Difference between revisions of "Kategória:Oroszország"
a (Levédte a(z) Kategória:Oroszország lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
(Google térkép link) |
||
| (3 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<center> | <center> | ||
| − | < | + | [[Fájl:Kat oroszorszag.jpg]]<br> |
| − | + | [http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&hl=hu&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a2c42835198b8b0c0&ll=61.606396,105.46875&spn=63.145823,149.414063&z=2 Google térkép megtekintése] | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
</center> | </center> | ||
| − | Az orosz népzene regionális sokszínűsége részint Oroszország földrajzi helyzetének, részint bizonyos történelmi események nyilvánvaló következményeinek tudható be. Az ország történelmi kapcsolatai és ma is fennálló helyi kapcsolatrendszere a szomszédos szláv, finnugor és türk népekkel kétségtelenül felelős a differenciáltságért. A történelmi tényezők közül a különféle okokra visszavezethető népvándorlás(ok), tömeges áttelepülések a legmeghatározóbbak. Az agrár falvak évszázados kohézióját törték meg ezek a népmozgások, a főbb kiváltó okok közt említhetjük a 13. századi tatárjárást, valamint – a 16. századtól kezdődően – a földesurak jobbágytelepítő tevékenységét. Ez utóbbi elsősorban a férfi populációt érintette, akárcsak a kapitalizmus eszmerendszerének megjelenésével országszerte megkezdődő kollektív gyár- és vasútépítő munkák sora. A férfi lakosság távollétét illetően nem elhanyagolható a katonai szolgálati idő extrém hosszúsága sem. Fentiek tükrében nem kérdés, hogy az archaikusabb vonásokat miért éppen a női repertoárok hordozzák. A tradicionális orosz zene térbeli és időbeli felosztása tudományosan egyaránt indokolható. A nagy népzenei dialektusok: észak-orosz, nyugat-orosz, közép-orosz és dél-orosz. Ezen belül további dialektusterületek (pl. az Oka-folyó völgye, a Volga felső folyása, a Don folyása, a Fehér-tenger vidéke) és mikro-régiók (a kisebb folyók mentén) különülnek el. Kimerítő dialektustérkép elkészítése azonban – az ország méretéből és területének geográfiai differenciáltságából következően – meglehetősen nehéz feladat. A kronológiai aspektus három réteget különböztet meg: óorosz (keleti-szláv) hagyomány, az egységes orosz nemzet kialakulásának kora (14-16. század), valamint az azt követő, későbbi korok. A három réteg együtt, s egymással erős kölcsönhatásban élt a paraszti hagyományban (a különböző stílusrétegek kölcsönhatása kevéssé figyelhető meg a városi kultúrában, a kereskedő és nem-jobbágyi falvak praxisában, illetve az ipari- és diákközpontok elő- és külvárosi hagyományaiban). Az orosz népzene definiálása nem egyszerű; a gyűjtemények hiányosak, a dalok többsége nincs osztályozva, a gyűjtések egy része még ma is publikálatlan, az ország egészére kiterjedő, kollektív gyűjtés tulajdonképpen nem volt. A tudományos kutatás a dialektus-korszak-műfaj aspektusrendszert alkalmazza, értékelhető eredmény felmutatása azonban csak a hiányzó adatok birtokában lesz/lenne lehetséges. A műfajelméleti megközelítés talán a legjárhatóbb út, az egyedüli, amely az anyag feltáratlansága ellenére is lehetővé teszi a formák vizsgálatát, valamint a szociális és kulturális funkciók leírását. | + | Az orosz népzene regionális sokszínűsége részint Oroszország földrajzi helyzetének, részint bizonyos történelmi események nyilvánvaló következményeinek tudható be. Az ország történelmi kapcsolatai és ma is fennálló helyi kapcsolatrendszere a szomszédos szláv, finnugor és türk népekkel kétségtelenül felelős a differenciáltságért. A történelmi tényezők közül a különféle okokra visszavezethető népvándorlás(ok), tömeges áttelepülések a legmeghatározóbbak. Az agrár falvak évszázados kohézióját törték meg ezek a népmozgások, a főbb kiváltó okok közt említhetjük a 13. századi tatárjárást, valamint – a 16. századtól kezdődően – a földesurak jobbágytelepítő tevékenységét. Ez utóbbi elsősorban a férfi populációt érintette, akárcsak a kapitalizmus eszmerendszerének megjelenésével országszerte megkezdődő kollektív gyár- és vasútépítő munkák sora. A férfi lakosság távollétét illetően nem elhanyagolható a katonai szolgálati idő extrém hosszúsága sem. Fentiek tükrében nem kérdés, hogy az archaikusabb vonásokat miért éppen a női repertoárok hordozzák. |
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | A tradicionális orosz zene térbeli és időbeli felosztása tudományosan egyaránt indokolható. A nagy népzenei dialektusok: észak-orosz, nyugat-orosz, közép-orosz és dél-orosz. Ezen belül további dialektusterületek (pl. az Oka-folyó völgye, a Volga felső folyása, a Don folyása, a Fehér-tenger vidéke) és mikro-régiók (a kisebb folyók mentén) különülnek el. Kimerítő dialektustérkép elkészítése azonban – az ország méretéből és területének geográfiai differenciáltságából következően – meglehetősen nehéz feladat. | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | A kronológiai aspektus három réteget különböztet meg: óorosz (keleti-szláv) hagyomány, az egységes orosz nemzet kialakulásának kora (14-16. század), valamint az azt követő, későbbi korok. A három réteg együtt, s egymással erős kölcsönhatásban élt a paraszti hagyományban (a különböző stílusrétegek kölcsönhatása kevéssé figyelhető meg a városi kultúrában, a kereskedő és nem-jobbágyi falvak praxisában, illetve az ipari- és diákközpontok elő- és külvárosi hagyományaiban). Az orosz népzene definiálása nem egyszerű; a gyűjtemények hiányosak, a dalok többsége nincs osztályozva, a gyűjtések egy része még ma is publikálatlan, az ország egészére kiterjedő, kollektív gyűjtés tulajdonképpen nem volt. | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | A tudományos kutatás a dialektus-korszak-műfaj aspektusrendszert alkalmazza, értékelhető eredmény felmutatása azonban csak a hiányzó adatok birtokában lesz/lenne lehetséges. A műfajelméleti megközelítés talán a legjárhatóbb út, az egyedüli, amely az anyag feltáratlansága ellenére is lehetővé teszi a formák vizsgálatát, valamint a szociális és kulturális funkciók leírását. | ||
[[Kategória:ország]] | [[Kategória:ország]] | ||
[[Kategória:Európa]] | [[Kategória:Európa]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 5., 09:59-kori változata
Az orosz népzene regionális sokszínűsége részint Oroszország földrajzi helyzetének, részint bizonyos történelmi események nyilvánvaló következményeinek tudható be. Az ország történelmi kapcsolatai és ma is fennálló helyi kapcsolatrendszere a szomszédos szláv, finnugor és türk népekkel kétségtelenül felelős a differenciáltságért. A történelmi tényezők közül a különféle okokra visszavezethető népvándorlás(ok), tömeges áttelepülések a legmeghatározóbbak. Az agrár falvak évszázados kohézióját törték meg ezek a népmozgások, a főbb kiváltó okok közt említhetjük a 13. századi tatárjárást, valamint – a 16. századtól kezdődően – a földesurak jobbágytelepítő tevékenységét. Ez utóbbi elsősorban a férfi populációt érintette, akárcsak a kapitalizmus eszmerendszerének megjelenésével országszerte megkezdődő kollektív gyár- és vasútépítő munkák sora. A férfi lakosság távollétét illetően nem elhanyagolható a katonai szolgálati idő extrém hosszúsága sem. Fentiek tükrében nem kérdés, hogy az archaikusabb vonásokat miért éppen a női repertoárok hordozzák.
A tradicionális orosz zene térbeli és időbeli felosztása tudományosan egyaránt indokolható. A nagy népzenei dialektusok: észak-orosz, nyugat-orosz, közép-orosz és dél-orosz. Ezen belül további dialektusterületek (pl. az Oka-folyó völgye, a Volga felső folyása, a Don folyása, a Fehér-tenger vidéke) és mikro-régiók (a kisebb folyók mentén) különülnek el. Kimerítő dialektustérkép elkészítése azonban – az ország méretéből és területének geográfiai differenciáltságából következően – meglehetősen nehéz feladat.
A kronológiai aspektus három réteget különböztet meg: óorosz (keleti-szláv) hagyomány, az egységes orosz nemzet kialakulásának kora (14-16. század), valamint az azt követő, későbbi korok. A három réteg együtt, s egymással erős kölcsönhatásban élt a paraszti hagyományban (a különböző stílusrétegek kölcsönhatása kevéssé figyelhető meg a városi kultúrában, a kereskedő és nem-jobbágyi falvak praxisában, illetve az ipari- és diákközpontok elő- és külvárosi hagyományaiban). Az orosz népzene definiálása nem egyszerű; a gyűjtemények hiányosak, a dalok többsége nincs osztályozva, a gyűjtések egy része még ma is publikálatlan, az ország egészére kiterjedő, kollektív gyűjtés tulajdonképpen nem volt.
A tudományos kutatás a dialektus-korszak-műfaj aspektusrendszert alkalmazza, értékelhető eredmény felmutatása azonban csak a hiányzó adatok birtokában lesz/lenne lehetséges. A műfajelméleti megközelítés talán a legjárhatóbb út, az egyedüli, amely az anyag feltáratlansága ellenére is lehetővé teszi a formák vizsgálatát, valamint a szociális és kulturális funkciók leírását.
A(z) „Oroszország” kategóriába tartozó lapok
Az összesen 3 lapból a következő 3-t listázza ez a kategóriaoldal, a többi a további oldalakon található.
