| tartalom = [[Fájl: Keregfestmeny.jpg|bélyegkép|balra|Kéregfestmény Közép-Arnhem-földről (részlet)]] Mivel az őslakóknak nincs írott hagyománya, így tudásukat, a hitviláguk gerincét képező mítoszokat és történeteiket szájhagyomány útján adják tovább. E szóbeli hagyomány dalok formájában száll generációról generációra. Az őslakosok zenéjével kapcsolatban fontos megérteni azokat a zenei jegyeket és alapfogalmakat, melyek egy előadóban, előadók csoportjában, a hallgatóságban és e zenei hagyományokat kutatókban élnek a szélesebb körben értelmezett zenével kapcsolatban. Ezek nélkül nehéz lenne értelmezni, és esztétikailag értékelni Ausztrália zenei kultúráját.<br><br> Az emberi hangnak, a hang által artikulált szavaknak, az ezeket formába öntő dallamnak, illetve a mindezeket kísérő hangszereknek mágikus erejük van. Ezek az erők önmagukból fakadnak – nem imitációi, hanem hordozói, ha úgy tetszik, különböző aspektusai annak, amit az élet esszenciájaként fejezhetünk ki. [[Az ausztrál zene általános jellemzői|tovább >>]]
+
}}
+
{{Kezdőlap rovat
{{Kezdőlap rovat
| szín = #A53529
| szín = #A53529
48. sor:
54. sor:
}}
}}
−
{{Kezdőlap rovat
−
| szín = #A53529
−
| cím = Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél
−
| tartalom = [[Fájl: t17.jpg|bélyegkép|balra|Fotó: Fehér Károly]] A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros kapcsolatban, melyben rossz és jó erők és szellemek segíthették, illetve hátráltathatták a mindennapi életet, s melyekre hatni lehetett. E szellemek, csakúgy, mint Fekete-Afrikában a hagyományos hittel megegyezően akár természeti adottságokban is megjelenhettek; egy forrásban, barlangban, tűzben, szélben vagy üres helyeken, s mentális betegséget okozhattak.<br><br>A betegségeket mindig valamely erőhöz kötötték, mely az egyén lelkében vagy személyes erőiben okozott zavart, s azt ennek megfelelően kellett kezelni. Az iszlám azonban tiltja a különféle szellemekben való hitet, és az azokkal kapcsolatos gyakorlatok, illetve szeánszok alkalmazását, ezért hitvilágukat többé-kevésbé hozzá igazították, amely területeként eltérő lehet. [[Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél|tovább >>]]
Üdvözöljük a Népzenetár oldalán! Népzenetárunkat azoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a zene sokszínűségét. Bátran keressenek a folyamatosan bővülő szócikkeink között.Szócikkeink száma: 351
Mivel az őslakóknak nincs írott hagyománya, így tudásukat, a hitviláguk gerincét képező mítoszokat és történeteiket szájhagyomány útján adják tovább. E szóbeli hagyomány dalok formájában száll generációról generációra. Az őslakosok zenéjével kapcsolatban fontos megérteni azokat a zenei jegyeket és alapfogalmakat, melyek egy előadóban, előadók csoportjában, a hallgatóságban és e zenei hagyományokat kutatókban élnek a szélesebb körben értelmezett zenével kapcsolatban. Ezek nélkül nehéz lenne értelmezni, és esztétikailag értékelni Ausztrália zenei kultúráját.
Az emberi hangnak, a hang által artikulált szavaknak, az ezeket formába öntő dallamnak, illetve a mindezeket kísérő hangszereknek mágikus erejük van. Ezek az erők önmagukból fakadnak – nem imitációi, hanem hordozói, ha úgy tetszik, különböző aspektusai annak, amit az élet esszenciájaként fejezhetünk ki. tovább >>
A nyugat-afrikai zenéről általában
Nyugat-Afrika zenéje, ahogyan kultúrája, s hagyományai is, igen sokrétű és színes, s rá is jellemző, mely általában a világ más népeinek zenei világára, hogy csak felszínesen érthető meg anélkül, hogy ismernénk, az miképpen ágyazódik bele a kultúrába, melyben megszületett. tovább >>
Rumba
Latin táncbajnoskág döntője, 2005, USA. Fotó: Valentin Chmerkovskiy és Valeriya Kozharinova. Szerző: Tendancer.
A kubai zenében a rumba több ritmust és zenét jelöl. Jelen esetben az afrikai és spanyol hatások által kialakított tánczenéről beszélünk, amely nem azonos a báltermi rumbával, illetve afrikai névrokonával. A kubai rumba Havanna szegénynegyedeiben, kikötőiben, valamint Matanzas tartományban jött létre a 19. század vége körül. A spanyol gyarmatosítók által a szigetre hozott zenei kultúra és az afrikai rabszolgák tradicionális zenéi egyaránt hatással voltak rá.
A fekete lakosság szegény rétegei a szertartásos zenék mellett egy olyan zenei formát hoztak létre, amelyben megjelenhettek a hétköznapi életük történései, valamint reflektálhattak szociális és politikai eseményekre is. A rumba különféle stílusai gúnyos történeteket mesélnek korrupt kormányzókról, búslakodnak egy elárult szerelem miatt, vagy éppen hétköznapi témákat emelnek szürreális magasságokba az improvizáció segítségével. tovább >>
Ritmusverő fa
Ritmusverő fa Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik. Fotó: Korecz Márk
A legelterjedtebb idiofon hangszer Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges. tovább >>
Mook Mook (részlet) A ritmusverő fa használata, wongga stílus. Észak Ausztrália, Mowanjum community, Nyugat-Kimberley. Előadók: Dusty Legune és Arthur Toby ének, Nelson Barunga didzseridu. Bushfire – Traditional Aboriginal Music (ARC Music EUCD1224)
A Népzenetár a Föld népeinek zenéit mutatja be rendszerezetten, közérthető formában. Anyagát zenei szakemberek készítették, jól alkalmazható oktatási és önművelődési célokra egyaránt. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - www.fszek.hu
A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával,
az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
