Difference between revisions of "Bala (balafon)"
(EmbedVideo csere) |
|||
| (20 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A xilofonok (xylophone: xylo – ’fa’, phone – ’hang’) ősi zenei hagyományai minden bizonnyal jó néhány ezer évvel ezelőtti időkből eredhetnek Nyugat-Afrikában. A mande szájhagyomány nagyon világosan szól a xilofon eredetéről. Sumanguru (Soumaouro) Kantétól, a sosso (susu) eredetű kovács és mágus-uralkodótól eredeztetik, akivel Sunjata Keita, a későbbi Mali Birodalom megalapítója, összecsapott. Gyakorlatilag nincs adat arról, hogy ezelőtt létezett volna itt xilofon, s mint ahogyan a többi más hangszerrel kapcsolatban is úgy vélik, hogy azt legfeljebb egy jinn (dzsin) hozhatta a földre. | + | {{#ev:youtube|8mGntFoIn44|380|center|A videón El Hadj Djeli Sory Kouyaté és Yakouba Kouyaté játszik balán.}}<br> |
| − | A hangszer eredetéről a híres Sunjata eposz szól. <ref> | + | A ''xilofonok'' (xylophone: xylo – ’fa’, phone – ’hang’) ősi zenei hagyományai minden bizonnyal jó néhány ezer évvel ezelőtti időkből eredhetnek Nyugat-Afrikában. A mande szájhagyomány nagyon világosan szól a xilofon eredetéről. Sumanguru (Soumaouro) Kantétól, a sosso (susu) eredetű kovács és mágus-uralkodótól eredeztetik, akivel Sunjata Keita, a későbbi Mali Birodalom megalapítója, összecsapott. Gyakorlatilag nincs adat arról, hogy ezelőtt létezett volna itt xilofon, s mint ahogyan a többi más hangszerrel kapcsolatban is úgy vélik, hogy azt legfeljebb egy jinn (dzsin) hozhatta a földre. |
| − | Az eposz, mely Sunjata történetét meséli el, úgy tartja, a legendás | + | A hangszer eredetéről a híres ''Sunjata eposz'' szól. <ref>Az eposz, mely Sunjata történetét meséli el, úgy tartja, a legendás és nagy erőket uraló susu uralkodó és király, Sumangoro, vagy Sumanguru Kante egyszer a vadonban járva hallotta meg a szellemek sugallatát, amelyben azok egy titkos hangszerről meséltek neki, melynek hangját is hallhatta. El is készítette a nagyszerű hangszert, mely szintén nagy erőket uralt, és mindenki elől elrejtve tartotta, senki még csak a közelébe sem kerülhetett. Ám egyik nap, mikor a legendás király a közeli bozótosban járt éppen, meghallotta, hogy valaki játszott titkos hangszerén. Varázslatosan, egyetlen pillanat alatt megjelent, hogy akárki is volt az, menten megöli. (Sumanguru numu volt, és kovács, akit nagy szavakkal illetnek, és rendkívüli erőkkel hoznak kapcsolatba. Minden bizonnyal több is lehetett, mint kovács, mágus vagy varázsló.) Azonban elcsodálkozott azon, hogy a hangszer csodálatosan szólt az idegen betolakodó keze alatt, aki imát kezdett énekelni érte. Sumanguru megkérdezte, hogy hívták, amaz pedig azt válaszolta: Diakouma Doua, (vagy más dialektusban Jakuma Doka) aki Sunjata Keita, az államalapító vadász apjának jelije lehetett, fia a szintén híres Fasseke Kwate, (a későbbi Bala Fasseke Kouyate), Sunjata jelije volt, bár egyes források e két személyt azonosnak vélik. Sumanguru azt mondta neki: Bala-fo Fasseke (amely azt jelenti: Felhatalmazlak, hogy a balán játszhass). Ettől kezdve Diakoumát Bala Fasseke-nek hívták, azaz bala-játékosnak. A monda úgy tartja, Sumanguru még Fasseke achilleszét is elvágta, hogy ne tudjon elmenni tőle, és megtette saját jeliévé. <br> |
| + | Bala Fasseke-től eredeztetik a Kouyate család eredetét. Mikor pedig Sunjata legyőzte a susu királyt, úgy vélik, annak hangszere Bala Fasseke Kouyatéra maradt, akinek három fia született, s ő egyikükre (Missa) hagyományozta.</ref> | ||
| − | Ez a mitikus hangszer a Sosso bala, s ma is úgy tartják, Missa Kouyate leszármazottjai birtokában van, a mai Guinea keleti területén, | + | Ez a mitikus hangszer a ''Sosso bala'', s ma is úgy tartják, Missa Kouyate leszármazottjai birtokában van, a mai Guinea keleti területén, Niagassolában. E tény mindenesetre egyedülálló Afrikában, s e hangszer lehet a legöregebb az összes a Szaharától délre eső területeken lévő hangszerek között. A Kouyate család eredete talán még az iszlám idők előtti időkig is visszanyúlik, melyre sajnos nincs egyértelmű adat, mindazonáltal bizonyára az ő tudásuk lehet a mande [[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)|jeli]] kultúra legősibb forrása. <br> |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | A maninka xilofon, a bala vagy balafon mindenfelé elterjedt, ahol vándorlásaik során megjelentek, a Niger folyó Segou tartományától kezdve Dél-Guineán át, Sierra Leonéig, Szenegálon át Elefántcsontpartig, Libériától Szenegambiáig. Ezeken a területeken találhatjuk a legjobb balafonokat.<br> | |
| − | + | A ''bala'' egy jeli-hangszer, mely erősen köthető a kovácsokhoz, ahogyan arról a Sunjata eposz is beszél (a [[11. A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban|kovácsok]] numuk, akik többek között mande dobkészítők), s amely hangszer nemcsak a jelik és a numuk, hanem a jelik és a dobosok világához is szorosan kötődik. A mande kovácsok nemcsak a tűzzel és a fémmel, hanem a fával is dolgoztak, mellyel a tüzet szították, s melyből a szobrokat és egyéb eszközöket faragták. Egy bala <ref>A klipben bemutatják, hogyan készül a bala, a senufo népcsoportnál, Elefántcsontparton.<br>{{#ev:youtube|_l5q9DByJHA|480|center|}}</ref> elkészítéséhez temérdek fa kellett, s nemcsak a hangszer megépítéséhez, hanem az egyes hangokat adó farudak több hétig tartó füstöléséhez, mely idő alatt azok tökéletesre száradtak.<br> | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | A ''bala'' egy jeli-hangszer, mely erősen köthető a kovácsokhoz, ahogyan arról a Sunjata eposz is beszél ( | + | |
A kovács ugyanazzal a vésővel készíti ki az egyes fa-rudakat, mint amivel a maszkot faragja. A bala az egyetlen olyan jeli hangszer, mely dobokkal együtt szólal meg, s mely talán a kovácsoknak a dobokkal való korábbi kapcsolatára utal. Másrészt pedig a fém megmunkálása közben az ütések, melyekkel az anyagot alakítják, hasonlítanak a bala ütővel történő megszólaltatásához.<br> | A kovács ugyanazzal a vésővel készíti ki az egyes fa-rudakat, mint amivel a maszkot faragja. A bala az egyetlen olyan jeli hangszer, mely dobokkal együtt szólal meg, s mely talán a kovácsoknak a dobokkal való korábbi kapcsolatára utal. Másrészt pedig a fém megmunkálása közben az ütések, melyekkel az anyagot alakítják, hasonlítanak a bala ütővel történő megszólaltatásához.<br> | ||
Többféle xilofonfajta létezik Nyugat-Afrikában, a bala azonban csak a [[Kategória:Mandék|maninka és susu]] hangszerekre értendő.<br> | Többféle xilofonfajta létezik Nyugat-Afrikában, a bala azonban csak a [[Kategória:Mandék|maninka és susu]] hangszerekre értendő.<br> | ||
| − | A hangszer | + | A hangszer ütőfelülete felvágott fadarabokból, fanyelvekből áll (afrikai rózsafa), melyeket egymásra téve több hétig vagy akár több hónapig éjjel-nappal füstölnek. Ez az eljárás mindenfajta párától megszabadítja a fát. Az állványzat, melyen e farudak fekszenek, bambuszból készül. Minden fanyelv alatt van egy rezonátorként működő tök, s annak oldalán két kis nyílás van, melyet vékony membránnal burkolnak. Tradicionális úton ez pókháló volt, manapság cigarettapapír a legelterjedtebb. Ez egyfajta zizzenő hangot eredményez, mikor az ütést követően a tökbe levegő áramlik. A faütők végét fából csapolt folyadékkal vonják be, amely száradás után vékony fásliszerű bevonatot képez. |
| − | + | A [[:Kategória:Nyugat-Afrika|nyugat-afrikai]] xilofonfélék négy alapcsaládba tömörülnek: | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | A [[Kategória:Nyugat-Afrika|nyugat-afrikai]] xilofonfélék négy alapcsaládba tömörülnek: | + | |
| − | *maninka/susu bala, mely heptaton, Guineában és Maliban elterjedt; | + | *''maninka/susu'' bala, mely heptaton, Guineában és Maliban elterjedt; |
| − | *a balanta népcsoport hangszere, mely szintén pentaton, bár eltérő hangolású, mint a maninka, s melyen két ember játszik egyszerre. Néha balonak is nevezik és a Casamance (partvidék) területről származik; | + | *a ''balanta népcsoport'' hangszere, mely szintén pentaton, bár eltérő hangolású, mint a maninka, s melyen két ember játszik egyszerre. Néha balonak is nevezik és a Casamance (partvidék) területről származik; |
| − | *a bamanák, trukák, senufok és bobok által használt bala, melyet Mali keleti részén, Burkina Faso-ban és Elefántcsontpart északi részén találhatunk (mindegyik népcsoport saját néven említi), s mely pentaton hangolású; | + | *a ''bamanák, trukák, senufok és bobok'' által használt bala, melyet Mali keleti részén, Burkina Faso-ban és Elefántcsontpart északi részén találhatunk (mindegyik népcsoport saját néven említi), s mely pentaton hangolású; |
| − | *A lobik, dagartik és sisaalák által ismert gyil, Ghana északi részéről és Burkina Faso-ból, mely szintén | + | *A ''lobik, dagartik és sisaalák'' által ismert ''gyil'', Ghana északi részéről és Burkina Faso-ból, mely szintén pentaton.<br><br> |
| + | |||
| + | <table align=center> | ||
| + | <tr> | ||
| + | <td>{{#ev:youtube|KarChRDf8mY|380|center|A klip a sambla népcsoport (szintén mande nép) bala-készítés és játék technikáját mutatja be Burkina Fasoból}}</td> | ||
| + | <td>{{#ev:youtube|w5KhO9RtyeQ|380|center|Valamint a sambla táncot, melyet hagyományosan a balafon (is) kísér}}</td> | ||
| + | </tr> | ||
| + | </table> | ||
Az egyes területeken található hangszerek egymással való kapcsolata azonban nem tisztázott. | Az egyes területeken található hangszerek egymással való kapcsolata azonban nem tisztázott. | ||
| − | Sok bala-játékos saját maga készíti hangszerét, melynek hangolása még a falapok keretre rögzítése előtt megtörténik. A finomhangolást az egyes lapok alsó felének vésésével érik el. Úgy tartják, a régi mande balák a sosso balához voltak hangolva, melyek nagyobbak voltak a maiaknál, de kevesebb hangot tartalmaztak. | + | Sok bala-játékos saját maga készíti hangszerét, melynek hangolása még a falapok keretre rögzítése előtt megtörténik. A finomhangolást az egyes lapok alsó felének vésésével érik el. Úgy tartják, a régi mande balák a sosso balához voltak hangolva, melyek nagyobbak voltak a maiaknál, de kevesebb hangot tartalmaztak. (A Sosso balának hét (lapja) hangja volt, a legkorábbiaké, melyet számon tartanak már 17-19) |
<br><br> | <br><br> | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
==Jegyzetek== | ==Jegyzetek== | ||
<references/> | <references/> | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| + | *[[Videók a bala játéktechnikáról]] | ||
| + | *[[Bala hangolása, játéktechnikája]] | ||
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | ||
| − | *[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] | + | *[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] |
| − | *[[A mande eredet]] | + | *[[2. A mande eredet]] |
| − | *[[A mande osztályrendszer]] | + | *[[3. A mande osztályrendszer]] |
| − | *[[Előadók, zenészek a mande társadalomban]] | + | *[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]] |
| − | *[[A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]] | + | *[[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]] |
*[[Kora]] | *[[Kora]] | ||
*[[Koni]] | *[[Koni]] | ||
| − | |||
*[[A mande zene és az iszlám]] | *[[A mande zene és az iszlám]] | ||
*[[A mande zene és a modernkor]] | *[[A mande zene és a modernkor]] | ||
*[[A modern mande zene]] | *[[A modern mande zene]] | ||
| − | *[[Zenetanulás | + | *[[Zenetanulás Mandeföldön – a zeneismeret mande útja]] |
| − | + | ||
*[[A mande zene Magyarországon]] | *[[A mande zene Magyarországon]] | ||
[[Kategória:hangszerek]] | [[Kategória:hangszerek]] | ||
[[Kategória:Idiofon hangszerek]] | [[Kategória:Idiofon hangszerek]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 09:45-kori változata
A videón El Hadj Djeli Sory Kouyaté és Yakouba Kouyaté játszik balán.
A xilofonok (xylophone: xylo – ’fa’, phone – ’hang’) ősi zenei hagyományai minden bizonnyal jó néhány ezer évvel ezelőtti időkből eredhetnek Nyugat-Afrikában. A mande szájhagyomány nagyon világosan szól a xilofon eredetéről. Sumanguru (Soumaouro) Kantétól, a sosso (susu) eredetű kovács és mágus-uralkodótól eredeztetik, akivel Sunjata Keita, a későbbi Mali Birodalom megalapítója, összecsapott. Gyakorlatilag nincs adat arról, hogy ezelőtt létezett volna itt xilofon, s mint ahogyan a többi más hangszerrel kapcsolatban is úgy vélik, hogy azt legfeljebb egy jinn (dzsin) hozhatta a földre. A hangszer eredetéről a híres Sunjata eposz szól. [1]
Ez a mitikus hangszer a Sosso bala, s ma is úgy tartják, Missa Kouyate leszármazottjai birtokában van, a mai Guinea keleti területén, Niagassolában. E tény mindenesetre egyedülálló Afrikában, s e hangszer lehet a legöregebb az összes a Szaharától délre eső területeken lévő hangszerek között. A Kouyate család eredete talán még az iszlám idők előtti időkig is visszanyúlik, melyre sajnos nincs egyértelmű adat, mindazonáltal bizonyára az ő tudásuk lehet a mande jeli kultúra legősibb forrása.
A maninka xilofon, a bala vagy balafon mindenfelé elterjedt, ahol vándorlásaik során megjelentek, a Niger folyó Segou tartományától kezdve Dél-Guineán át, Sierra Leonéig, Szenegálon át Elefántcsontpartig, Libériától Szenegambiáig. Ezeken a területeken találhatjuk a legjobb balafonokat.
A bala egy jeli-hangszer, mely erősen köthető a kovácsokhoz, ahogyan arról a Sunjata eposz is beszél (a kovácsok numuk, akik többek között mande dobkészítők), s amely hangszer nemcsak a jelik és a numuk, hanem a jelik és a dobosok világához is szorosan kötődik. A mande kovácsok nemcsak a tűzzel és a fémmel, hanem a fával is dolgoztak, mellyel a tüzet szították, s melyből a szobrokat és egyéb eszközöket faragták. Egy bala [2] elkészítéséhez temérdek fa kellett, s nemcsak a hangszer megépítéséhez, hanem az egyes hangokat adó farudak több hétig tartó füstöléséhez, mely idő alatt azok tökéletesre száradtak.
A kovács ugyanazzal a vésővel készíti ki az egyes fa-rudakat, mint amivel a maszkot faragja. A bala az egyetlen olyan jeli hangszer, mely dobokkal együtt szólal meg, s mely talán a kovácsoknak a dobokkal való korábbi kapcsolatára utal. Másrészt pedig a fém megmunkálása közben az ütések, melyekkel az anyagot alakítják, hasonlítanak a bala ütővel történő megszólaltatásához.
Többféle xilofonfajta létezik Nyugat-Afrikában, a bala azonban csak a hangszerekre értendő.
A hangszer ütőfelülete felvágott fadarabokból, fanyelvekből áll (afrikai rózsafa), melyeket egymásra téve több hétig vagy akár több hónapig éjjel-nappal füstölnek. Ez az eljárás mindenfajta párától megszabadítja a fát. Az állványzat, melyen e farudak fekszenek, bambuszból készül. Minden fanyelv alatt van egy rezonátorként működő tök, s annak oldalán két kis nyílás van, melyet vékony membránnal burkolnak. Tradicionális úton ez pókháló volt, manapság cigarettapapír a legelterjedtebb. Ez egyfajta zizzenő hangot eredményez, mikor az ütést követően a tökbe levegő áramlik. A faütők végét fából csapolt folyadékkal vonják be, amely száradás után vékony fásliszerű bevonatot képez.
A nyugat-afrikai xilofonfélék négy alapcsaládba tömörülnek:
- maninka/susu bala, mely heptaton, Guineában és Maliban elterjedt;
- a balanta népcsoport hangszere, mely szintén pentaton, bár eltérő hangolású, mint a maninka, s melyen két ember játszik egyszerre. Néha balonak is nevezik és a Casamance (partvidék) területről származik;
- a bamanák, trukák, senufok és bobok által használt bala, melyet Mali keleti részén, Burkina Faso-ban és Elefántcsontpart északi részén találhatunk (mindegyik népcsoport saját néven említi), s mely pentaton hangolású;
- A lobik, dagartik és sisaalák által ismert gyil, Ghana északi részéről és Burkina Faso-ból, mely szintén pentaton.
A klip a sambla népcsoport (szintén mande nép) bala-készítés és játék technikáját mutatja be Burkina Fasoból |
Valamint a sambla táncot, melyet hagyományosan a balafon (is) kísér |
Az egyes területeken található hangszerek egymással való kapcsolata azonban nem tisztázott.
Sok bala-játékos saját maga készíti hangszerét, melynek hangolása még a falapok keretre rögzítése előtt megtörténik. A finomhangolást az egyes lapok alsó felének vésésével érik el. Úgy tartják, a régi mande balák a sosso balához voltak hangolva, melyek nagyobbak voltak a maiaknál, de kevesebb hangot tartalmaztak. (A Sosso balának hét (lapja) hangja volt, a legkorábbiaké, melyet számon tartanak már 17-19)
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Az eposz, mely Sunjata történetét meséli el, úgy tartja, a legendás és nagy erőket uraló susu uralkodó és király, Sumangoro, vagy Sumanguru Kante egyszer a vadonban járva hallotta meg a szellemek sugallatát, amelyben azok egy titkos hangszerről meséltek neki, melynek hangját is hallhatta. El is készítette a nagyszerű hangszert, mely szintén nagy erőket uralt, és mindenki elől elrejtve tartotta, senki még csak a közelébe sem kerülhetett. Ám egyik nap, mikor a legendás király a közeli bozótosban járt éppen, meghallotta, hogy valaki játszott titkos hangszerén. Varázslatosan, egyetlen pillanat alatt megjelent, hogy akárki is volt az, menten megöli. (Sumanguru numu volt, és kovács, akit nagy szavakkal illetnek, és rendkívüli erőkkel hoznak kapcsolatba. Minden bizonnyal több is lehetett, mint kovács, mágus vagy varázsló.) Azonban elcsodálkozott azon, hogy a hangszer csodálatosan szólt az idegen betolakodó keze alatt, aki imát kezdett énekelni érte. Sumanguru megkérdezte, hogy hívták, amaz pedig azt válaszolta: Diakouma Doua, (vagy más dialektusban Jakuma Doka) aki Sunjata Keita, az államalapító vadász apjának jelije lehetett, fia a szintén híres Fasseke Kwate, (a későbbi Bala Fasseke Kouyate), Sunjata jelije volt, bár egyes források e két személyt azonosnak vélik. Sumanguru azt mondta neki: Bala-fo Fasseke (amely azt jelenti: Felhatalmazlak, hogy a balán játszhass). Ettől kezdve Diakoumát Bala Fasseke-nek hívták, azaz bala-játékosnak. A monda úgy tartja, Sumanguru még Fasseke achilleszét is elvágta, hogy ne tudjon elmenni tőle, és megtette saját jeliévé.
Bala Fasseke-től eredeztetik a Kouyate család eredetét. Mikor pedig Sunjata legyőzte a susu királyt, úgy vélik, annak hangszere Bala Fasseke Kouyatéra maradt, akinek három fia született, s ő egyikükre (Missa) hagyományozta. - ↑ A klipben bemutatják, hogyan készül a bala, a senufo népcsoportnál, Elefántcsontparton.
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
- Videók a bala játéktechnikáról
- Bala hangolása, játéktechnikája
- A nyugat-afrikai zenéről általában
- 1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe
- 2. A mande eredet
- 3. A mande osztályrendszer
- 4. Előadók, zenészek a mande társadalomban
- 7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)
- Kora
- Koni
- A mande zene és az iszlám
- A mande zene és a modernkor
- A modern mande zene
- Zenetanulás Mandeföldön – a zeneismeret mande útja
- A mande zene Magyarországon
