| tartalom = A bluegrass egy a dél-amerikai népzenéhez szorosan kötődő zenei stílus, amelyben az éneket leginkább húros hangszereken kísérik. Az 1940-es években jelent meg a country zenéből kifejlődve. Az 1950-es évektől lett igazán népszerű, a rajongók ugyanis az északi hegyek modern népzenéjét látták benne. [[Bluegrass|tovább >>]]
+
| tartalom = Nyugat-Afrika zenéje, ahogyan kultúrája, s hagyományai is, igen sokrétű és színes, s rá is jellemző, mely általában a világ más népeinek zenei világára, hogy csak felszínesen érthető meg anélkül, hogy ismernénk, az miképpen ágyazódik bele a kultúrába, melyben megszületett. [[A nyugat-afrikai zenéről általában|tovább >>]]
}}
}}
{{Kezdőlap rovat
{{Kezdőlap rovat
| szín = #A53529
| szín = #A53529
−
| cím = Flamenco
+
| cím = Rumba
−
| tartalom = Andalúzia népzenéjét szokás a ''flamencóval'' azonosítani. A flamenco forrása az andalúz népzene és néptánc, s visszahat is rá: a számos máig élő népzenei és táncos andalúz hagyományt a városokban a romantika korában kialakult előadóművészeti ág, a flamenco alapanyagként használta, majd a nagy személyiségek, előadóművészek által sajátos irányokat felvevő művészet visszaáramlott a nép körébe, s újra folklorizálódott, folklorizálódik ma is. Emiatt nehéz is elkülöníteni, mi flamenco, s mi nem: például a sevillanast, ezt a sevillai eredetű táncos zenei ágat hol autokton népművészeti ágként, hol flamenco alfajként tartják számon. A flamenco tulajdonképpen egy városi, nevesített előadókkal dokumentálható fejlődés eredménye, de mégis egy sajátos zenei ág alakult ki belőle, melynek jellegzetességei, stílusjegyei visszaáramlanak a népművészetbe: így vált a flamenco mindenki művészetévé. [[Flamenco|tovább >>]]
+
| tartalom = [[Fájl: rumba1.jpg|bélyegkép|jobbra|Latin táncbajnoskág döntője, 2005, USA. Fotó: Valentin Chmerkovskiy és Valeriya Kozharinova. Szerző: Tendancer.]] A kubai zenében a rumba több ritmust és zenét jelöl. Jelen esetben az afrikai és spanyol hatások által kialakított tánczenéről beszélünk, amely nem azonos a báltermi rumbával, illetve afrikai névrokonával. A kubai rumba Havanna szegénynegyedeiben, kikötőiben, valamint Matanzas tartományban jött létre a 19. század vége körül. A spanyol gyarmatosítók által a szigetre hozott zenei kultúra és az afrikai rabszolgák tradicionális zenéi egyaránt hatással voltak rá.<br /><br />A fekete lakosság szegény rétegei a szertartásos zenék mellett egy olyan zenei formát hoztak létre, amelyben megjelenhettek a hétköznapi életük történései, valamint reflektálhattak szociális és politikai eseményekre is. A rumba különféle stílusai gúnyos történeteket mesélnek korrupt kormányzókról, búslakodnak egy elárult szerelem miatt, vagy éppen hétköznapi témákat emelnek szürreális magasságokba az improvizáció segítségével. [[Rumba|tovább >>]]
}}
}}
A lap 2011. június 17., 14:39-kori változata
Üdvözöljük a Népzenetár oldalán! Népzenetárunkat azoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a zene sokszínűségét. Bátran keressenek a folyamatosan bővülő szócikkeink között.Szócikkeink száma: 351
Nyugat-Afrika zenéje, ahogyan kultúrája, s hagyományai is, igen sokrétű és színes, s rá is jellemző, mely általában a világ más népeinek zenei világára, hogy csak felszínesen érthető meg anélkül, hogy ismernénk, az miképpen ágyazódik bele a kultúrába, melyben megszületett. tovább >>
Rumba
Latin táncbajnoskág döntője, 2005, USA. Fotó: Valentin Chmerkovskiy és Valeriya Kozharinova. Szerző: Tendancer.
A kubai zenében a rumba több ritmust és zenét jelöl. Jelen esetben az afrikai és spanyol hatások által kialakított tánczenéről beszélünk, amely nem azonos a báltermi rumbával, illetve afrikai névrokonával. A kubai rumba Havanna szegénynegyedeiben, kikötőiben, valamint Matanzas tartományban jött létre a 19. század vége körül. A spanyol gyarmatosítók által a szigetre hozott zenei kultúra és az afrikai rabszolgák tradicionális zenéi egyaránt hatással voltak rá.
A fekete lakosság szegény rétegei a szertartásos zenék mellett egy olyan zenei formát hoztak létre, amelyben megjelenhettek a hétköznapi életük történései, valamint reflektálhattak szociális és politikai eseményekre is. A rumba különféle stílusai gúnyos történeteket mesélnek korrupt kormányzókról, búslakodnak egy elárult szerelem miatt, vagy éppen hétköznapi témákat emelnek szürreális magasságokba az improvizáció segítségével. tovább >>
Ritmusverő fa
Ritmusverő fa Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik. Fotó: Korecz Márk
A legelterjedtebb idiofon hangszer Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges. tovább >>
Mook Mook (részlet) A ritmusverő fa használata, wongga stílus. Észak Ausztrália, Mowanjum community, Nyugat-Kimberley. Előadók: Dusty Legune és Arthur Toby ének, Nelson Barunga didzseridu. Bushfire – Traditional Aboriginal Music (ARC Music EUCD1224)
Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél
Fotó: Fehér Károly
A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros kapcsolatban, melyben rossz és jó erők és szellemek segíthették, illetve hátráltathatták a mindennapi életet, s melyekre hatni lehetett. E szellemek, csakúgy, mint Fekete-Afrikában a hagyományos hittel megegyezően akár természeti adottságokban is megjelenhettek; egy forrásban, barlangban, tűzben, szélben vagy üres helyeken, s mentális betegséget okozhattak.
A betegségeket mindig valamely erőhöz kötötték, mely az egyén lelkében vagy személyes erőiben okozott zavart, s azt ennek megfelelően kellett kezelni. Az iszlám azonban tiltja a különféle szellemekben való hitet, és az azokkal kapcsolatos gyakorlatok, illetve szeánszok alkalmazását, ezért hitvilágukat többé-kevésbé hozzá igazították, amely területeként eltérő lehet. tovább >>
A Népzenetár a Föld népeinek zenéit mutatja be rendszerezetten, közérthető formában. Anyagát zenei szakemberek készítették, jól alkalmazható oktatási és önművelődési célokra egyaránt. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - www.fszek.hu
A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával,
az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
