Difference between revisions of "Kelet-, Északkelet-Arnhem-föld zenéi"
(Google térkép link) |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
<center> | <center> | ||
| − | < | + | [[Fájl:Kat eszakkelet arnhem.jpg]]<br> |
| − | + | [http://maps.google.hu/maps/ms?hl=hu&gl=hu&ie=UTF8&oe=UTF8&msa=0&msid=214816235515493422202.0004a174d394e462774f9&ll=-12.878178,135.520019&spn=3.747891,4.669189&z=7&output=embed Google térkép megtekintése] | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
</center> | </center> | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 12:51-kori változata
Az általunk keletként megjelölt területet nyugatról a Blyth-folyó, délről a Roper-folyó, Keletről a Carpentaria-öböl, északról pedig az Arafura-tenger határolja.
Fontos megjegyezni, hogy a terület zenei határvonalát nem lehet egyértelműen meghúzni; a fent meghatározott határtól nyugati, dél-nyugati irányban több stílus él együtt. Arnhem-föld keleti részén játszott zenei stílust elsősorban a Yolnguk kulturális blokkhoz köthetjük, melynek általánosan elterjedt neve Bungull. Ez valójában táncot jelent, azonban a kifejezés utal arra a zenei előadásmódra is, mely Kelet-Arnhem-föld sajátossága. Az itt játszott daloknak és táncoknak egyéni elnevezésük van a szerző csoport vagy klán nevei, valamint tárgyuk szerint.
A Yolngu egy gyűjtőnév, az ezen a területen élő, valamint az e földhöz vallásilag kötődő őslakos klánokat értjük alatta. Habár e klánok nem mindegyike osztozik közös hagyományokon és nem beszélnek egy nyelvet, mégis egymással való kapcsolatuk bonyolult, vallási és szociális bázisokon nyugvó rendszeren alapul.
A kontinens északi részét érte el a legkésőbb az új, hódító kultúra, így a hagyományok itt tudtak a legtovább fennmaradni, melyek ugyanakkor az utóbbi évtizedekben végbement változásoknak köszönhetően erős hanyatlásnak indultak. Tény azonban, hogy az elszigeteltség az e területen élőkre igaz a legkevésbé.
Az itt élő klánok kulturális, vallási és szociális élete gyökeresen változásokon ment át – még mielőtt a nyugati hajósok megpillantották volna Ausztrália északi partjait. A Malajziából érkező kereskedők (Macassan) évszázadokon át látogatták a partszakaszt, évenkénti útjuk oka a kínai kereskedőknek továbbadott tengeri uborka volt (Trepang); az őslakosokkal való kapcsolatuk kereskedelmi cserén alapult, mely a területen az addig nem ismert használati eszközök megjelenésével járt együtt. E kapcsolat nagy hatással volt az őslakosok szellemi életére, és ezzel együtt a zenére is.
