Difference between revisions of "Kategória:Andalúzia zenéje"
(Új oldal, tartalma: „Az Ibériai-félsziget története folyamán számos kis alkirályságból állt, ezek közül a legtartósabban (Granada esetében 800 évig) Andalúzia területe volt mu…”) |
a (Levédte a(z) Kategória:Andalúzia zenéje lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
||
| (Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az Ibériai-félsziget története folyamán számos kis alkirályságból állt, ezek közül a legtartósabban (Granada esetében 800 évig) Andalúzia területe volt muzulmán befolyás alatt. A zsidóság, s a cigányság is erőteljesebb arányban volt jelen ezeken a területeken. Mindez tükröződik a régió sajátos kultúrájában, muzsikájában is. Nemcsak folklór-elemeket, hanem éneklési technikákat és hangszereket is hagytak örökül itt ezek a népek. A kikötők vidéke mindig erőteljesebb kulturális keveredések régiója: az Afrikából behurcolt rabszolgák, majd a Latin-Amerikai kölcsönhatások is átfogóbban hatottak eme régió kultúrájára. Mindez, a helyi lakosság kultúrájával keveredve, nagy zenei változatosságot eredményezett, különösen azért is, mert a lakosság igen nyitott a zenei önkifejezésre, s az új elemeket kedvvel, s erős alkotókészséggel asszimilálja. Egyes zenei, táncos ágakban a mozarab költészet elemeinek továbbélését, másokban afrikai néger rituális elemeket, a harmadikban cigány, vagy zsidó, vagy dél-amerikai indián hatást fedezhetünk fel, s mellette az ókori görögség, a bizánci udvari költészet, a gregorián énekek, a kasztíliai balladák vonásait is érzékelhetjük. <br><br> | Az Ibériai-félsziget története folyamán számos kis alkirályságból állt, ezek közül a legtartósabban (Granada esetében 800 évig) Andalúzia területe volt muzulmán befolyás alatt. A zsidóság, s a cigányság is erőteljesebb arányban volt jelen ezeken a területeken. Mindez tükröződik a régió sajátos kultúrájában, muzsikájában is. Nemcsak folklór-elemeket, hanem éneklési technikákat és hangszereket is hagytak örökül itt ezek a népek. A kikötők vidéke mindig erőteljesebb kulturális keveredések régiója: az Afrikából behurcolt rabszolgák, majd a Latin-Amerikai kölcsönhatások is átfogóbban hatottak eme régió kultúrájára. Mindez, a helyi lakosság kultúrájával keveredve, nagy zenei változatosságot eredményezett, különösen azért is, mert a lakosság igen nyitott a zenei önkifejezésre, s az új elemeket kedvvel, s erős alkotókészséggel asszimilálja. Egyes zenei, táncos ágakban a mozarab költészet elemeinek továbbélését, másokban afrikai néger rituális elemeket, a harmadikban cigány, vagy zsidó, vagy dél-amerikai indián hatást fedezhetünk fel, s mellette az ókori görögség, a bizánci udvari költészet, a gregorián énekek, a kasztíliai balladák vonásait is érzékelhetjük. <br><br> | ||
Elmondható e vidékről, hogy a művészet az értékrend középpontjában áll. A cigányságnak is sajátos nimbusza van: egyfelől sújtja őket az általános szegregáció, másfelől viszont, művészi képességeik kapcsán szinte mítikus megbecsülésük van. Egy-egy faluban, városrészben a muzsikus cigányok a közösség drága kincsei. Ehhez járul hozzá a romantika-korabeli azonosítás az andalúz és cigány elemek között: az andalúz identitás részévé váltak olyan helyi népművészeti jellegzetességek, melyeket a marginalizált cigányság őrzött meg, s ápolt a legerőteljesebben. Tudjuk, hogy a cigányság, hosszú vándorlása során, a helyi hagyományokat a jellegzetes saját elemekkel keverve alakított ki mindenütt kultúráját. Egyes csoportok északról, Magyarországon is átvonulva jutottak el az Ibériai-félszigetre, ezért mint „húngaros” (magyarok) is emlegetik a cigányokat a spanyolok, más csoportok pedig Egyiptomon keresztül, délről érkeztek, ezért egyiptomiakként is aposztrofálják néha őket. Tehát eleve sokféle hatást, elemet hoztak magukkal a különböző irányú és időpontú bevándorlási hullámok közösségei. Egyes kutatók szerint az 1609-ben kiűzött morisco (kereszténységre áttért arab) lakosság egy része a cigányok körében keresett menedéket a száműzetés elől: így éltethetett tovább egy 800 éves tradíciót e marginalizált csoport. Mindent összevetve, a cigányság szerepe vitathatatlan az andalúz népzenében, s a flamenco kialakulásban, de egyáltalán nem kizárólagos. A [[flamenco]] központi elemévé vált a népi kultúrának, de sok olyan területe is van a népzenének, amit a flamenco nem írt át. | Elmondható e vidékről, hogy a művészet az értékrend középpontjában áll. A cigányságnak is sajátos nimbusza van: egyfelől sújtja őket az általános szegregáció, másfelől viszont, művészi képességeik kapcsán szinte mítikus megbecsülésük van. Egy-egy faluban, városrészben a muzsikus cigányok a közösség drága kincsei. Ehhez járul hozzá a romantika-korabeli azonosítás az andalúz és cigány elemek között: az andalúz identitás részévé váltak olyan helyi népművészeti jellegzetességek, melyeket a marginalizált cigányság őrzött meg, s ápolt a legerőteljesebben. Tudjuk, hogy a cigányság, hosszú vándorlása során, a helyi hagyományokat a jellegzetes saját elemekkel keverve alakított ki mindenütt kultúráját. Egyes csoportok északról, Magyarországon is átvonulva jutottak el az Ibériai-félszigetre, ezért mint „húngaros” (magyarok) is emlegetik a cigányokat a spanyolok, más csoportok pedig Egyiptomon keresztül, délről érkeztek, ezért egyiptomiakként is aposztrofálják néha őket. Tehát eleve sokféle hatást, elemet hoztak magukkal a különböző irányú és időpontú bevándorlási hullámok közösségei. Egyes kutatók szerint az 1609-ben kiűzött morisco (kereszténységre áttért arab) lakosság egy része a cigányok körében keresett menedéket a száműzetés elől: így éltethetett tovább egy 800 éves tradíciót e marginalizált csoport. Mindent összevetve, a cigányság szerepe vitathatatlan az andalúz népzenében, s a flamenco kialakulásban, de egyáltalán nem kizárólagos. A [[flamenco]] központi elemévé vált a népi kultúrának, de sok olyan területe is van a népzenének, amit a flamenco nem írt át. | ||
| − | |||
| − | |||
[[Kategória:Spanyolország]] | [[Kategória:Spanyolország]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 15., 11:07-kori változata
Az Ibériai-félsziget története folyamán számos kis alkirályságból állt, ezek közül a legtartósabban (Granada esetében 800 évig) Andalúzia területe volt muzulmán befolyás alatt. A zsidóság, s a cigányság is erőteljesebb arányban volt jelen ezeken a területeken. Mindez tükröződik a régió sajátos kultúrájában, muzsikájában is. Nemcsak folklór-elemeket, hanem éneklési technikákat és hangszereket is hagytak örökül itt ezek a népek. A kikötők vidéke mindig erőteljesebb kulturális keveredések régiója: az Afrikából behurcolt rabszolgák, majd a Latin-Amerikai kölcsönhatások is átfogóbban hatottak eme régió kultúrájára. Mindez, a helyi lakosság kultúrájával keveredve, nagy zenei változatosságot eredményezett, különösen azért is, mert a lakosság igen nyitott a zenei önkifejezésre, s az új elemeket kedvvel, s erős alkotókészséggel asszimilálja. Egyes zenei, táncos ágakban a mozarab költészet elemeinek továbbélését, másokban afrikai néger rituális elemeket, a harmadikban cigány, vagy zsidó, vagy dél-amerikai indián hatást fedezhetünk fel, s mellette az ókori görögség, a bizánci udvari költészet, a gregorián énekek, a kasztíliai balladák vonásait is érzékelhetjük.
Elmondható e vidékről, hogy a művészet az értékrend középpontjában áll. A cigányságnak is sajátos nimbusza van: egyfelől sújtja őket az általános szegregáció, másfelől viszont, művészi képességeik kapcsán szinte mítikus megbecsülésük van. Egy-egy faluban, városrészben a muzsikus cigányok a közösség drága kincsei. Ehhez járul hozzá a romantika-korabeli azonosítás az andalúz és cigány elemek között: az andalúz identitás részévé váltak olyan helyi népművészeti jellegzetességek, melyeket a marginalizált cigányság őrzött meg, s ápolt a legerőteljesebben. Tudjuk, hogy a cigányság, hosszú vándorlása során, a helyi hagyományokat a jellegzetes saját elemekkel keverve alakított ki mindenütt kultúráját. Egyes csoportok északról, Magyarországon is átvonulva jutottak el az Ibériai-félszigetre, ezért mint „húngaros” (magyarok) is emlegetik a cigányokat a spanyolok, más csoportok pedig Egyiptomon keresztül, délről érkeztek, ezért egyiptomiakként is aposztrofálják néha őket. Tehát eleve sokféle hatást, elemet hoztak magukkal a különböző irányú és időpontú bevándorlási hullámok közösségei. Egyes kutatók szerint az 1609-ben kiűzött morisco (kereszténységre áttért arab) lakosság egy része a cigányok körében keresett menedéket a száműzetés elől: így éltethetett tovább egy 800 éves tradíciót e marginalizált csoport. Mindent összevetve, a cigányság szerepe vitathatatlan az andalúz népzenében, s a flamenco kialakulásban, de egyáltalán nem kizárólagos. A flamenco központi elemévé vált a népi kultúrának, de sok olyan területe is van a népzenének, amit a flamenco nem írt át.
A(z) „Andalúzia zenéje” kategóriába tartozó lapok
Az összesen 5 lapból a következő 5-t listázza ez a kategóriaoldal, a többi a további oldalakon található.
