Kategória:Evenkik

Az evenki egy modern tajgai (KÉP: EVENKI TAJGA, KÖNYV ELSŐ KÉP) vadász-gyűjtögető nép. Hagyományosan főtevékenységüket a vadászat és egyes helyeken a halászat jelenti. A tajgában, kivételes esetektől eltekintve, nem lehetett nagy rénnyájakat tartani, mindenkinek néhány, maximum 30 rénje volt, melyeket szállításra és közlekedésre használtak és csak szükség esetén, végső esetben, kényszerültek arra, hogy házi rénszarvas húsát fogyasszanak(KÉP: RÉNEK, TUNGOKOCSEN 1999). Az év megfelelő periódusaiban kiegészítő tevékenységeket, bogyó és dió-gyűjtögetést, miként egyes helyeken halászatot is folytatnak.

Az evenki, miként az even nyelv (és nép) is a mandzsu-tunguz nyelvek (és népek) északi ágába tartozik. Az októberi forradalom előtt a két népet összefoglalóan tunguznak hívták és egyes helyeken, elsősorban az idegenek pejoratív értelemben használva mindmáig így hivatkoznak rájuk. Az even szógyököt egyes kutatók a „játszik” igéből igyekeznek értelmezni. A ’sámán’ terminus az evenki (tunguz) nyelvből került a nemzetközi szakirodalomba. Eredeti (hang)alakjában csak az evenkik körében jelent ez a szó „sámánt”. Egy-egy evenki nyelvjárást a helyi és más, idegen kontextusok bevonásán keresztül lehet csak megérteni. Burjátiában a helyi burját dialektus, Jakutiában az adott jakut dialektus egyidejű ismeretén keresztül lehet csak evenki nyelven kommunikálni. Ma a helyi lakosság körülbelül legfeljebb 10% beszél helyi evenki nyelven. Ezek főként az idősebbek közül kerülnek ki. A középkorú nemzedék csak érti, de nem beszéli a helyi evenki dialektust. A fiatalok legfeljebb szavakat és egy-egy evenki dalt ismernek evenkiül, melyet az iskolában evenki irodalmi nyelven tanultak Szentpéterváron képződött tanáraiktól. A helyi dialektusok és az irodalmi nyelv közötti különbségek, kevés kivételtől eltekintve, már a különböző dialektusok elterjedési területei közötti nagy távolságok miatt is áthidalhatatlanok.