Kora
A három hárfaszerű hangszer (bolon, simbi, kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora[1] egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg.
A bolon és a simbi a mande vadászoktól ered, mely hangszereket a jelik is használják.A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta.
Nem tudni pontosan, milyen régi hangszerről is van szó, egyes források szerint a 18. századtól beszélhetünk róla, ám meglehet, már korábban, a 15. században is létezett, sőt elképzelhető, hogy Sunjata idejében került az első kora Maliba. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert.
A kora hangolása, jellemzői
Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a tomoraba (Casamance és Nyugat-Gambia), tomora mesengo, hardino (Kelet-Gambia) és sauta (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.
(A videofájl a hivatkozásra kattintva tekinthető meg.)
Nincs szabály vagy kötött rendszer arra vonatkozólag, ki, hogyan hangolja be a koráját. Ha két játékos játszik, megbeszélik a hangolást, ám szabadon választanak. Sokszor azonban az énekeshez kell igazodniuk, mely gyakran a játékos maga. A jobb kéz felőli első húr általában E és G között szól.
Az igazán professzionális és gyakorlott játékos hihetetlen hangzásvilágot képes a kora által megjeleníteni, hiszen játéka közben egyszerre játszik alapdallamot, melyet többféleképpen követhet kísérettel, s melyre pedig ráépíti a szólórészt – mindezt egyedül.
A ma élő talán leghíresebb és legelismertebb kora-játékos Toumani Djabaté, aki az énekes hagyomány nélkül építi fel repertoárjait.
Soron
A soron lényegében azonos a korával, Északkelet-Guineában találkozhatunk vele. A korával való történelmi és földrajzi kapcsolata nem tisztázott, több forrás a kora testvérének, illetve egyfajta korának nevezi.
Kapcsolódó videó
- ↑ Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát:
Kapcsolódó szócikkek
- A nyugat-afrikai zenéről általában
- 1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe
- 2. A mande eredet
- 3. A mande osztályrendszer
- 4. Előadók, zenészek a mande társadalomban
- 7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)
- Koni
- Bala (balafon)
- A mande zenei cikkek összefoglalója, kiegészítése
- 12. A mande zene és az iszlám
- A mande zene és a modernkor
- A modern mande zene
- Zenetanulás mandeföldön
- Mande zenei szócikkhez
- A mande zene Magyarországon
