Difference between revisions of "Zenei változatosság Kelet-, Északkelet Arnhem-földön"

 
(31 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Az ezen a területen játszott stílus a nyugati zenéhez szokott fül számára a legszínesebb – természetesen ennek előfeltétele a hallgató zenére irányuló figyelme, némi kulturális háttérismerete, és nyitottsága. Az énekes hangjának tónusa, a dallam mintázata, a ritmusverő fa (Bilma) és a didzseridu kísérete egészen különleges zenei hatást kelt. <br><br>
+
[[Fájl:Kelet Arnhem-fold.jpg|bélyegkép|jobbra|Kelet-Arnhem-föld]]
 +
Az ezen a területen játszott stílus a nyugati zenéhez szokott fül számára a legszínesebb – természetesen ennek előfeltétele a hallgató zenére irányuló figyelme, némi kulturális háttérismerete, és nyitottsága. Az énekes hangjának tónusa, a dallam mintázata, a [[Ritmusverő fa|ritmusverő fa]] (Bilma), és a [[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)|didzseridu]] kísérete egészen különleges zenei hatást kelt. <br><br>
 
Fő zenei jellemzők: <br>
 
Fő zenei jellemzők: <br>
 
*a szűk vokális tartomány;<br>
 
*a szűk vokális tartomány;<br>
5. sor: 6. sor:
 
*a melódia hullámzása, fokozatos, a magasabb tartományból való ereszkedés;<br>
 
*a melódia hullámzása, fokozatos, a magasabb tartományból való ereszkedés;<br>
 
*a kettő, vagy több énekes hangjának polifonikus hatása;<br>
 
*a kettő, vagy több énekes hangjának polifonikus hatása;<br>
*a dalok kíséret nélküli végződése, szaknyelven UVT, a "kíséret nélküli vokális végződés <ref>UVT, vagyis Unaccompanied Vocal Termination, mely fogalmat Alice Moyle vezetett be.</ref>;
+
*a dalok kíséret nélküli végződése, szaknyelven UVT, a "kíséret nélküli vokális végződés" <ref>UVT, vagyis Unaccompanied Vocal Termination, mely fogalmat Alice Moyle vezetett be.</ref>;<br>
*a ritmusverő fa tiszta, rezonáns hangú kísérete; gyakran két, vagy több pár játszik egyszerre, egymással aszinkronban;
+
*a ritmusverő fa tiszta, rezonáns hangú kísérete; gyakran két, vagy több pár játszik egyszerre, egymással aszinkronban;<br>
*a didzseridu két hangtartományban szól – az alaphangon és a felette megszólaltatott kürthangok.<br><br>
+
*a didzseridu két hangtartományban szól – az alaphangon és a felette megszólaltatott kürthangokon.<br>
 
+
 
 +
{|width="300" style="border-style: solid; border-width: 0px; align=left cellpadding="15" cellspacing="0"
 +
|
 +
{|width="290" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #A53529" align=left cellpadding="5" cellspacing="4"
 +
|<websiteFrame>
 +
website=http://www.youtube.com/embed/S5BRion8ox8
 +
height=195
 +
width=290
 +
border="0"
 +
scroll=no
 +
</websiteFrame>
 +
|-
 +
|
 +
|}
 +
|} 
 +
<br>
 
A dalok szövege egész Ausztrálián belül itt a „legköltőibb”. Sok esetben kötetlenek, az énekes az előadás előtt, vagy alatt véglegesíti a dal szövegét, mely kivételesen hosszú is lehet. Ezen a területen a dalokat alkotó szavaknak mély, többsíkú jelentéstartalma van. Ezek a jelentéssíkok a vallási rítusokba való, fokozatos beavatásokon keresztül tárulnak fel az egyének számára, vagyis egy dal szövege nem jelenti ugyanazt a csoport minden tagjának.   
 
A dalok szövege egész Ausztrálián belül itt a „legköltőibb”. Sok esetben kötetlenek, az énekes az előadás előtt, vagy alatt véglegesíti a dal szövegét, mely kivételesen hosszú is lehet. Ezen a területen a dalokat alkotó szavaknak mély, többsíkú jelentéstartalma van. Ezek a jelentéssíkok a vallási rítusokba való, fokozatos beavatásokon keresztül tárulnak fel az egyének számára, vagyis egy dal szövege nem jelenti ugyanazt a csoport minden tagjának.   
 
A dalokat egyének-, vagy klánok birtokolják, ugyan úgy, mint a ritmuskíséretet, és az előadás jogát. E tulajdonjog megsértése súlyos bűnnek számít, mely következményeket von maga után.   
 
A dalokat egyének-, vagy klánok birtokolják, ugyan úgy, mint a ritmuskíséretet, és az előadás jogát. E tulajdonjog megsértése súlyos bűnnek számít, mely következményeket von maga után.   
  
A dalok témája változó (lásd. a Zenei jellemzők menüpontban), az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat.
+
A [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában|dalok]] témája változó, az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat.<br><br><br><br><br><br><br>
  
 
==Jegyzetek==
 
==Jegyzetek==
 
<references/>
 
<references/>
 +
 +
==Kapcsolódó szócikkek==
 +
*[[Kelet-, Északkelet-Arnhem-föld zenéi]]
 +
*[[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]]
 +
*[[Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok]]
 +
*[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)]]
 +
*[[Ritmusverő fa]]
 +
[[Kategória:Bungull]]
 +
[[Kategória:Yolnguk]]

A lap jelenlegi, 2012. március 5., 14:15-kori változata

Kelet-Arnhem-föld

Az ezen a területen játszott stílus a nyugati zenéhez szokott fül számára a legszínesebb – természetesen ennek előfeltétele a hallgató zenére irányuló figyelme, némi kulturális háttérismerete, és nyitottsága. Az énekes hangjának tónusa, a dallam mintázata, a ritmusverő fa (Bilma), és a didzseridu kísérete egészen különleges zenei hatást kelt.

Fő zenei jellemzők:

  • a szűk vokális tartomány;
  • a dalok rövid időtartama, melyek egy dalcikluson belül ismétlődve váltják egymást;
  • a melódia hullámzása, fokozatos, a magasabb tartományból való ereszkedés;
  • a kettő, vagy több énekes hangjának polifonikus hatása;
  • a dalok kíséret nélküli végződése, szaknyelven UVT, a "kíséret nélküli vokális végződés" [1];
  • a ritmusverő fa tiszta, rezonáns hangú kísérete; gyakran két, vagy több pár játszik egyszerre, egymással aszinkronban;
  • a didzseridu két hangtartományban szól – az alaphangon és a felette megszólaltatott kürthangokon.
<websiteFrame>

website=http://www.youtube.com/embed/S5BRion8ox8 height=195 width=290 border="0" scroll=no </websiteFrame>


A dalok szövege egész Ausztrálián belül itt a „legköltőibb”. Sok esetben kötetlenek, az énekes az előadás előtt, vagy alatt véglegesíti a dal szövegét, mely kivételesen hosszú is lehet. Ezen a területen a dalokat alkotó szavaknak mély, többsíkú jelentéstartalma van. Ezek a jelentéssíkok a vallási rítusokba való, fokozatos beavatásokon keresztül tárulnak fel az egyének számára, vagyis egy dal szövege nem jelenti ugyanazt a csoport minden tagjának. A dalokat egyének-, vagy klánok birtokolják, ugyan úgy, mint a ritmuskíséretet, és az előadás jogát. E tulajdonjog megsértése súlyos bűnnek számít, mely következményeket von maga után.

A dalok témája változó, az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat.






[szerkesztés] Jegyzetek

  1. UVT, vagyis Unaccompanied Vocal Termination, mely fogalmat Alice Moyle vezetett be.

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök