 }}
 {{Kezdőlap rovat
 | szín = #A53529
-| cím = Hangszerek Ausztráliában
+| cím = Az ausztrál zene általános jellemzői
-| tartalom = A hangszer általános definíciója szerint: nem-vokális eredetű hangok keltésére szolgáló eszköz. E rövid meghatározás kiválóan leírja a hangszer lényegét; mint látni fogjuk, az őslakosok hangszereinek viszonya a zenéhez nem mindig közvetlen; gyakran a szó szoros értelemben vett hangadó eszközről beszélhetünk, melynek célja és lényege nem a zene síkján nyilvánul meg, hanem sokkal inkább egy rituális tárgyról, és szimbólumról van szó. Ebből kifolyólag egyes hangszerekről csak kevés információ áll rendelkezésünkre – hanganyag pedig egyáltalán nem. [[Hangszerek Ausztráliában|tovább >>]]
+| tartalom = [[Fájl: Keregfestmeny.jpg|bélyegkép|balra|Kéregfestmény Közép-Arnhem-földről (részlet)]] Mivel az őslakóknak nincs írott hagyománya, így tudásukat, a hitviláguk gerincét képező mítoszokat és történeteiket szájhagyomány útján adják tovább. E szóbeli hagyomány dalok formájában száll generációról generációra. Az őslakosok zenéjével kapcsolatban fontos megérteni azokat a zenei jegyeket és alapfogalmakat, melyek egy előadóban, előadók csoportjában, a hallgatóságban és e zenei hagyományokat kutatókban élnek a szélesebb körben értelmezett zenével kapcsolatban. Ezek nélkül nehéz lenne értelmezni, és esztétikailag értékelni Ausztrália zenei kultúráját.<br><br> Az emberi hangnak, a hang által artikulált szavaknak, az ezeket formába öntő dallamnak, illetve a mindezeket kísérő hangszereknek mágikus erejük van. Ezek az erők önmagukból fakadnak – nem imitációi, hanem hordozói, ha úgy tetszik, különböző aspektusai annak, amit az élet esszenciájaként fejezhetünk ki. [[Az ausztrál zene általános jellemzői|tovább >>]]
 }}
-| valign="top" style="width:30%; border:solid 1px #999999; background-color:#FAECBD;" |
+| rowspan="2" valign="top" style="width:30%; border:solid 1px #999999; background-color:#FAECBD;" |
 <b>Kategóriák</b>
 <categorytree>Régiók</categorytree>
 <categorytree>Etnikum</categorytree>
-<categorytree>Ország</categorytree>
+<categorytree>Képek</categorytree>
+<!-- legnépszerűbb lapjaink volt -->
+<!--
+|-
+| valign="top" style="width:70%; border:solid 1px #999999; " |
+{{Kezdőlap rovat
+| szín = #A53529
+| cím = Legnépszerűbb lapjaink 2013. március 17-ig
+| tartalom =
+<ul>
+<li> [[Az ausztrál őslakos zene globális hatása, avagy a didzseridu]] (2677 megtekintés)
+<li> [[Hangszerek Ausztráliában]] (2209 megtekintés)
+<li> [[Az ausztrál zene általános jellemzői]] (1759 megtekintés)
+<li> [[Néhány előadási és zenei stílus Ausztrália északi részéről]] (1682 megtekintés)
+<li> [[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]] (1399 megtekintés)
+<li> [[Korunk őslakos zenéje Ausztráliában, előadók, zenekarok]] (1393 megtekintés)
+<li> [[Kelet-, Északkelet-Arnhem-föld zenéi]] (1344 megtekintés)
+<li> [[Kulturális jellemzők Ausztráliában]] (1138 megtekintés)
+<li> [[Kalimba]] (1077 megtekintés)
+<li> [[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)]] ‎(1 021 megtekintés)
+</ul>
+}}
+-->
+|}
+{| cellspacing="5" style="width:99%; margin:10px 0px; border:1px solid #CCF; background-color:#FAECBD; vertical-align: top; color: #000000; padding: 5px;"
+|-
+| style="width:50%; text-align:center; vertical-align:top;" |
+<div style="float:center;">
+<span style="font-size:100%;">A <b>Népzenetár</b> a Föld népeinek zenéit mutatja be rendszerezetten, közérthető formában.<br> Anyagát zenei szakemberek készítették, jól alkalmazható oktatási és önművelődési célokra egyaránt.<br> [http://www.fszek.hu Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - www.fszek.hu]</span>
+</div>
 |}
 {{Tudásdepó Expressz}}

Difference between revisions of "Kezdőlap"

A lap jelenlegi, 2013. június 21., 12:14-kori változata

Nézetek

Személyes eszközök

Navigáció

Keresés

Eszközök