Difference between revisions of "Kelet-, Északkelet-Arnhem-föld zenéi"
| 10. sor: | 10. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[Az északi területek előadási stílusai és hangszerei]] | *[[Az északi területek előadási stílusai és hangszerei]] | ||
| − | **[[A | + | **[[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]] |
**[[Zenei változatosság Kelet-, Északkelet Arnhem-földön]] | **[[Zenei változatosság Kelet-, Északkelet Arnhem-földön]] | ||
**[[Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok]] | **[[Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok]] | ||
A lap 2011. április 7., 12:26-kori változata
Az általunk Kelet-ként megjelölt területet nyugatról a Blyth-folyó, délről a Roper-folyó, Keletről a Carpentaria-öböl, északról pedig az Arafura-tenger határolja.
GOOGLE TÉRKÉP, ÉSZAK AUSZTRÁLIA TÉRKÉP – KELET ARNHEM-FÖLD
Fontos megjegyezni, hogy a terület zenei határvonalát nem lehet egyértelműen meghúzni; a fent meghatározott határtól nyugati, dél-nyugati irányban több stílus él együtt. Arnhem-föld keleti részén játszott zenei stílust elsősorban a Yolngu kulturális blokkhoz köthetjük, melynek általánosan elterjedt neve Bungull. Ez valójában táncot jelent, azonban a kifejezés utal arra a zenei előadásmódra is, mely Kelet-Arnhem-föld sajátossága. Az itt játszott daloknak és táncoknak egyéni elnevezésük van a szerző csoport vagy klán nevei, valamint tárgyuk szerint.
A Yolngu egy gyűjtőnév, az ezen a területen élő, valamint az e földhöz vallásilag kötődő őslakos klánokat értjük alatta. Habár e klánok nem mindegyike osztozik közös hagyományokon és nem beszélnek egy nyelvet, mégis egymással való kapcsolatuk bonyolult, vallási és szociális bázisokon nyugvó rendszeren alapul.
A kontinens északi részét érte el a legkésőbb az új, hódító kultúra, így a hagyományok itt tudtak a legtovább fennmaradni, melyek ugyanakkor az utóbbi évtizedekben végbement változásoknak köszönhetően erős hanyatlásnak indultak. Tény azonban, hogy az elszigeteltség az e területen élőkre igaz a legkevésbé.
Az itt élő klánok kulturális, vallási és szociális élete gyökeresen változásokon ment át – még mielőtt a nyugati hajósok megpillantották volna Ausztrália északi partjait. A Malajziából érkező kereskedők (Macassan) évszázadokon át látogatták a partszakaszt, évenkénti útjuk oka a kínai kereskedőknek továbbadott tengeri uborka volt (Trepang); az őslakosokkal való kapcsolatuk kereskedelmi cserén alapult, melynek köszönhetően a területen addig nem ismert használati eszközök megjelenésével járt együtt. E kapcsolat nagy hatással volt az őslakosok szellemi életébe, és ezzel együtt a zenére is.
